Az új alaptörvény XXIV. cikke szerint „az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására”. Ez lényegében az infokommunikáció alaptörvénybe emelését jelenti.

Élen járunk

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára szerint ez hivatkozási alapot teremt arra, hogy a digitális vívmányok és a modern technológia használata elengedhetetlen legyen egy polgárbarát állam és közigazgatás kialakításához.

A XXIV. cikk továbbá a modernitás megjelenítője az alkotmányban, ugyanis kimondja: a mindenkori magyar állam törekszik arra, hogy lépést tartson a kor műszaki vívmányaival. Magyarország egyébként élen jár az infokommunikációs technológiák fontosságának ilyen magas szintű hangsúlyozásában: rajtunk kívül csak egyetlen állam alaptörvénye utal az ict alkalmazására.

Magas szinten

„Az infokommunikáció alaptörvénybe emelésével a magyar parlament a legmagasabb szinten tett elkötelezettséget az infokommunikációs eszközök társadalmi hasznosítása, és ezáltal egy kiegyensúlyozott, egészségesebb társadalom, versenyképes gazdaság iránt. A szövegezés gyakorlati jelentőséggel is bír: hivatkozási alapul szolgálhat majd konkrét szakmai vitáknál, továbbá gesztus, megbecsülés az információs társadalom építésében elkötelezett szakmai, iparági szereplők iránt” – méltatja a lépést Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke.

Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetője szerint ugyanakkor „az állam hatékonyabbá, transzparens(ebb)é tétele alapvetően nem technikai kérdés, de ha már innen közelítjük, akkor talán a kormányzati informatika racionalizálása valóban hoz majd eredményeket. Az államnak, de különösen a politikának fel kell(ene) készülnie arra az új világra, ami akár tetszik, akár nem, globális lesz és csak 21. századi narratívával lehet eredményesen részévé válni”.

Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen vállalás komoly feladatokat is jelent a közigazgatásban, és hosszú távú befektetést kíván. A törvényalkotásban mostantól figyelembe kell venni azt is, hogy a készülő jogszabályok milyen elvárásokat támasztanak a meglévő, illetve megvalósítandó informatikai és kommunikációs rendszerekkel szemben, azok kialakítása mennyi időt vesz igénybe, és rendelkezésre állnak-e az ehhez szükséges források. Továbbá fontos, hogy olyan előkészítési módszert és végrehajtási feltételeket határozzanak meg, amelyek szavatolják a közigazgatási infokommunikációs projektek hasznosulását.

Több és más

Lerch Attila, a Microsoft Magyarország üzletfejlesztési igazgatója is üdvözli az infokommunikáció, s ezzel az ict által lehetővé tett hatékonyság, átláthatóság beillesztését az alaptörvénybe. „Látjuk azonban, hogy a mindennapok gazdasági alapproblémái sokszor háttérbe szorítják azokat a megoldási javaslatokat is, amelyek éppen a problémák feloldásához vezethetnek. Hatékony és gazdaságos működés, gyors megtérülés, a közigazgatásban is értelmezhető hasznosulás: ezek jellemzik a jól tervezett és végrehajtott informatikai projekteket” – teszi hozzá.

Szajbély György, a Griffsoft elnök-vezérigazgatója viszont nem úgy értékeli, hogy a szóban forgó cikkely az infokommunikáció alaptörvénybe emelését jelentené; többről is és másról is szó van. „Ez a mondat számomra inkább azt jelenti, hogy a kormány sokkal nagyobb figyelmet szeretne fordítani a tudományra, az innovációra és ezek hasznosulására a kormányzásban és a működtetésben is” – mondta.