A mai egyetemista korosztály kényszerből vagy szeretetből, de dolgozik a tanulás mellett. Elsősorban a pénzkereset motiváló, de van, aki nem akar 0 kilométeres pályakezdő lenni. Kevesen olyan szerencsések, hogy a „készbe” ülhetnek bele, vagy lehetőségük adódik külföldre menni, egy ideálisabb környezetben tanulni és dolgozni. Ördögi kör, ördögi nyomás, az egyetemi elvárások nem kímélnek, 80–90 százalékos a bukások aránya és a nagybetűs Élet is sötét ködként kavarog.

„Nagy részünk programozni, webet fejleszteni vagy rendszergazdáskodni megy el, mert ezek az »egyszerűbb« munka kategóriájába tartoznak. Aki beválik vagy szüksége van a pénzre, az bizony előbb-utóbb előtérbe helyezi a munkát az egyetem rovására. Számtalan ilyen eset van, hogy valaki gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozik a diplomaszerzésig, sőt utána is” – mondja Szász Bence, a BME hallgatója. Persze olyanok is vannak, akik azért hagyták abba az egyetemet, mert megalapították saját cégüket és sikeresek lettek. Sőt, némelyek már az egyetem partnerei, és ők adnak munkát az egyetemnek.

 

Megváltozott elvárások

A nyelvtudásnak és a gyakorlati tapasztalat megszerzésének jelentős a szerepe. Ma már nem azért kell informatikát tanulni, hogy mindenkiből informatikus legyen, hanem azért, mert az informatikai ismeretek alkalmazása az élet bármely területén előnyt jelent.

Nem ritka céges elvárás, hogy a frissen végzett hallgatók mind elméleti, mind gyakorlati síkon legyenek magasan képzettek és tapasztaltak: minimum 1-3 éves gyakorlatuk legyen, és legalább egy nyelven, magas szinten beszéljenek. Vagyis elvárják az azonnali bevethetőséget. Az oktatás szintje viszont nagyrészt elavult, közelében sincs a mostani technológiáknak, néha merev a tananyag, és az első két év gyakran elveszi a kedvét még a leglelkesebb hallgatónak is. A bolognai rendszer túlbonyolította a képzést, sajátos szerkezete miatt – alapképzés, mesterképzés – már sokkal hamarabb, vagyis az első évben orientálódni kell. Nem minden tanár reagál rugalmasan a változásokra. Persze nem ők az egyetlen csatorna az ismeretek felszívására, az internet által jóval előrébb járnak bizonyos ismeretekben a diákok. Nagy a káosz.

 

Egyetemi jolly joker

A BME-n rengeteg lehetőség adódik, mindenki találhat lehetőséget a fejlődésre. „Mi színes palettát tudunk felmutatni a hálózatos és telekommunikációs ipari szegmenst illetően” – mondja Farkas Károly, a BME Híradástechnikai Tanszék egyetemi docense. A tanszék elsősorban vezetékes és mobil távközléssel foglalkozik. Ezért alapvetően a kutatás-fejlesztéssel is foglalkozó cégekkel (például Magyar Telekom, Ericsson, Nokia) alakított ki partneri-gyakornoki együttműködést. A kutatási programok keretében önálló projektekben vehetnek részt a hallgatók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb cégeknél sokszor nagyobb igény van a hallgatók munkájára, míg egyes multiknál nem mindig jut elegendő idő és figyelem a gyakornokokra. Viszont vannak ellenpéldák is: „a Magyar Telekomhoz kerülő hallgatók általában nem szoktak panaszkodni, érdekes és gyakorlatorientált feladatokat kapnak. Úgy látjuk, hogy a hallgatók mintegy fele jól jön ki a gyakornoki programokból és továbbra is kapcsolatban marad a céggel” – mondja a BME docense.

De olyan esetek is előfordultak, amikor biorobotként csak látszatmunkát lehetett végezni. Valószínűleg ezek a cégek nem fognak változtatni hozzáállásukon, nem éri meg az erőfeszítést. De van, akinek csak az aláírás kell, hogy elvégezte a gyakorlatot és lelép, amint lejár az ideje. „Ha beválik mindkét fél egymásnak, akkor nagy valószínűséggel ott folytatja a munkát a hallgató a diploma után, ahol az egyetemi évek alatt dolgozott. Nyilván van ellenpélda is, ha nem jó a munka, vagy nem megfelelő a jelölt, akkor megválnak egymástól, ilyenről is hallottunk már” – mondja Szász Bence.

Lehet, nem számol az ipari szegmens azzal a ténnyel, hogy a mostani korosztály már nem köti le magát hosszú évekre egy munkahelyre. Átlagosan nem ritka, hogy körülbelül 1,1 évet töltött egy valaki egy helyen. Ellentétben az idősebb generációval, akik 20–30 évet is képesek voltak egy helyen lehúzni.

 

Nagyvállalati gyakornok

„Van olyan egyetemista, aki passzívan vesz részt az oktatásban arra várva, hogy a tanár közreműködésével jusson hozzá a tudáshoz. Meglátásom szerint egyre nagyobb azoknak a diákoknak a száma, akik önállóan, dinamikusan haladnak előre a tanulásban és tudatosan építik fel karriertervüket” – vélekedik Béni Gabriella, a Cisco Hálózati Akadémia vezetője.

Gyakornoki pályafutását tavaly februárban kezdte a 26 éves Belinszky Gergő, a BME Villamosmérnöki és Informatikai karának mérnök-informatikus hallgatója. Kezdetben heti 3 napot, azaz 20–25 órát dolgozott, majd később 4, illetve 5 napra nőtt a munkanapjai száma. Azok csoportjába tartozik, akik kitartóan keresik a munkalehetőségeket a tanulás mellett. Több helyre is jelentkezett, mire a BME állásbörzéjén belefutott az NNG Kft. által kínált gyakornoki feladatkörbe. „Nekem egy nagy cég jött be. Ők voltak a legszimpatikusabbak a lehetőségeim közül” – összegez Belinszky Gergő.

„Tapasztalatszerzés céljából érdemes kipróbálni egy multit és egy kis céget is. Másképpen kell dolgozni mindkét helyen, más vállalati kultúrában, más tempóban. Mivel mindenki másmilyen típus, erre konkrét recept nincsen. Amelyik környezet jobban tetszik, abban kell hosszú távon gondolkodni” – erősíti meg Farkas Károly.

 

Céges aspektus

A karrier-tanácsadók elsősorban az ambiciózus, karrierre vágyó pályakezdőknek ajánlják a multinál való munkavállalást. Olyanoknak, akik rugalmasak, bírják a stresszt, jól érzik magukat versenyhelyzetben és nem gondolkodnak családalapításon az elkövetkező időszakban.

Aki nem bírja a stresszt és igényli a nyugodt munkahelyi légkört, illetve aki még nem döntött, mi érdekli valójában, nos, ő első munkahelyének inkább egy kisvállalatot válasszon. A szakmát csak közepes lelkesedéssel és hozzáértéssel űzőknek, a pocsolyában evickélőknek nem sok esélyük van egy multinál. Ott ugyanis a pályakezdőket azonnal a mély vízbe dobják, ráadásul rövid időn belüli eredményeket várnak el tőlük, állítják a toborzási tanácsadók.

Az NNG Kft. Internship programja keretében rendszeresen toboroznak gyakornokokat, évente 10-20 fő között. A műszaki érdekeltségű fiatalokat komplex fejlesztési projektekbe vonják be.

„A kiválasztási gyakorlatunkban nem teszünk különbséget a jelentkezők között, akár frissen végzett pályakezdőről, diploma előtt álló gyakornokról, vagy tapasztalt szakemberről van szó” – fejti ki Magyari Andrea hr-igazgató. Jó tudni viszont, hogy mindig az első benyomás a meghatározó, a jelentkező személyisége – szakmai tudása mellett – sokat nyom a latba. Nem titok, hogy csillogó szemmel és felkészülten érkezni az állásinterjúra jó esélyt jelenthet. „A jelöltektől elvárjuk, hogy a cégről elérhető adatokat, háttérinformációkat megkeressék, és ismerjék a vállalat tevékenységi területeit, szolgáltatásait és termékeit. Ezenkívül látni szeretnénk az akaratot, az alázatot és az érdeklődést az adott területtel kapcsolatban.”

 

Mentorokkal könnyebb

A BME sokáig tartózkodott attól, hogy egy nagyvállalat képzési programjában részt vegyen, mégis néhány éve arra az elhatározásra jutott, hogy belép a Cisco Hálózati Akadémia e-Learning rendszerébe, jelenleg tanévenként 100 fős a hallgatói létszám.

„Nyilvánvaló, hogy a Cisco neve húzóerő az informatikai iparágban, de a képzéseink azért is népszerűek a diákok körében, mert a legújabb hálózati technológiákat mutatjuk be. Nemzetközi minősítést nyújt, valamint a felsőoktatási intézményekben kreditpontot is ér az akadémiai program elvégzése. A Cisco képzési rendszere újszerű azért is, mert az interneten keresztül országokat és régiókat összefogó közösségi-kommunikációs teret biztosít a különböző érdeklődési körű szakemberek, oktatók és diákok számára” – emeli ki Béni Gabriella. „Arra nem tudok receptet adni, hogy kis cégnél vagy nagyvállalatnál érdemes-e a tapasztalatszerzést megkezdeni, mert mindkettőnek lehet előnye és hátránya is. Azt azonban minden fiatalnak jó szívvel tanácsolom, hogy tanuljon idegen nyelveket, használja értelmes ismeretszerzésre az internetet. És ne felejtse el, hogy vannak és mindig is lesznek írások, amelyeket könyvből jó olvasni.”

 

Alkalmazott informatika

A BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék is élenjár a szakmai kihívásoknak való megfelelésben. A tanszék a villamosmérnöki terület mellett alapvetően az alkalmazott informatika területére fókuszál. „Az elméleti képzés mellett nagy figyelmet fordítunk a széles körben elterjedt technológiák naprakész ismeretére, és ennek a tudásnak a továbbadására. Figyelembe vesszük az iparági igényeket és trendeket” – foglalja össze ars poetikáját Charaf Hassan, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék docense, az Alkalmazott informatika csoport vezetője. „Amint egy releváns technológiai újdonság megjelenik a piacon, mi azonnal »rászállunk«, alkalmazói szemmel vizsgáljuk meg. Tapasztalatainkat késlekedés nélkül beleillesztjük az oktatási anyagainkba, akár új választható tárgy formájában is. Mi vezettük be elsőként az oktatásba többek között a Microsoft-technológiákat, a mobilplatformokra való fejlesztést is. Oktatóink valódi projektekben vesznek részt, és iparági fejlesztőknek is tartanak képzéseket.”

A tanszék napi szintű kapcsolatokat ápol a szakma vezető cégeivel. „Nálunk a hallgató az első, ezt maguk a hallgatók is érzik és nagyra becsülik. A nálunk végzett hallgatók életpályáját figyelemmel kísérjük. Időnként visszahívjuk őket, hogy osszák meg a tapasztalataikat az újabb generációval is” – avat be a szakmai titkokba a docens. A kurzusokhoz mindig készül tananyag, amelyet elektronikus vagy nyomtatott (Alkalmazott Informatika könyvsorozat) formában érhetnek el a hallgatók. A hallgatói ötleteket komolyan veszik, és segítenek a megvalósításában. Nagy figyelmet fordítanak a kutatásra is. A kutatási eredmények alkalmazások formájában is manifesztálódnak. Bevált gyakorlat, hogy az ipari projektekből származó bevételek egy részét visszaforgatják az infrastruktúra frissítésére.

„Hassan a jó konstrukcióval vonzza be a hallgatókat, mert piaci munkát ajánl piacképes fizetéssel, de emellett nem kell elkötelezniük magukat egy céghez sem. Az egyetemen maradnak és a tanulás sem kerül a háttérbe” – fűzi hozzá Szász Bence. „A Cisco Hálózati Akadémia és Hassan projektjei ugyan alma és körte, két különböző dolog, de akár ki is egészíthetik egymást. Hassannál főleg programozói, programfejlesztői tapasztalatokat lehet szerezni. A Cisco Akadémia viszont olyan dolgokat kínál, amik Hassannal nem érhetőek el: ciscós hálózati tudás, gyakorlati tapasztalat ciscós eszközökön, felkészítés ciscós ipari vizsgára. Az olyan hallgatók, akiket ez a terület érdekel, ezt fogják választani, de nem azért, mert jobb vagy rosszabb, csupán azért, mert ez itt érhető el.”