2010 a szakmánkban sok szempontból nagyon izgalmas év volt, különösen, ha az új trendeket és főleg ezek bevezetésének gyorsaságát nézzük. A teljesség igénye nélkül két olyan game changert emelek ki, ami meghatározó lesz a jövőre nézve:

Az iPad megjelenése. Nem fogom leírni, mit jelent ez, miben más az iPad, ezt már mások, máshol, sokszor megtették. De ha bárki is azt hiszi, hogy az iPad és a többi tablet (idén jönni fognak az Android-tabletek) csak divatáru, ami el fog múlni, az téved. (Bevallom, ezt hittem az iPhone-ról is eleinte.)

Az Android cunami jellegű térhódítása. Az év végén már 300 000 Androidot aktiváltak naponta, ez éves szinten 110 millió! Ez a szám az év elején napi 60 000 volt csak.

Itthon

Szomorúan állapítom meg, hogy a legizgalmasabb esemény a szakmánkban a távközlési különadó bevezetése volt. Nem fogom részletesen elemezni, minősíteni, de annyi biztos, nem javítja a szakma felzárkózási esélyeit vagy egyáltalán a távközlés fejlődési lehetőségeit Magyarországon.

Csak remélhetjük, hogy képesek vagyunk befogadni és feldolgozni az összes külső impulzust, mert akkor nem reménytelen a helyzet. És ez nemcsak 2011-re igaz, hanem a következő 5-10 évre is.

De nem ezt látom. Magyarországon még mindig kevesebb, mint egymillió aktív mobilnetező van (2010. novemberi adat). Még ha ez 42 százalékkal több is, mint egy évvel korábban, akkor is kevesebb, mint a lakosság 10 százaléka. Ez nagyon kevés.

A piac és szereplői

Pár évvel ezelőtt büszkén mondtam amerikai sógoromnak, hogy legalább a távközlési területen Európa megelőzi Amerikát. Ma már sajnos ez nem így van. Gyakorlatilag minden újdonság Amerika nyugati partjairól érkezik. 2010 volt az az év, amikor a Nokia lemaradt a fejlődésben (bár még mindig ők gyártják a legtöbb mobiltelefont).

A többi európai gyártó már korábban „kiesett”, kivéve a Sony-Ericssont, amely egy a sok Android-gyártó közül. A távközlési infrastruktúra területén még tartja magát az Ericsson, de egyre nagyobb a kínai (Huawei, ZTE) nyomás.

A mobilpiacon az élboly jelenleg kétszereplős: Apple és Google. A Microsoft bevezette Windows Phone 7 operációs rendszerét, de sokat elárul a helyzetről, hogy eladási számokról semmit sem tudni. (A magyar sajtóban megjelent egy szám: 1,5 millió darabot adtak el az első 6 hétben. Nem ennyit adtak el, hanem ennyit szállítottak ki a szolgáltatóknak és a viszonteladónak, de a végfelhasználói számról nem árultak el semmit.) A Nokia bemutatta Symbian^3 és N8 készülékét, többszörös késés után.

A mobil-hangpiacról nem nagyon érdemes írni, mert nem történt semmi. A magyar mobil-adatpiacon további árlefaragásokat láttunk, és elterjedtek azok a csomagok, amelyek túlforgalmazás esetén nem díjaznak (aranyáron), hanem lassítanak. És ezek az árak már olyanok, hogy nem értem, miért nincs több mobiladat-felhasználó itthon. (Itt megjegyzem, hogy a magyar mobilhálózatok – hang- és adat- – nemzetközi összehasonlításban is nagyon jónak mondhatóak.)

Egyre több az m2m- (machine-to-machine, vagyis géptől-géphez) alkalmazás és -felhasználó a piacon.

A vezetékes-hangpiacot 2010-ben nagymértékű árcsökkenés jellemezte. Ez folytatódni fog 2011-ben és az után is. Ez is az egyik oka annak, hogy nem volt igazi nagy műszaki újdonság vagy áttörés a piacon. Általában a vezetékes területen a termékciklusok sokkal hosszabbak, mint a mobil területén, a beruházási költségek miatt.

Távközlés, it, felhő

Szerintem egyértelmű a trend: valóban összenövőben van a távközlés és az it. Ezért érintek pár olyan területet, ami it jellegű, de nagy hatása volt és főleg lesz a távközlésre, ilyen például az iPad. Ez távközlési vagy it-eszköz? Egyáltalán hol van a határ?

2010-ben kezdtünk beszélni a felhőről, s egyre több a felhő jellegű alkalmazás; ez azért nagyon fontos a távközlési terület számára, mert itt egy kitörési lehetőség nyílt meg. A wan-sávszélességek megközelítik a mai lan-sávszélességeket; nem egy esetben találkoztam 10-100 megabites sávszélességgel, kis- és középvállalatoknál is.