Sikeresen értékesítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 900 megahertzes frekvenciasávot. Az árverésen nyertes négy – egy új és a három meglevő – szolgáltató összesen csaknem nettó 44 milliárd forintos összeget ajánlott a frekvenciákért. Ami a végeredményt illeti, a Vodafone költött a legtöbbet a 4 nyertes közül, egész pontosan 15,66 milliárd forintot szánt két 1 megahertzes blokkra. A Magyar Telekom 10,92 milliárdot fizetett kétszer 1 megahertznyi frekvenciáért, a Telenor pedig 7,28 milliárdot egy 1,8 megahertzes darabért. Az új szereplő, a Magyar Posta–Magyar Villamosművek–MFB Invest konzorciuma a 900 megahertzes frekvenciasáv 5 megahertz szélességű, egybefüggő A blokkjára vette meg. Az állami tulajdonban lévő konzorcium összesen 10 milliárddal licitált, azonban ezért az összegért nemcsak a 900 megahertzes sávban kap frekvenciát. Információink szerint a konzorcium 4 milliárdot szánt a 900 megahertzes blokkra, és ezenkívül 3-3 milliárd forintért további 5 megahertzes blokkokat szerzett az 1800 és 2100 megahertzes tartományokban.

Kollár Péter, Aranyosné Börcs Janka, Kolláth Gábor, Kiricsi Karola (NMHH)

További két cég is részt vett az aukciókon, azonban a román RCS&RDS S.A., valamint a vietnami VIETTEL Group nem jutottak be a pályázat licitálási szakaszába. Előbbi a tartozások, utóbbi pedig a jelentkezés súlyos formai hiányosságai miatt esett el a lehetőségtől. A négy nyertes három évig nem értékesítheti tovább a megnyert frekvencia használati jogát, és beruházási kötelezettségeik is vannak.

A kiírási feltételek kialakításakor az NMHH kiemelt célja volt, hogy a verseny élénkítése érdekében megteremtse annak feltételeit, hogy egy új szolgáltató is piacra léphessen, hiszen ez pozitívan hathat a szolgáltatások színvonalának emelkedésére, és elősegítheti az előfizetők érdekeinek fokozottabb érvényesülését. Azonban a Posta–MVM–MFB állami konzorciumra nézve is vannak szigorú kritériumok: Kolláth Gábor, az NMHH infokommunikációs erőforrásokért felelős főigazgató-helyettese elmondta, hogy a fentiek mellett hálózatépítési kötelezettségek is terhelik a negyedik szolgáltatót. Az új hálózattal először a főváros belső kerületeit kell lefednie, majd egészen 2014 végéig a 30 ezernél több lakost számláló településeken is rendelkeznie kell saját hálózati infrastruktúrával. Mindenesetre az új szolgáltatónak a már működők roaming-szolgáltatást nyújtanak majd addig, amíg nem lesz saját hálózata – tette hozzá.

Az új piaci szereplő megjelenésével kapcsolatban külföldi sajtóorgánumokban máris felröppentek olyan hírek, melyek megkérdőjelezik az állami résztvevő megjelenésének legitimitását a távközlési szektorban. Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatójának nyilatkozata szerint azonban az állami szereplő indulása nem ütközik az uniós jogba. Mint mondta, a szabályozás megengedi állami szereplők indulását, csupán annyit kíván meg, hogy az eljáró hatóság ezektől teljesen független legyen. A hatóságnak hivatalosan egyébként nincs tudomása arról, hogy bárki megtámadná a frekvenciatendert lezáró határozatot.