
Zsembery György, az Invitel vezérigazgató-helyettese
– Jól
látom, hogy az idei év aligha fog aranybetűkkel bekerülni a magyar távközlési
szolgáltatók évkönyveibe?
– Ha a
különadóra gondol, azt már tavaly is fizetni kellett, így az nem 2011 hozadéka.
Természetesen az infokommunikációs szektor sem tudta függetleníteni magát a
gazdaság egészétől. Idén inkább kevesebb elkölthető pénze volt az embereknek,
vállalatoknak, intézményeknek, mint több. De nagyon eltérő a dinamikája az
egyes piaci szegmenseknek. Egyes területeken még növeli is a keresletet, hogy
mind többen akarnak informatikai rendszereket bérelni, mert a beruházásokra
kevesebb pénz jut. A lakossági piac összértéke technológiától függetlenül három
éve folyamatosan csökken.
– Mi a
helyzet a kormányzati szektorral, amely Magyarországon mindig nagyon fontos
szelete a piacnak?
– Egy évvel
ezelőtt abban bíztunk, hogy több fejlesztésre, átalakításra kerül sor a
közigazgatás korszerűsítésében, az infrastruktúra és annak menedzselése terén.
Ezeken a területeken még várnunk kell, mert bár a második félévben az adathálózatok
terén már sok minden megmozdult, az informatika oldalán jóformán semmilyen
meghatározó projekt nem történt. Most mindenki abban bízik, hogy majd 2012-ben
több ilyen átalakítás beindul.
– Ilyen
körülmények között az Invitel milyen stratégiát követett?
– Azokra a
területekre kell koncentrálni, ahol van pénz. Persze sok energiát kell fektetni
az ügyfelekkel való kapcsolattartásba, a problémáik pontos megértésébe, hogy
utána közös gondolkodás révén jussunk el a mindenki számára optimális
megoldásokhoz. Ilyenek lehetnek például a távközlést és az informatikát ötvöző,
bérleti konstrukcióban igénybe vehető infokommunikációs megoldások. Nem
érdekünk, hogy az ügyfél üzleti hatékonysága csökkenjen, rosszabb
eredményességgel működjön vagy csökkenteni kényszerüljön az igénybe vett
szolgáltatások körét. Eddig sikeres volt a stratégia, mert nem csökkent a
forgalmunk a vállalati szektorban, ami szerintem ebben az üzleti környezetben
huszáros eredménynek számít.
– Egy évvel
ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az Invitel nem vágja vissza a beruházásait. Így
is történt?
– Abszolút.
Komoly infrastruktúra-fejlesztéseket hajtottunk végre például az optikai
hálózatban – néhány településen egészen a háztartásokig elvittük –, vagy az
adatközponti infrastruktúrában, de bővítettük a gerinchálózatunkat is. Emellett
azon kevés magyar cégek egyike vagyunk, amelyeknek az elmúlt évben még az
alkalmazotti létszáma is bővült, elsősorban pont az informatikai szolgáltatások
területén.
– A bérelt
rendszerek között milyen megoldásokra van nagyobb kereslet? Tervezik mondjuk
privát felhőszolgáltatások bevezetését néhány nagyobb ügyfélnél?
– Egyelőre
inkább a virtualizált infrastruktúrákat és rendszermegoldásokat igénylik az
ügyfelek. Számos vállalatnak kell vagy kellene lecserélnie, bővítenie, korszerűsítenie
infokommunikációs rendszereit, de nem tudja finanszírozni. Ilyenkor lép be a
szolgáltató és kínálja a szükséges megoldásokat, akár kiépítve az ügyfél
helyett a rendszereket, akár a saját meglévő infrastruktúráját felhasználva.
Így az ügyfél szolgáltatási díjként, költségként fizeti ki azt a pénzt,
amennyit most egyben kellene beruháznia. Privát felhőszolgáltatást pedig már
most is kínálunk, de érzésem szerint sokkal több szó esik a felhőről, mint
amekkora jelenleg a piaca. A magyarországi áttörésre szerintem csak a következő
két évben kerül sor. Komolyabb igény most még inkább csak a szolgáltatásként
igénybe vett infrastruktúrára és platformmegoldásokra van. A klasszikus felhőszolgáltatások,
az SaaS még nincsenek jelen.
– Mennyiben
hat a távközlési társaságok működésére az, hogy a jelek szerint az állam
szolgáltatóként is megjelenik a piacon?
– Semmi
kivetnivalót nem látok abban, ha az állam a saját intézményeinek a
kiszolgálásáért nem fizet a piaci árnál többet, mint ahogy eddig tette. Hogy
aztán a saját infrastruktúra-elemeit felhasználva milyen egyéb szolgáltatásokat
akar majd nyújtani, ahhoz vesz-e igénybe piaci szereplőket és szolgáltatásokat,
arról még kevesebbet lehet tudni, ezért erről nem is szeretnék spekulálni.