A hálózatos együttműködés egyik formáját az Európai Unióban és Magyarországon
is az úgynevezett klaszterek képviselik.
Az új típusú, eredményorientált szerveződések a kis- és középvállalkozások, a
multinacionális cégek, valamint a felsőoktatási és akadémiai kutatóműhelyek közötti
együttműködéseket, a piacorientált kutatást és az innovációt segítik elő. A klaszterek
jellemzően iparági és területfejlesztési céllal jönnek létre, a legeredményesebb
szervezetek minősített eljárás során akkreditált innovációs klaszterré válnak.
Magyarországon összesen 25 ilyen szervezet van, ebből 6 az infokommunikációs szektorban.
Összeálltak
A közelmúltban öt akkreditált ict-klaszter közös platformot hozott létre Akkreditált
Infokommunikációs Klaszterek Fóruma néven. A hazai csúcstechnológiát képviselő
infokommunikációs klaszterek nemcsak innovációs menedzsmenttudást, legjobb gyakorlatokat
és kapcsolatokat osztanak meg egymással, hanem közös fejlesztéseket is indítanak
a jövőben. Az öt szervezet összesen 220 tagot képvisel – köztük 180 kis- és középvállalkozást
–, összesen 5000 magasan képzett munkaerőt foglalkoztat, és az általuk képviselt
innovációs projektportfólió értéke meghaladja a 15 milliárd forintot.
„Napjainkban az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően a
klaszterek stratégiai együttműködése adja, ami várhatóan már rövid távon hozzájárul
az ország kutatás-fejlesztési elképzeléseinek bővítéséhez és versenyképességének
növeléséhez” – mondja Lemák Gábor, a fórum kezdeményezője s egyben a budapesti Mobilitás és Multimédia Klaszter
igazgatója.
Jelenleg a közös kompetencia- és kapacitás-adatbázis összeállítása folyik, így
nagyobb, országos merítés áll majd rendelkezésre a legjobb partnerek megtalálásához
az innovatív kezdeményezések számára. Ezzel párhuzamosan készülnek az Új Széchenyi
Terv innovációs pályázataira: közös műhelymunka keretében gyűjtik össze a projekteket,
és segítik a partnerkeresést.
Növekedési pálya
Az akkreditált infokommunikációs klaszterek csak az elmúlt másfél évben több
mint 40 innovációs projektet – azaz versenyképes hazai fejlesztést – indítottak
el itthon, vagy épp a nemzetközi piacokon. Ennek következtében a kis- és középvállalkozások
árbevétele több mint 5 százalékkal nőtt az infokommunikációs iparág átlagához
képest a gazdasági válság ideje alatt, ami azt is mutatja, hogy az innovatív magyar
kis- és közepes vállalkozások képesek gyorsabb növekedési pályára állni.
Az innovációs klaszterek a magyar gazdaság olyan kitörési pontjaiban képesek
mozgósítani a magyar kreativitást, és összefogásukkal élvonalbeli high-tech megoldásokat
kifejleszteni, mint a foglalkoztatás (távmunka), az egészségipar (távdiagnosztika,
egészségmegőrzés, idősek életminőség-javítása), a zöldgazdaság (intelligens energetikai
megoldások), a tranzitgazdaság (mobiltechnológiai és beágyazott megoldások), a
kreatív ipar (háromdimenziós alkalmazások) vagy az üzleti szolgáltatások.
Az ict klaszterei
Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter: 2007-ben alakult, céljai közt szerepel az együttműködő társaságok szinergiahatásainak
továbberősítése a különböző szektort képviselő tagok között. A klaszter jelenleg
30 tagból áll. Fókuszterületek: egészségügyi informatika, környezetinformatika,
mobil informatika, közigazgatási informatika, térinformatika.
Észak-magyarországi Informatikai Klaszter: 2007-ben jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a régió informatikai iparának
fejlődését. Olyan környezetet akar teremteni, amelyben biztosítottak a helyi cégek
további növekedéséhez szükséges feltételek. Egyik legfontosabb feladatuknak tekintik,
hogy megállítsák az informatikai szakemberek elvándorlását a régióból, erősítsék
a meglévő hálózatot és bizalmat a tagok között, továbbá fejlesztési projekteket
indukáljanak. A klaszternek jelenleg 36 tagja van. Fókuszterületek: kutatási tevékenység
információs és kommunikációs technológiákban, mobilalkalmazások fejlesztése, távközlés,
banki informatika, automatizálás és ipari informatika, domén- és tárhelyszolgáltatás,
online marketing, erp-/crm-rendszerek, egyedi szoftverek fejlesztése, tesztelés.
Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter): ugyancsak 2007-ben jött létre a magyarországi mobil- és multimédiás
technológiák szereplőinek, valamint a hazai kutatási és fejlesztői kapacitásoknak
az összefogására. Az MMKlaszter Magyarország legjelentősebb akkreditált innovációs
klasztere, amely jelenleg több mint 70 tagot számlál, köztük távközlési és informatikai
nagyvállalatokat, kis- és középvállalkozásokat, valamint egyetemi partnereket.
Az MMKlaszter fő célja, hogy innovációmenedzsmenttel, forrásszervezéssel segítse
a klasztertagok fejlesztéseinek piacra lépését.
Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter: 2008-ban alakult; kiemelt célkitűzése olyan, a régió – azon belül kiemelten
a Debreceni Egyetem – anyagi és szellemi erőforrásaira támaszkodó informatikai
komplexum létrehozása, ahol az ötletek megjelenésétől kezdve a kutatáson és fejlesztésen
keresztül a termelésig, az értékesítés támogatásáig a teljes innovációs lánc megvalósulhat.
A klaszternek jelenleg 34 tagja van. Fókuszterületek: számítógépes grafika, adatbiztonság,
e-közigazgatás, e-egészségügy, mobilfejlesztések, nyílt forráskód alapú virtualizált
szoftverfejlesztés, üzleti alkalmazások.
Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter: 2007-ben jött létre vezető szoftveripari kutatóközpontok, vállalatok és technológiai
transzferszervezetek összefogásának eredményeképpen. Jelenleg 47 tagja van. Fókuszterületek:
szoftverminőség, beágyazott és mobilrendszerek alkalmazásai, nyelv- és beszédtechnológiai
alkalmazások, egészségügyi alkalmazások, iparág-specifikus ügyviteli megoldások.
