Néhány éve még kevesen gondolták, hogy Magyarországon az internet térnyerésének nemhogy abszolút felső korlátot nem állít majd az aktuális pc-penetráció, de éppen a világháló használata fogja indukálni a pc-ellátottság növekedését.

A BellResearch Infokommunikációs Jelentése ugyanakkor rámutat, hogy az utóbbi években lezajlott örvendetes fejlődés ellenére továbbra is az érdektelenség és az ismeret hiánya a legfőbb akadály a lemaradók számára, márpedig ők teszik ki a hazai lakosság mintegy felét.

Nincs sajátélmény

A számítógép-használatban több dimenzióban is tetten érhetők különbségek, a legmarkánsabb ezek közül az életkor. Ma a képzeletbeli határvonal azoknál húzódik, akik még a ’80-as évek első felében jártak középiskolába, amikor a mai pc-k ősei még Cocom-listás, csak kevés szerencsések számára hozzáférhető eszközök voltak – az ennél idősebbek esetében az informatikai analfabéták vannak többségben.

Akik már megtapasztalták a pc-használatból származó előnyöket, rendszerint ragaszkodnak is azokhoz. A felhasználók gyakran és ráadásul számos területen élnek az eszköz kínálta funkciókkal, míg a lakosok másik csoportja jellemzően mereven elzárkózik a használat elől.

A számítógéptől való tartózkodás okát ma már csak igen kis részben érdemes az anyagi tényezőkben keresnünk. Sokkal inkább az érdektelenség és a fel nem ismert előnyök alkotják a demotiváció alapját. Ez többek között azért szomorú tény, mert – ellentétben az anyagi korlátokkal – külső támogatásokon keresztül nehezen kezelhető. Hiszen amíg nincs személyes tapasztalat, nincs saját élmény, hiányzik az elhatározás, addig nehéz felismerni, hogy érdemes energiát fektetni az alapok elsajátításába. Az alapvető kompetenciák nélkül pedig nem tapasztalhatók meg a használatból származó előnyök – mutatnak rá a BellResearch kutatói.

Az ismeretek terén számos fehér folt akad; többek között a felkészültséget jellemző fogalomismeret tekintetében is hiányosságokra derült fény. Az internet a legismertebb fogalom, erről a 15 év feletti válaszadók 94 százaléka hallott ugyan, de csak négyötödük ismeri annak jelentését. Az ismertség képzeletbeli dobogójának második fokán az e-mail áll, míg a vírus a harmadik, amelyről a lakosság valamivel több mint fele tudja, hogy a fogalom hozzávetőlegesen mit takar. A pc-ről és a Windowsról a megkérdezettek kétharmada hallott, de csak alig több mint a felük ismeri behatóbban e kifejezések jelentését.

Az ismereteket érintő lemaradás terén különösen a leginkább veszélyeztetett rétegek felzárkóztatása jelent kihívást. Kötött keretek között ugyanis akár „kényszer hatására” is elsajátítható a pc-használat, és megtapasztalhatók bizonyos előnyök, a leginkább veszélyeztetett középkorúak és idősebbek számára azonban legfeljebb a munkahelyi elvárások jelenthetnének nyomást. A munkáltatóktól viszont reálisan kevéssé várható el, hogy az egyébként nem pc-s környezetben dolgozók számára képzéseket indítsanak, így ez a feladat jórészt az államra, esetleg a civil szférára marad. Egyéni elhatározás és tudatos lépések nélkül azonban könnyen hasztalan lehet minden külső segítség. Az „evangelisták” dolga azonban nem lesz könnyű, hiszen az elzárkózók attitűdjét évek óta hasonlóan erős érdektelenség jellemzi.

Kihasználatlan lehetőségek

Az egyéni akarat és erőfeszítés gyengeségéről számos adat árulkodik. A valamely helyszínen hozzáférési lehetőséggel rendelkezők között csaknem másfélmillió olyan lakost találunk, aki ezek egyikével sem él. Sokan az otthoni pc elé sem ülnek le, a munkahelyeken is csaknem negyedmillióan hagyják kihasználatlanul a lehetőséget, míg barátaiknál-ismerőseiknél ennél is jóval többen. A leszakadók felzárkózásának elvi lehetősége tehát részben adott. A szakadék betemetéséhez kevésbé az eszközökön, sokkal inkább az edukáción keresztül vezet az út.