Első pillantásra is feltűnő pozitívum, hogy az elmúlt év során számottevő mértékben bővült a lakosság számítógép-ellátottsága: 2009 közepén már a háztartások 52 százalékában volt pc – olvashatjuk a Magyar Infokommunikációs Jelentésben. Mára a beszerzés elsőrendű motivátorává az internet használatának szándéka vált: az internetpenetráció bővülése szinte „maga előtt tolta” a pc-ellátottság növekedését.

Sajnos, a használatra vonatkozó kutatási eredmények az előbbiek ellenére nem kifejezetten rózsásak. Igaz ugyan, hogy egyre több háztartásban van eszköz, a használók aránya azonban nem változott.

Nyílik az olló

A pc-használat komoly eltéréseket mutat a különböző lakossági szegmensek között. A mutatók a földrajzi régiók szerint nagyon eltérőek: a Magyar Infokommunikációs Jelentésből az olvasható ki, hogy 2009 élenjárói változatlanul Budapest és Északnyugat-Magyarország, míg leginkább a délkeleti és délnyugati régió szakadt le. Az elmúlt esztendő során történt némi átrendeződés: a két élenjáró tovább fejlődött, lakosainak már 54–56 százaléka pc-használóvá vált, emellett Pest megye dolgozott le valamennyit hátrányából a jelenlegi 46 százalékos aránnyal; a két leszakadó országrész számai érdemben nem változtak.

A korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében egy év alatt csekély volt az elmozdulás, továbbra is szakadék tátong az 1965 után és előtt született korosztályok pc-használatában. A használati arány egyébként is szinte fordított arányosságban áll a korral, de a 44 évnél idősebbek körében ehhez képest is komoly a hátrány. Ez a korcsoport a munkahelyen még kevésbé kényszerült it-eszközök alkalmazására, míg a fiatalok már gyermekkoruktól kezdődően találkoznak ösztönző impulzusokkal.

Eltérő víziók

Ez egybecseng a használati motivációkkal is: a szórakozásról-kikapcsolódásról, illetve a speciális érdeklődés kielégítéséről az idősebbek víziói gyökeresen eltérőek, és aligha kötődnek a számítástechnikához. Meghatározó az iskolai végzettség is: a legalább érettségivel rendelkezők sokkal magasabb arányban kerülnek a használók közé, mint az alacsonyabban iskolázottak, és ugyanez igaz a foglalkoztatottakra is.

Jól kirajzolódik a digitális szakadék aggasztó mélyülésének folyamata: míg a digitálisan írástudók – tekintsük a pc-használókat annak – egyre alaposabb ismeretekkel, gyakorlattal rendelkeznek, és egyre jobban érzik és használják ki a számítógép és az internet nyújtotta lehetőségeket, addig a távolmaradók hátránya annál nagyobb és nehezebben leküzdhető. A szakadék mélyülését támasztják alá a jelentősen megnőtt használati gyakoriságot mutató adatok is: a használók 70 százaléka legalább naponta ül a gép elé, míg egy évvel korábban ez az arány csupán 51 százalék volt.

Felfedezetlen világ

A számítógéppel közelebbi kapcsolatba kerülők tehát egyre jobban felfedezik annak értelmét és hasznát. A leggyakoribb felhasználási terület változatlanul a szórakozás-kikapcsolódás, illetve a hobbi és speciális érdeklődés kielégítése, ami megelőzi a tanulást-tudásszerzést, míg a munka mint használati cél változatlanul hátul maradt a motivációk sorában (jórészt a még nem dolgozó korosztályok miatt).

Ugyanakkor – mutatnak rá a BellResearch elemzői – valamennyi terület fontosabbá vált, és a számítógépet minden téren nagyon hasznosnak ítélték a válaszadók.

A távolmaradók mindezzel szemben őrzik korábbi, tartózkodó, esetleg negatív percepcióikat. Annál is inkább, mert a távolmaradás legfontosabb oka továbbra is az, hogy a megkérdezetteknek nincsen szükségük számítógépre. Persze, hogyan is lenne, ha sohasem szereztek vele tapasztalatot?