A 4g negyedik generációs mobilhálózatot jelent. Az első generáció még 1981-ben jelent meg itthon, a nyolcvanas évek végén a Westel 450 révén. A 2g tulajdonképpen a gsm volt, ami itthon 1993-ban jelent meg, egy évvel a nemzetközi debütálás után. Az első szolgáltató a Pannon GSM volt, pár nappal a T-Mobile előtt. A 3g-ről már valószínűleg mindenki hallott, ez nálunk csak 2005 óta érhető el.

A 4g-t már több helyen reklámozzák a világon, itthon azonban még nem. Tudatosan használom azt a szót, hogy „reklámozzák”, mert szigorúan véve még sehol nincs. Vannak lte- és wimax-implementációk (lásd lent), ezek azonban nem „igazi” 4g-hálózatok, nem teljesítik az ITU (International Telecommunication Union) meghatározott standardját. Tekintettel arra, hogy a 4g kifejezés már eléggé elterjedt, ezért úgy az lte-, mint a wimax-megoldást a továbbiakban 4g-nek tekintem.

Mi is a különbség?

A legtöbben úgy gondolják, hogy annyi a különbség a 3g és a 4g között, hogy az utóbbinál nagyobb a sávszélesség, akár 100 megabit/szekundum letöltési sebességet lehet elérni. Ez nagy tévedés. A 4g teljesen ip alapú, és sok olyan képességgel bír, ami főleg vállalati környezetben használható:

• Tud qos-t (quality of service), vagyis képes priorizálni adatcsomagokat. Aki ismeri, hogy épül fel egy ip-telefonhálózat, hamar belátja ennek jelentőségét.
• A tervezett csomagkésleltetés lemehet akár 15 milliszekundumra. A késleltetés szintén nagyon fontos paraméter az ip-telefonnál.
• A maximális elméleti letöltési sebesség közel 300 megabit/szekundum. A gyakorlatban ez természetesen sokkal kisebb, de ez talán nem is annyira fontos.

• Támogatja az ipv6-ot.

• Kombinálható a 2g-vel és a 3g-vel.

Két standard létezik 4g-re, az lte és a wimax. Az lte tekinthető az európai gsm/umts utódjának, ugyanakkor a wimax terjed az Egyesült Államokban és Ázsiában. Ma már azonban a legtöbb szakember úgy látja, hogy az lte lesz a domináns 4g-technológia a világon, ugyanúgy, ahogyan a gsm meg az umts dominál a 2g, illetve a 3g területén.

Műszakilag eltér a két technológia egymástól, nem kompatibilisek. A nagy beruházási költségek miatt a szolgáltatók csak az egyiket vezetik be. Készülékoldalon azonban nincs különbség, elvileg ugyanannyi ráfordítást igényel egy lte-készülék kialakítása, mint egy wimax-osé.

A wimax sok szempontból wifi-technológiára épül, a világon több helyen internet-hozzáférésre használják urbán környezetben, és nem mobiltelefon-hálózatokhoz. Ezért mobiltelefon-hálózat szempontból nem releváns az a tény, hogy több üzemelő wimax-hálózat van, mint lte (előbb is fejlődött ki).

Magyarországon kizárólag az lte érdekes, hiszen mi teljesen az európai fejlődéshez kötődünk. A világon már több helyen működik lte-hálózat, többek közt az Egyesült Államokban, Japánban, Dél-Koreában, Ausztráliában, Európában pedig főleg a skandináv országokban. A 4g terjedésének fő akadálya a szükséges frekvenciasávok felszabadítása, ez igaz Magyarországra is.

Egyesült Államok, Magyarország

Érdemes pár szót ejteni az amerikai 4g fejlődéséről. A négy nagy szolgáltató (Verizon, AT&T, Sprint és T-Mobile) mindegyike azt állítja, hogy nagy tempóban terjesztik 4g-hálózatukat. A legnagyobb szolgáltató, a Verizon lte alapú 4g-hálózatot fejleszt, miközben a Sprint hálózata wimax alapú. Két szolgáltató, az AT&T és a T-Mobile (igen, ugyanaz a T-Mobile, mint itthon) egy fejlesztett 3g-technológiát, a hspa+-t nevezi 4g-nek, ami nem tűnik korrektnek. Emellett az AT&T elkezdte fejleszteni saját lte-hálózatát is, ezt is 4g-nek nevezi. Érthető tehát, hogy az óceánon túl teljes a kavarodás, ami a 4g-t illeti.

Itthon a T-Mobile megkezdte a 4g próbaüzemét és várhatóan 2012 elején élesben is elindul. Kezdetben csak Budapest egyes kerületein belül lesz elérhető a szolgáltatás, de gyorsan fog fejlődni. A Telenor és a Vodafone is bejelentette, hogy a hálózatfejlesztések révén 4g-képesek a hálózatai, indulási dátumról azonban még nem tudni.

A 4g előnyei

A kisfogyasztók szempontjából a 4g legnagyobb előnye a gyorsabb internetelérés, nemcsak a megnövelt sávszélesség, hanem a kisebb késleltetés miatt is, ami sok esetben fontosabb, mint a nagyobb sávszélesség. Amikor arra várunk, hogy a kívánt weboldal bejöjjön, a várakozás fő oka nem a lassú hozzáférés, hanem a késleltetés, főleg akkor, amikor a sávszélesség megabit/szekundumban mérhető.

A cégek számára ezenfelül előny, hogy ez a technológia lehetővé teszi az adathálózatok kiváltását mobiltechnológiával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy több telephelyes cég a jövőben mobiltechnológiával ki tudja váltani a most vezetékes technológiával működő adathálózatát, feltéve, hogy minden telephely rendelkezik 4g-lefedettséggel.

A 4g még könnyebbé és még egyszerűbbé teszi az m2m-alkalmazások használatát (erről egy korábbi cikkemben már írtam).

Végül, de nem utolsósorban, a 4g elvileg lehetővé teszi az ip-telefon alkalmazását mobilhálózatokon keresztül. Azért csak elvileg, mert ez elérhetővé teszi a Skype üzleti modell alkalmazását a magas percdíjak mellett és mivel ez nagymértékben sérti a szolgáltatók jelenlegi üzleti érdekeit, nem tudni, ezt hogyan fogják kezelni.