Még nincsenek pontos számok a Japánban március 11-én pusztító természeti katasztrófa csapássorozatával kapcsolatban. Nem csupán az kérdés, hogy ténylegesen mennyi emberáldozatot követelt a cunamival kísért földrengés; az sem világos pontosan, hogy milyen anyagi károkat okozhatott a természeti katasztrófa. Nos, a Világbank e témában publikált felmérése nagyjából megbecsüli, hogy mibe kerülhet majd ez az egész a japánoknak – és nem csak nekik.

A Világbank utalt arra, hogy példátlan mértékben rongálódott meg az infrastruktúra és az ingatlanok. A szervezet külön kitért arra, hogy a földrengés milyen iszonyú károkat okozott az ország egyes kulcsfontosságú termelési hálózataiban, például az autóiparban és az elektronikai iparban. Nem kizárt, hogy egész Kelet-Ázsiára hatással lesz a japán katasztrófa, legközvetlenebbül a pénzügyi szektorban és a kereskedelemben. További rizikófaktor a jen szereplése is, hiszen a kelet-ázsiai országok adósságállományának körülbelül a negyede jenben van.

Az öt nemzetközi intézményből álló bankcsoport jelentése szerint a földrengés és a cunami következtében szükséges helyreállítási kiadások elérhetik a 235 milliárd dollárt, ami a japán bruttó össztermék körülbelül 4 százalékénak felel meg. A japán gazdaság teljesítményének növekedése feltehetően fél százalékkal lesz majd alacsonyabb a vártnál. Öt évig is eltarthat, mire minden teljesen visszaáll a korábbi állapotra – olvasható a jelentésben.