A telekommunikáció kérdésköre mellett az oktatásfejlesztés, a digitális írástudás kiterjesztése, a kormányzati it-biztonság kezelése, az elektronikus közigazgatás, az egészségügy, a közlekedés, az energetika, a szociális szektor, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem és a gazdasági informatika vonatkozásait térképezték fel és vitatták meg a közigazgatási, a kormányzati vezetők, az informatikai vállalkozások felsővezetői és a civil szervezetek képviselői a második alkalommal megrendezett Informatika a Társadalomért Konferencián, melyet az Infotér Egyesület és az IVSZ rendezett azzal a szándékkal, hogy segítse a magyar információs társadalom fejlesztését, a hazai digitális ipar és információs társadalom fejlődését. A kétnapos rendezvényen több mint ezer vendég jelent meg.

Hazánk szélessávú lefedettsége jó, de a 2020-ra megvalósítandó elvárások teljesítéséhez a használatban és az e-közigazgatási szolgáltatások terén még sok a tennivaló – mondta Khalil Rouhana, a Digitális menetrend magyarországi nagykövete. A Digitális menetrendben (lásd erről keretes írásunkat) megfogalmazott brüsszeli célok szerint 2013-ra a lakosság száz százalékának kellene elérnie a szélessávú hálózatot. 2020-ra a hozzáférések mindegyikének legalább 30 megabit/szekundum sávszélességűnek kellene lennie, a 100 megabit/szekundum feletti kapcsolatok arányának pedig el kellene érnie az 50 százalékot.

További frekvenciák

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elkötelezett a szélessávú internet magyarországi terjedésének támogatása mellett, most zajlik a 900 megahertzes és a 26 gigahertzes frekvenciák értékesítési eljárása, erősítette meg Szalai Annamária elnök. Cél, hogy a következő négy év során további 1200 megahertznyi frekvenciát tegyenek elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Ezenfelül 2015-ig a mobilszolgáltatások részére további 1200 megahertzes frekvenciasávot akarnak biztosítani.

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta a kormányzati informatika szervezeti és technológiai konszolidációjának és az állami nyilvántartások összehangolásának fontosságát. Emellett kiemelte a digitális íráskészség fejlesztését, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését. Jelezte, hogy a fejlesztésekre uniós forrásból 50-50 milliárd forint hívható majd le ekop és tiop pályázati csatornán keresztül.

Digitális társadalom

A digitális közösségi terek fejlesztésében 15 éve nem érezhető komoly elmozdulás – mondta Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. Négy-öt millióra tehető azoknak a száma, akik nem érik el azokat az internetes tartalmakat, amelyeket kínálnak nekik. Szerinte a működő nagy informatikai rendszerek fenntartása fontosabb feladat, mint a szigetszerű működtetés.

Az általános informatikai ismeretek hiányát, illetve a nem megfelelő kockázati érzékenységet emelte ki Zala Mihály, a Nemzetbiztonsági Felügyelet elnöke és Valenta László, a Belügyminisztérium miniszteri főtanácsadója. Az uniós digitális menetrend egyik legfontosabb pillére az egységes belső európai digitális piac megteremtése, az ultragyors internetes hozzáférés biztosítása, illetve a digitális jártasság megteremtése – említette Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alelnöke.

Már 10-15 éve aktuális a téma, de most az utolsó órában vagyunk, hogy csökkentsük a digitális írástudatlanok számát, ezáltal feltöltsük a digitális írástudók és a leszakadók közötti szakadékot – fejtette ki előadásában Alföldi István, a NJSZT ügyvezetője. Úgy látja, hogy az informatikai biztonság terén komoly teendők vannak, viszont most kell megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel 2-3 év alatt elérhető, hogy Magyarország teljesítse az Unió által elvárt 85 százalékos szintet.

Fel kell gyorsítani a digitális nyelv elsajátítását – jelezte Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára. Az új Nemzeti Alaptanterv szolgálja majd az egységes nemzeti és egyetemes műveltség kialakítását. Cél, hogy a gyerekek a mindennapi tanulásban használni tudják a legmodernebb eszközöket. Az Új Széchenyi Terv fontos projektje a tanárok személyi számítógéppel való ellátása lesz.

Utánpótlás-nevelés

A digitális eszközök elterjedése miatt nagy igény lenne oktatást segítő technológusokra – jelezte Forgó Sándor, az Eszterházy Károly Főiskola Oktatás és Kommunikációs-technológiai Tanszékének vezetője.

Az ict-szektort legjobban ismerő médiumként kommunikációs csatornát és hidat szeretne biztosítani az immár a második lapszámmal megjelent itbridge – mondta Sziebig Andrea, az IT-Business Publishing Kft. ügyvezető-főszerkesztője. A lap küldetése az it-szektor és a felsőoktatásban részt vevő Y generációs hallgatók elvárásainak összehangolása, valamint a magas szintű szakmai tájékoztatás.

Az iparágnak kell kinevelnie az utánpótlást – véli Ilosvai Péter, az IT Services Hungary ügyvezetője. Ezért indították vállalati felnőttképzési programjukat – a debreceni és a miskolci egyetemen külön ITSH-tagozat érhető el a hallgatóknak.