Manapság szinte minden területen vannak elbocsátások, és az érintettek egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni Az álláskeresésben és -találásban egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi oldalak, különösen a szakmai közösségeket összefogó LinkedIn – magyarázza Juhos Andrea, a DBM Magyarország karrier-tanácsadó cég ügyvezető partnere.

 

Építs „én” márkát!

Főképp külföldi fejvadászok keresnek jelölteket ezen a szakmai közösségi hálón, de magyar fejvadászoktól is hallható, hogy a saját adatbázis után a LinkedIn a legfőbb forrás számukra. Ezért fontos, hogy az ember fent legyen a LinkedIn-en, akkor is, ha pillanatnyilag nem keres állást, hiszen sosem lehet tudni, szükség lesz-e rá. Jó, ha valaki meg tudja fogalmazni, mi a szakmai különlegessége, egyedi tapasztalata, és célszerű ajánlásokat is begyűjteni. Tanácsos részt venni szakmai csoportokban, ott témákat feldobni, kommentelni, hogy az embert észrevegyék. Így a neten is ki lehet építeni kapcsolatrendszert. Utóbbi nagyon fontos, mert a kapcsolatokon keresztül könnyebb elhelyezkedni, mint hirdetés útján.

Építeni kell az „én márkát” (personal brand), amelynek két legfontosabb összetevője, hogy ki ismer engem, és hogy a környezetem mit gondol rólam. A személyiségtől is függ a siker: ha valaki könnyen teremt kapcsolatot, annak könnyebb, mint aki folyton a számítógép előtt ül.

 

Tapasztalat, tapasztalat…

A cégek egyre kevésbé potenciált vesznek, sokkal inkább tapasztalatot. Vagyis vége van annak az időszaknak, amikor a vállalatoknál úgy gondolták, hogy ha fiatal, tanulékony, a csapatba jól illő jelöltet találnak, akkor majd ők jól kiképezik. Mostanában azt nézik, ki milyen cégtől jön, milyen projekteken dolgozott, például van-e tapasztalata fúzió levezénylésében, SAP-bevezetésben stb.

A tapasztalat iránti igény azonban nem jelenti azt, hogy a cégek szívesen felvennének idősebbeket is. A 45 év feletti korosztálynak ma is nehezebb elhelyezkednie, mint a fiatalabbaknak, s már a 35 év felettieknek is meghosszabbodott a keresés. A pályakezdők is nehéz időszak elébe néznek: akinek nincs munkatapasztalata, annak szinte reménytelen az elhelyezkedés. A tapasztalat megszerzése nem könnyű, hiszen a cégek gyakran fél évre, napi 8 órás munkaidőben hirdetnek meg gyakorlatot, ami a nappali tagozattal összeegyeztethetetlen.

 

Hegyen-völgyön

Nos, ha valaki munkanélkülivé válik, fel kell készülnie a lelki hullámhegyekre és hullámvölgyekre. Például arra, hogy nem hívják be állásinterjúra, vagy ha igen, nem adnak róla visszajelzést. Ilyenkor nem szabad elbújni, ehelyett ki kell alakítani túlélési stratégiákat, lehet sportolni, új nyelvet tanulni, de akár valami teljesen mást is, például kelmefestést. Juhos Andrea szerint struktúrát kell belevinni a mindennapokba, mert az a legborzasztóbb, hogy valaki pénteken még vezető volt, de hétfőn már nincs mit csinálnia.