A valódi világ üzleti kapcsolataihoz, illetve ezek formaságaihoz szokott embernek nemigen jut el a tudatáig, hogy valahányszor regisztrálja magát vásárlás céljából egy online áruház honlapján vagy egy ingyenes szolgáltatás weboldalán, netán kedvezményre jogosító adatközlésre szánja magát, akkor tulajdonképpen nem tesz mást, mint szerződést köt a weboldal üzemeltetőjével. Aláírás helyett pedig akkor fogadjuk el a szerződési feltételeket, amikor sebtében bepipáljuk az erre szolgáló mezőt. S mivel a szerződési feltételek általában csak az adott weboldalon találhatók meg, a figyelmetlen pipálgatás a későbbiekben számos félreértés forrása lehet.

Az online szerződéskötés pillanatában fennálló szerződési feltételeket jelenleg, sajnos, sem az online szolgáltatók, sem a felhasználók nem tudják bizonyító erejű okirattal igazolni, ezért üdvös lenne a helyzet tisztázása, nem beszélve a megoldásról.

E-időpecsét és e-aláírás

Alapvető változást az hozna ezen a területen, ha független szervezet jönne létre az online szolgáltatók ellenőrzésére, olyan, mint például a PSZÁF a pénzintézeti világban, s ennek minden e-kereskedelmet folytató vállalat bejelentési kötelezettséggel tartozna. Ebben az esetben a felügyeleti szervnek kellene megküldeni az érvényben lévő szerződési feltételeket, és vitás esetben az itt archivált szerződés lehetne az irányadó.

Egy ilyen szerv felállítása és működtetése azonban jelentős költséggel jár, így nem valószínű, hogy a közeljövőben erre sor kerülhet. Addig is megoldaná a problémát az elektronikus aláírás és az időpecsét használata, ugyanis az érvényben lévő magyar törvények szerint az elektronikus dokumentum létrejöttének időpontját és tartalmának változatlanságát bizonyítani lehet elektronikus dátummal és személyi azonosításra is alkalmas elektronikus aláírással – mutat rá Kőrös Zsolt, a Noreg Kft. ügyvezető igazgatója.

A felhasználók biztonságának érdekében szükséges, hogy az elfogadott szerződést mindkét fél megkapja és eredeti állapotában megőrizze. Egyes szolgáltatók már elküldik e-mailen a felhasználók részére az elfogadott szerződési feltételeket, de önmagában ez sem jelent megoldást a problémára, mivel az e-mail köztudottan egyszerűen manipulálható, ezért a későbbiekben nem használható a bizonyítás alapjául.

Szabályozzuk a netet?

A technológia fejlődése komoly kihívások elé állítja a jogi szabályozási hátteret is, új területek jelennek meg, amelyekkel kapcsolatban számos tisztázandó kérdés merül fel. A kérdéskör középpontjában az áll: lehet-e szabályozni az internetet, ha igen, kell-e szabályoznunk, illetve, hogy ezt önszabályozási vagy állami szabályozási folyamatok keretében szükséges-e megtenni – elmélkedik Novák Tamás ügyvéd.

Állami szabályozásra mindenképpen szükség van, lásd a kiskorúak megóvására szolgáló intézkedéseket, de arra is van példa, hogy a szakma összefogásával egy mindenki által elfogadott és betartott megállapodás születik, ahogy ez a domainnevek esetében is történt. Az elektronikus térben bonyolított kereskedelem jóval gyorsabban lezajlik, mint a hagyományos módon kötött üzletek, ezért igényel külön szabályozást is. A távollevők között létrejött szerződéskötés esetében a jelenlegi helyzetben nincs jobb, mint az elektronikus aláírás, amely a felek közti szerződéskötéskor kölcsönösen elfogadott feltételeket egyértelműen bizonyítja.

De hogyan?

Egy kizárólag a felhasználó által elektronikusan aláírt és időpecséttel ellátott online szerződés még önmagában nem bizonyító erejű, hiszen azt a szerződést akár maga az ügyfél is elkészíthette.

Ehelyett a szolgáltatást nyújtó félnek kellene a saját elektronikus aláírásával ellátott formában letölthetővé tenni a szerződést. A kérdés azonban ezzel még koránt sincs megoldva, hiszen azt is igazolni kell, hogy a szerződési feltételek elfogadásának pillanatában éppen ez volt az érvényes szerződésverzió. Ezért szintén a szolgáltatónak kellene rátennie egy időpecsétet a szerződésre, és úgy átadni az ügyfélnek, ezzel elismerve azt, hogy a letöltés pillanatában az volt az érvényes változat.

Amennyiben bármilyen változás áll be a szerződés feltételeiben – tehát a szolgáltató megváltoztatja azt –, akkor tájékoztatni kell a felhasználót. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény kimondja, hogy bármiféle változásról az ügyfelet saját e-mail-címén, telefonon, vagy postai úton kell értesíteni, illetve a szolgáltatónak két országos napilapban kell közzétennie a változtatásokat. Ha az ügyfél a megváltozott feltételek mellett nem tart igényt tovább a szolgáltatásra, lehetőséget kell adni a szolgáltatás lemondására. Amennyiben az ügyfél továbbra is igénybe kívánja venni a szolgáltatást, a szolgáltatónak rögzítenie kell, hogy az ügyfél elfogadta a megváltozott feltételeket, amit szintén elektronikus tanúsítvánnyal és időpecséttel ellátott dokumentum elküldésével tehet meg.

Mi legyen a megoldásban?

Olyan megoldásra van szükség, amely az e-hitelesítéshez szükséges összes funkciót biztosítja: az elektronikus aláírást, az aláírás ellenőrzését, az időpecsét kérését és ellenőrzését, a visszavonási állapot lekérdezését és ellenőrzését, a tanúsítvány és az intelligens kulcshordozó eszközök kezelését. A kiválasztás során szem előtt kell tartani azt is, hogy az aláíró rendszer kompatibilis legyen minden más, a hazai szabványoknak megfelelő, úgynevezett Melasz-Ready 2.0 aláíró-alkalmazással, ezáltal az alkalmazások egymás hitelesített dokumentumait értelmezni és kezelni is képesek. A Melasz (Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség) jogosult arra, hogy a hazai elektronikus aláírási alkalmazásokat tanúsítsa a Melasz-Ready 2.0 minősítéssel, amellyel azt bizonyítják, hogy a különböző alkalmazások megfelelnek az egységes hazai szabványrendszernek.