Hetek óta zajlik a diplomáciai, de azért a maga módján elég véres csata a Google és a kínai kormány közt. A keresőoriás bejelentette, hogy dacolva a helyi szabályozással leveszi a cenzúrát elősegítő szűrőket rendszeréről, hogy a kínaiak ugyanazon tartalmakat találhassák meg segítségével, mint bárki más. A politikai elit, amely visszafogottan és természetesen szigorúan ellenőrizve megpróbálja beszivárogtatni a társadalomba az olyan vívmányokat, mint a mikroblog, kijelentette: kipaterolja a Google-t, ha így tesz, ami nem is lesz nagy érvágás, tekintve, hogy van Kínának saját keresője. A kormánynak újabban a tudósok miatt kell, hogy fájjon a feje, akik sorra úgy nyilatkoznak: igenis nagy csapás lenne, ha eltűnne a Google.

A Nature szaklap új számában lehozott egy elemzést, amelyben arra jutottak: a kínai kutatók háromnegyede kizárólag a Google rendszerét használja, ha keresésről van szó. A 784 megkérdezett tudós 48 százaléka állította, hogy munkája „jelentős” kárt szenvedne, ha nem férnének hozzá a szolgáltatáshoz, harminchat százalékuk szerint „részben károsulna”. 92,5 százalékuk használja legalább részben munkájához a cég keresőmotorját, 60 százalékuk szokott próbálkozni a kínai Baidu rendszeren, 12,9 százalék a Yahoot részesíti előnyben. A Microsoft ígéretes kezdeményezése, a Bing használatát nem vizsgálták. A megkérdezettek nagyjából fele gmailezik és pörgeti a Google Földet. Az adatokból látszik: ha a Google kivonulna, annak a Baidu lenne a nagy nyertese. Cikkében a folyóirat szó szerint idéz egy neves ökológust, aki azt mondta: a Google nélkül dolgozni olyan lenne, mint elektromosság nélkül élni.

Az ügy egyébként akkor pattant ki, amikor a Google bejelentette: hatalmas és jól szervezett hackertámadást észleltek a Gmail rendszerük ellen, amely kifejezetten a kínai emberijogi aktivisták levelesládája ellen irányult. Bár nem mondták ki, éreztették: a kormány állhat a lépés mögött, így felülvizsgálják a Google.cn keresőjére applikált szűrőket, amely kívül tartja a kommunista hatalom szempontjából káros – főleg tehát politikai – tartalmakat. A cég vezérigazgatója egy héttel ez után azt mondta, kételkedik benne, hogy van-e egyáltalán értelme a kínai jelenlétnek. Január közepe óta az ügy összes szereplője arra vár, mit lép a vállalat – ideje lenne, ha nem akarják hitelüket veszteni a várakozással.