Az Európai Unió 2006/32/EK irányelvének 13. cikkelye kimondja, hogy a fogyasztóknak
joguk van informálódni a tényleges fogyasztásról és az árak alakulásáról. Továbbá
az ezt segítő rendszerek bevezetéséről, illetve az erre való törekvésről a szolgáltatóknak
2011-ben és 2016-ban beszámolót kell írniuk.
Manuálisan költséges
Mindez nem jelent egyebet, mint a mérőórák távleolvasását – mondja Bátorfi Péter, az intelligens mérőrendszerek fejlesztésével foglalkozó Intelliport Solutions
Kft. ügyvezetője.
A központosított távleolvasás azonnali megtakarítást eredményez; nincs szükség
a továbbiakban a költséges manuális leolvasásra, és a karbantartás költségei is
jelentősen csökkenthetők. A folyamatos méréssel sokkal jobban megérthetőek a technológiai
folyamatok; például a távhőszolgáltatás esetében, a mérések tükrében elvégezhető
a fűtővíz hőmérsékletének optimalizálása, lehetővé téve az átadandó hőmennyiség
fajlagosan a legkisebb energiafelhasználás árán történő szolgáltatását.
Kétirányú adatkommunikációt és optimalizáló szoftvereket használva a szelepek,
szivattyúk távoli vezérlésére, automatizálására is mód nyílik. A mért paraméterek
jól elemezhetők, értékelhetők, így a kapott karakterisztikák alapján azonosíthatók
az esetleges szivárgások és üzemzavarok – miáltal gyakorlatilag a bekövetkezés
pillanatában kezdeményezhető automatizált beavatkozás és kárenyhítés.
A fogyasztók ugyanakkor egy portálon szinte percre pontosan figyelemmel kísérhetik
energiafelhasználásukat, megtudhatják, ezek alapján mennyit kell majd fizetniük
a következő hónapban. Közös képviselők számára pedig lehetőség nyílhat azonnal
kérni a fűtés beindítását. Egy nagyobb társasház esetében jelentős pénzügyi hatása
van annak, ha a szolgáltatás akár órákkal hamarabb indul meg.
| Átviteli közeg |
|
A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni
a szolgáltatóhoz, és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, internetkapcsolaton
vagy elektromos távvezetéken keresztüli adattovábbítás is lehetséges, a különféle
megoldások kombinálják a szabad frekvenciasávban működő vezeték nélküli kommunikációt
a gsm- és vezetékes hálózati kommunikációval: a mérési adatok vezeték nélküli
hálózaton gyűjthetők be, amely a wifihez vagy a bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4
gigahertzes frekvencián működik.
A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig,
amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik azokat tovább a szolgáltatónak.
Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 bájtot, és ez az adatmennyiség
is csak óránként továbbítódik, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált
energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően működhet bárhol a világon.
|
|
Az adatgyűjtés intenzitása a megrendelő igényeitől függően paraméterezhető. A
leolvasott adatok adatbázisba kerülnek, amely könnyen integrálható meglévő adattárházakhoz
vagy vállalati, illetve vezetői információs rendszerekhez.
Összehasonlíthatóan
Ma a legtöbb közmű esetében a fogyasztó átalányt fizet: a villamos energiánál
például az átalányt évente egyszer korrigálják a tényleges és az előző évi fogyasztás
különbözete alapján, így a ma működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos
fogyasztást. A takarékoskodás egyik módja lehetne, ha a havonta ténylegesen elfogyasztott
energiáért fizethetnénk, méghozzá úgy, hogy akár két egymást követő nap fogyasztása
is összehasonlítható lenne – teszi hozzá Bóday Tamás, a Cason Mérnöki Zrt. fejlesztési igazgatója. A gáz- és a villamosenergia-piacon
a nagyfogyasztók esetében már most beszélhetünk okos fogyasztásmérőkre épülő rendszerről
– a lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van a használatára, sőt az unió
néhány országában már be is vált.
Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál
jobban tervezhető a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban
maradt veszteség, és csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó előre
tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását
befolyásolhatja: például a nagy fogyasztású mosógép használatát egy kedvezőbb
tarifaidőszakra teszi.
Ha pedig pontosan látjuk, mennyi energiát fogyasztunk, és azt össze tudjuk hasonlítani
az átlagos fogyasztásunkkal, tudatosabban cselekszünk. Ebben az is segíthet, ha
például figyelmeztetés kapunk: aktuális fogyasztásunk magasabb az elmúlt időszak
átlagánál.
A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb
időt vesz igénybe, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát,
telepíteni kell a merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli
közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően
ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amelyek alapján ezeket az adatokat
felhasználják.
Tervezhető ellátás
Magyarországon a villamosenergia-ipar területén már működnek ilyen pilot-programok,
ám a nagyszámú fogyasztó rendszerbe való bekapcsolásához mindenképpen iparági
összefogás és kormányzati/önkormányzati támogatás szükséges.
A rendszer elterjedése még várat magára. Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak
mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek
összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé
válna a fogyasztása – a beruházás rövid távon megtérülhetne.
A rendszer az egész ország gazdaságára és energiafelhasználására is pozitív hatással
van: a fogyasztók jobban odafigyelnek saját háztartásuk működésére, az energiaszolgáltatók
több információt kapnak a fogyasztók szokásairól, így hatékonyabban tervezhető
az ellátás.