Újításra folyamatos igény és szükség van, mivel az nagymértékben járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. Magyarországon egyébként nincs is komolyabb baj az innovációs hajlandósággal. A gond elsősorban az, hogy az ötletgazdák hajlamosak elfelejteni, hogy az innováció magában foglalja a termék (a piac), a folyamat, a marketing és a szervezés fogalmait is, a támogatásnak pedig minden elemre figyelmet kell fordítania, hogy a termék vagy szolgáltatás valóban hasznosulni tudjon a piacon. Márpedig a többség a legalapvetőbb körülményekkel sincs tisztában, s elképzelése sincs arról, hogy az ötlete, ami egyébként akár zseniális is lehet, hogyan válik eladható termékké vagy szolgáltatássá.

Mindazonáltal szükség van jól működő innovációs miliőre, ám ahhoz, hogy az ötletek tényleg megvalósuljanak és hasznosuljanak, elengedhetetlen egyfajta összefogás. Nos, ezeket szem előtt tartva jött létre 2007 végén a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter), amelynek pontosan az a célja, hogy elsősorban az új médiás technológiákra, az infokommunikációs technológiákra, azokon belül is a mobiltechnológiákra fokuszáltan, a tagok együttműködésén keresztül újabb fejlesztéseket, projekteket vagy méretgazdaságos beszerzéseket tudjon katalizálni. Ám természetesen az MMKlaszternek sem mindegy, hogy ezt milyen környezetben és milyen feltételek mellett teszi.

Lemák Gábor, az MMKlaszter igazgatója szerint igaz, hogy nagyon sok olyan cég van, amelyek ugyan kifejlesztik a terméküket, sőt akár még hazai vagy külföldi pályázati pénzekhez, kockázati tőkéhez is hozzá tudnának férni, ám az esetek többségében a kis cégeknél hiányzik az olyan, érdekérvényesítő menedzsment, amely képes lenne megszerezni ezeket a forrásokat, illetve el tudná adni a terméket. Magyarországon kevés az ilyen szakember, s így nem sokan akadnak, akik bevállalnák, hogy egy labilis, induló cég menedzsmentfeladatait ellássák. Ez pedig főként a tőkehiányra vezethető vissza.

„A magvető tőke hiánya nagyon nagy probléma. Igaz, sokan bele tudnak vágni a fejlesztésekbe, de a prototípus piacosításánál általában elakad a folyamat. Mivel a hazai kis- és közepes vállalkozások egyébként is jellemzően tőkehiányban szenvednek, egyúttal kizárják az agilis piacra lépés lehetőségét” – magyarázta Lemák Gábor.

A hiányt kompenzálandó, az MMKlaszter próbálja alakítani azt a kapcsolati hálót, amelyen keresztül a tagok bemutatják egymásnak termékeiket, fejlesztéseiket, tapasztalatokat cserélnek, együttműködéseket kezdeményeznek azért, hogy a piacon hatékonyabban, eredményesebben tudjanak fellépni. „Ha az ötletgazda fel tud mutatni terméket, ismeri a piacot és definiálni tudja, hogy mire van szüksége a piacképességhez, akkor lesz segítsége” – tette hozzá Lemák Gábor.