Az elmúlt év végén, hosszabb előkészítő munka után,
kormányzati intézkedés történt a közigazgatási intézmények
dokumentumhasználatát illetően. Egy kormányhatározat március 31-étől elrendeli
a közigazgatási szervezetek számára a szabványoknak megfelelő
dokumentumformátum használatát az egymás közti kommunikációban, illetve a
szervezeteknek képeseknek kell lenniük ilyen dokumentumok fogadására külső
féltől. A jogszabály rendelkezik a nyílt forráskódú irodai szoftverek
használatáról is. (A határozat nem vonatkozik a Honvédelmi Minisztériumra és
intézményeire.)
Egy másik bejelentés szerint a kormány március 1-jével
megszünteti a Tisztaszoftver-programot a köz- és felsőoktatásban. Ez a
gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam szakít az eddigi, évtizedes, a világon
egyébként példa nélküli gyakorlattal, és nem finanszírozza tovább az eddigi
egyetlen szállító – a Microsoft –
szoftverlicenceinek megújítását.
A két dolgot elvileg a nyílt forráskód köti össze, de nem
ennek a hangsúlyozása volt a cél, hanem a költséghatékonyság és a
versenysemlegesség szem előtt tartása – hangsúlyozta az itbusiness februári
klubrendezvényén Lucza Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
(NFM) informatikai felügyeleti és ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője.
|
Értelmező
|
|
A „szabadon hozzáférhető” vagy „nyílt forráskódú” irodai
program gyakorlatilag nem gyűjtőfogalom, hanem jellemzően a LibreOffice nevű
szoftvercsomagot jelenti. Az AbiWord és a KOffice nevű, egyébként kiváló
szolgáltatáskészletű, és jellemzően Linux alatt használt csomagok felhasználói
tábora nagyságrendekkel kisebb, mint a LibreOffice-é.
Az Oracle, amely a Sun Microsystemmel az OpenOffice csomagot
megvette, tavaly ősszel átadta a projektet az Apache alapítványnak, innen a
több mint kétéves, 3.3.0 verzió tölthető le.
2010 szeptemberében számos OpenOffice-fejlesztő kivált az
Oracle-től, részben a Sun, részben az Oracle az OpenOffice továbbfejlesztésével
kapcsolatos álláspontjai miatt. Létrehozták a Document Foundationt, amelynek fő
projektje a nyílt forrású, szerzői jogi tényezők miatt LibreOffice-ra
átkeresztelt szoftvercsomag. Jelenleg, január 16. óta, a 3.4.5-ös változat
tölthető le. Több Linux-disztribúció is már a LibreOffice-t tartalmazza.
Ez év február elején a Free Software Foundation (FSF)
magyarországi szervezete, az FSF.hu alapítvány Szabad Út néven a nyílt forrású
rendszerekre való átállást segítő portált indított, amely a LibreOffice mellett
számos, infrastruktúra jellegű szoftvert is ajánl a szervezeteknek,
intézményeknek.
|
|
Opciók és indoklások
A kormányhatározat a fenti kivételtől eltekintve minden
közigazgatási intézményre vonatkozik, de a félreértések elkerülése végett ez
nem azt jelenti, hogy mindenhol nyílt forráskódú irodai csomagra lenne kötelező
átállni. Csupán arról van szó, hogy a szabványoknak megfelelő dokumentumokat
kell használni. Ahol Microsoft Office 2007 vagy frissebb verziói vannak
használatban, ott nincs teendő, hiszen azok formátumai szabványosak. A 2003-as
Office használói pedig megtehetik, hogy letöltik és telepítik a megfelelő
fájlkonvertert.
Lucza Vilmos szerint ez megteremti a lehetőséget arra, hogy
a szervezetek költséghatékonyabb, nyílt forráskódú programokra álljanak át
például akkor, amikor lejár a meglévő Microsoft nagyvállalati licencszerződése.
Ilyennel egyébként már próbálkoztak, s a szervezeten belül sikerült is; viszont
aránytalanul nagy erőfeszítésbe került a kommunikáció fenntartása a külső
szervezetekkel.
A minisztérium március 31-étől ellenőrizni fogja a
beszerzéseket ebből a szempontból is. Nem nyílt forráskódú irodai szoftver
beszerzését csak abban az esetben engedélyezi, ha az műszaki, gazdasági
szempontból indokolt, vagy ha nemzetközi szerződés teljesítése érdekében
szükséges. Ilyen lehet, amikor a szakrendszerekkel való integráltság miatt az
átállás többe kerülne, mint a zárt forráskódú szoftver licencének
meghosszabbítása.
Ami a Tisztaszoftver-programot illeti, a felsőoktatásra
vonatkozóan 2001-ben kötötte meg a kormány a Campus megállapodást, amelyet
2004-től a közoktatásra is kiterjesztett. A mostani döntés az intézmények által
megvásárolt gépekre gyárilag telepített (oem) Windows operációs rendszer
frissítésére, valamint a Microsoft Office licenceire vonatkozhat. A program
felmondásával tehát csak az Office veszíti el jogtisztaságát, az operációs
rendszer nem – legfeljebb a jövőben nem lesznek verzióváltások. Az állam
egyébként a Tisztaszoftver-programra az elmúlt 10 évben mintegy 12 milliárd
forintot költött, s csak tavaly kezdte szorgalmazni, hogy az oktatási
intézmények vegyenek igénybe nyílt forráskódú rendszereket is. Ezzel
egyidejűleg 50 ezerre korlátozták azoknak a felsőoktatási hallgatóknak a
számát, akiknek a kormány finanszírozza a licenceit.
Ezzel kapcsolatban viszont sokan kételyüket fogalmazzák meg
arról, hogy a közoktatási intézményekben túl rövid az átállásra engedélyezett
idő, s így például veszélybe kerülhet az érettségi vagy a felvételi. Vályi-Nagy
Vilmos, az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes
államtitkára ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „A tavalyi
szerződések idén március 1-jéig érvényesek, de lesz új
Tisztaszoftver-szerződés, azaz az állam tovább finanszírozza az intézmények
működéséhez és a feladatok ellátásához szükséges alaplicenceket. Ennek
részleteit most dolgozzuk ki a szállítóval. Az új szerződés nem lesz korlátlan,
időtartamát egy évre tervezzük. Ezután versenysemlegesség fog érvényesülni, s
az iskoláknak kell kiválasztaniuk, milyen típusú licenceket akarnak tovább
használni. A bérleti konstrukciót a következő év során szeretnénk megszüntetni
a közoktatásban, s ragaszkodunk ahhoz, hogy az állam tulajdonjoggal
rendelkezzen a licencekben. Amint ezt elértük, attól kezdve az iskolák
kötelezettsége lesz ezeknek a szoftvereknek a fenntartása.”
Van létjogosultság
Félreérti vagy félremagyarázza a helyzetet az, aki a
Microsoft-szoftverek nyílt forráskódú szoftverek elleni csatájaként akarja
beállítani ezt a kérdést – mondja Sagyibó Viktor, a Microsoft
Magyarország kormányzati üzletágának igazgatója. A Microsoft szerint is
megvannak az állami működésnek azok a területei, ahol a nyílt forráskódú
szoftvereknek létjogosultságuk van, amely területeket szakmai érvek alapján
kell meghatározni, nem hitvitákkal. Eddig is több helyen használtak nyílt
forráskódú megoldásokat, sőt van olyan terület, ahol piacvezetők az ilyen
szoftverek. A mostani kormányrendelet inkább csak intézményesíti az eddigi
szokásjogot: „írásba adják”, hogy a tágan értelmezett magyar államigazgatásban
is megvan az egyes intézményeknek a lehetőségük arra, hogy ilyen szoftvereket
használjanak.
Egyébként 2008 óta a Microsoft által kidolgozott office open xml (ooxml) a
Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által elfogadott nyílt forráskódú
dokumentumformátum.
A Microsoft szerint az
informatikai döntéshozók felelőssége, hogy az egyes területeken azt a szoftvert
használják, amely leginkább megfelel az igényeknek, és összességében a
legnagyobb megtérülést adja. Vannak azonban olyan területei az állami
működésnek, kitüntetetten talán éppen az oktatásban, ahol a
Microsoft-szoftverek hiánya egyértelműen ártana a diákoknak, rajtuk keresztül
pedig Magyarország versenyképességének. Ma már a Microsoft digitális nyelve a
világ közös digitális nyelve, s ezt a piaci viszonyok alakították így.
Ugyanakkor egy informatikai megoldásnak csupán egyetlen vetülete, hogy a
programok forráskódját bárki vagy csak az arra illetékesek tekinthetik meg,
fejthetik vissza. A licencköltségek pedig csak töredékei egy rendszer
összköltségének, ily módon egy „ingyenes” licenc bevezetése összességében
sokkal drágább is lehet, mint a széles körben használt zárt forráskódú
termékeké.
|
Igen is meg nem is
|
|
„Nem eszik olyan forrón a kását, s igenis lehetnek az
oktatóknak problémáik az átállással” – hangoztatta Remzső Tibor, a
BME Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága Telekommunikációs és Informatikai
Osztályának igazgatóhelyettese. Elég súlyos kompatibilitási gondok jelentkezhetnek
akkor, amikor egy elkészített, makrókkal, láb- és fejlécekkel, képletekkel
tűzdelt előadást kell nagy hirtelen nyílt forráskódú programon megnyitni. Az
oktatók nem zárkóznak el más szoftverek használatától, de több idő kellene
nekik az átálláshoz, mint néhány hét vagy egy hónap. Nem beszélve arról, hogy
az egyetem feszes költségvetése sem nagyon enged többletkiadásokat a meglévő
licencek megújítására.
Gábriel Ákos, a nyílt forráskódú portálok
fejlesztésével foglalkozó LifeRay ügyvezetője viszont úgy véli, nem lehet gond
az előadások megtartása, mivel az Office-ban készült dokumentumokat egy
ingyenesen letölthető nézegetőben meg lehet nyitni. Az viszont igaz, hogy a
szabadon hozzáférhető irodai programokban „szétesik” a megnyitott MS-dokumentum,
egészen másként mutatkozik, mint amilyennek létrehozták, de ez nem az Open vagy
LibreOffice hibája, hanem annak tulajdonítható, hogy a Microsoft folyamatosan
változtatja formátumai kódját. Ráadásul a különböző MS Office verziók között is
léteznek kompatibilitási problémák. Az odf remélhetően mindezt ki fogja
küszöbölni. |
|
Számháború és stratégia
Ivacs Gabriella, a 2006-ban alakult Nyílt Dokumentum
Formátum Szövetség (ODFA) Magyarország elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet,
hogy a kormányhatározat nem határozza meg egyértelműen, mi is a nyílt szabvány.
Egyik kritériuma például az, hogy megvalósítható legyen, de ezt az ooxml
nemigen teljesíti, hiszen mind ez idáig egyedül a Microsoft implementálta. Így
jobb lett volna csak az odf-et megjelölni egyértelmű szabványként. A másik gond
az, hogy a nyílt forráskódú szoftverek kérdéskörének beemelése a nyílt
szabványok közé, illetve a kettő összemosása nem szerencsés dolog, mert enélkül
is elég nagy a fogalmi zavar, ami megnehezíti a tisztánlátást az átállásban a
két területen.
A formátum kérdése egyébként a digitális tartalmak megőrzése
tekintetében is fontos, és stratégiai döntést igényel. Nem mindegy ugyanis,
hogy például 10 év múlva miként fogunk hozzáférni a digitális nemzeti
adatvagyonhoz – már annak a fényében is, hogy az Európai Unió a
közadatvagyonnal való gazdálkodást a nemzeti digitális stratégiák fontos
részének tekinti. Ebből a szempontból pedig egyértelműen a formátum a lényeg,
nem pedig a szoftver vagy az adathordozó eszköz.
Persze, fontos a költséghatékonyság is, ám egy közelmúltban
napvilágot látott Gartner-jelentés rámutat, hogy az általa megvizsgált cégek a
nyílt formátumoknak – azok használhatósága, rugalmassága stb. miatt – inkább
stratégiai, mint költséghatékonysági jelentőséget tulajdonítanak. Ez utóbbival
kapcsolatban egyébként még az sem tisztázott, hogy a nyílt formátumok és
szoftverek révén megtakarított pénz vajon visszaáramolhat-e a jelenleg elég
alacsony szinten álló informatikai oktatásba.
Mentés másként
De miért is van szükség a nyílt szabványokra? – tette fel a
kérdést Szentiványi
Gábor, a Red Hatet Magyarországon képviselő ULX Nyílt Forráskódú
Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója, s rögtön válaszolt is.
Azért kellenek, mert átjárást biztosítanak a különböző rendszerek között, s ezt
az együttműködést legkönnyebben és legolcsóbban nyílt szabványokkal lehet
elérni. Az odf-et már 6-7 nagy szoftverrendszer implementálta, míg az ooxml-t
valójában még a Microsoft sem igazán – így aztán legfeljebb csak saját magával
lehet kompatibilis. Ezért a határozatban megfogalmazott interoperabilitási
kívánalomnak igazán csak az odf felel meg.
Egyébként az egész szoftverhelyzet olyan messzire jutott,
hogy egyre nehezebb kitáncolni belőle. A technológiák ugyanis fejlődnek,
terjednek, s ez egy ideig erősíti az innovációt és a társadalmi hasznosságot.
Ám elérkeznek egy ponthoz, főleg ha monopolisztikus helyzet áll elő, ahonnét
már gátló tényezőként lépnek fel. Jó példák erre a dokumentumformátumok, ahol
ha egyeduralkodóvá válik egyetlen termék és kapcsolódó formátuma, akkor ez már
akadályozza a fejlődést. Holott az informatika más területein teljesen magától
értetődő a választás szabadsága, gondoljunk csak az operációs rendszerekre,
köztesrétegekre vagy a szerverhardverekre. Ezért fontos most az a törekvés,
hogy visszaálljon a normális helyzet, amely támogatja az innovációt, az
interoperabilitást és a költséghatékonyságot. Ám mielőtt belefognánk bármilyen
cserébe, erősen ajánlott előre kiszámolni, hogy megéri-e a váltás, még ha ez
nem is olyan egyszerű.
Élő András, a D-Link Magyarország ügyvezetője
ugyanakkor megkérdőjelezte a nyílt formátum rövid távon elérhető
költséghatékonyságát. Ugyanis ha teljesen más rendszerekre térünk át a
jelenlegiekről, szükséges egy bizonyos tudásbázis, szakembergárda, amely
átsegíti a felhasználókat a változáson. Ez pedig nem lesz ingyen. Nos,
ilyesmitől nem kell félni, mivel az alternatív irodai programok funkciói,
felülete olyannyira hasonlít az MS Office-éhoz, hogy egy gyakorlott
felhasználónak nem fog problémát okozni a különbség – nyugtatták közösen a kedélyeket
Lucza Vilmos és Ivacs Gabriella. Ezenkívül, a közoktatásban vélhetően kevesebb
problémával, azaz kevesebb oktatási igénnyel jár majd az egyszerűbb, nyílt
forráskódú rendszerre való áttérés, mint a verzióváltás az MS Office 2003-ról
2007-re. Mivel a munka és a külső kapcsolatok jellege erősen befolyásolja a
szoftverhasználatot, egyébként sem várható teljes átállás a közigazgatásban –
körülbelül 20 százalékos megmaradás még egészséges arányt jelentene.