Februárban jelent meg a Versenyképességi Évkönyv 2008-as kiadványa. Eszerint Magyarország az összevont versenyképességi mutatók tekintetében egyre lejjebb csúszik nemcsak az európai, hanem a környező országok között is – összegezte a cégének kiadásában, a Microsoft támogatásával megjelent kiadvány tanulságait Vértes András, a GKI Gazdaságkuaó Zrt. elnöke.

A legnagyobb mértékű visszaesés a kormányzati hatékonyság területén történt. Műszaki szakembereink kiválóak ugyan, viszont romlik a szakképzett munkaerővel való ellátottság, alacsony a nyelvtudás szintje, és rossz a foglalkoztatási ráta is. A helyzetet a korrupciós index romlása „koronázza meg”.

Biztató azonban, hogy a termelékenységben a másodikak vagyunk a térségben, az alacsony foglalkoztatottsági szint miatt sokat fektettünk a technológiába, és jól állunk a tőkevonzás terén is. Ám Magyarországnak még így is az Európai Unió átlagát 2 százalékkal meghaladó mértékben kell növekednie ahhoz, hogy felzárkózzon. Többek között az informatikában is van kitörési pont, s e téren az államnak kell jelentős megrendelőként fellépnie, 100 milliárdos nagyságrendben.

 

Riasztó a hiány

Az azonban elgondolkoztató, sőt aggasztó, hogy miközben a mai fiatalok már készségszinten használják az infokommunikációs eszközöket, kevesebben érdeklődnek az informatikusi szakma iránt. Nem egy példa van rá, hogy egy-egy informatikai beruházás a szakemberhiány miatt hiúsul meg. Meglehetősen riasztó, hogy a hazai online állásközvetítők adatbázisai ezer feletti betöltetlen állást mutatnak. Holott az informatikusi pálya magas fizetést, biztos karriert ígér – fogalmazott Keresztesi János, az IVSZ elnöke.

A súlyos probléma orvoslása érdekében az IVSZ megpróbálja a fiatalok figyelmét az informatikusi pálya felé fordítani. A szuletettinformatikus.eu oldalon többek között a szakmával kapcsolatos továbbtanulási és ösztöndíj-lehetőségeket, álláslehetőségeket, blogokat, fórumokat gyűjtötték össze. A tinédzserek ízlésvilágához igazodó oldalakon emellett ismert informatikai szakemberek engednek bepillantást sikerük titkaiba.

 

Pesszimista vállalkozások

És természetesen továbbra is élénken foglalkozatja az üzleti élet szereplőit a válság. Nyilván nem véletlen, hogy jóval többen vannak a pesszimisták, mint az optimisták. Idén üzletmenetének stagnálására vagy visszaesésére számít a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások háromnegyede, és romlott a cégek likviditása is: egy év alatt jelentősen nőtt az átlagos kintlévőség-állomány, miközben 31-ről 20 százalékra zsugorodott a cégüket hitelképesnek tartók aránya – derült ki a BellResearch kutatásából.

Pesszimizmusról árulkodik, hogy a vállalkozások gazdálkodásáért felelős döntéshozóinak háromnegyede stagnálásra (56 százalék) vagy a kilátások további rosszabbodására (19 százalék) számított, az üzlet felfutását pedig mindössze egynegyedük valószínűsítette az egy évvel korábbi egyharmaddal szemben.

A körbetartozásban érintett, tartalékok nélküli vállalkozások helyzetét tovább nehezítette a gazdasági válság. Csatlós Csilla, a Direktinfo ügyvezetője szerint a körbetartozás ellen a cégek túlnyomó része az elemi óvintézkedéseket sem teszi meg. Általános gyakorlat Magyarországon, hogy a cégek nem minősítik ügyfeleiket a szerződéskötés előtt, és a bajok beköszöntével is csak százból egyetlen vállalat bíz meg követeléskezelőt, ezért sokan tehetetlenül egy helyben toporognak a problémával – fejtette ki a szakértő.