Október első hete a világ informatikai iparában egyértelműen az Apple-ről szólt, ha nem is éppen úgy, ahogy előzetesen várni lehetett. Az ugyanis már jóval korábban tudható volt, hogy ötödikén bemutatkozik az iPhone új verziója; arra viszont senki nem számított, hogy a cég szülőatyja és emblematikus vezetője egy nappal később távozik az élők sorából.

A legenda halála

A világ jobb lett általa, mindannyiunk életét gazdagította – ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el szinte minden megemlékező szájából Bill Gatestől Barack Obamáig, amikor meghallották a hírt: Steve Jobsot végül legyűrte betegsége.

Hosszú évek óta küzdött a hasnyálmirigyrákkal, amelyet először alternatív módokon próbált kezelni, de 2009-ben már nem kerülhette el a májátültetést. Utána jobban lett, de mint kiderült, csak ideiglenesen, végül idén év elején bejelentette, hogy egészségi állapotának megromlása miatt bizonytalan ideig távol marad cégvezetői teendőitől. Az utolsó pár hónapban már csak a cég elnöki teendőit látta el, és a következő évek stratégiáját dolgozta ki.

A kérdés, amit mindenki feltett, és amit csak az idő válaszolhat meg, úgy hangzik: mi lesz az Apple-lel Jobs után? Annyi bizonyos, hogy Jobs látnoki szelleme kellett először a Macintoshok talpra állításához, aztán a zenelejátszók és az okostelefonok piacának felforgatásához, végül a táblagépek piacának megteremtéséhez; ugyanakkor a stafétabotot átvevő Tim Cookot is kiváló vezetőnek ismeri a szakma.

Még egy haláleset szomorította el a szakmát októberben. Dennis M. Ritchie sokkal kevésbé volt ismert a nagyközönség előtt, ám a C programozási nyelv megalkotójaként és a Unix operációs rendszer egyik fő fejlesztőjeként mindörökre beírta magát az informatika nagykönyvébe.

Asszisztens a telefonban

Jobs halálhíre egy kicsit háttérbe is szorította az új iPhone-t, amely sokak csalódására nem az 5-ös sorszámot kapta, hanem 4S lett a jelzése (az 5-ös csak az operációs rendszere, az iOS 5 lett). A forma (méret, alak, kijelző) változatlan, a tartalom sokat javult (kétmagos processzor, nagyobb grafikus teljesítmény). A legnagyobb érdeklődés mégis a Siri hangfelismerő rendszert övezte: ez (ő?) nem csupán mechanikusan végrehajt néhány előre betáplált parancsot, hanem viszonylag tág határokon belül szemantikailag is képes értelmezni az (angolul) elhangzottakat, és bonyolult feladatokkal is megbirkózik.

A fanyalgókra rácáfolva az iPhone 4S minden idők egyik legjobban debütáló Apple-terméke lett, öt nap alatt 4 millió fogyott belőle a legnagyobb piacokon; Magyarországon október végétől kapható a készülék.

A konkurencia részéről az egyik első reakció a Samsungtól érkezett. A koreai gyártó – amely az Apple perei miatt kénytelen volt visszahívnia egyes termékeit Németországból és Hollandiából – már a megjelenés másnapján keresetet nyújtott be (sikertelenül) olasz és francia bíróságokon annak érdekében, hogy megakadályozza a telefon európai forgalmazását. A két cég közötti háború újabb fejezetében a Samsung azzal vádolta ellenlábasát, hogy a felhasznált WDCMA technológiák sértik a szabadalmait.

És még egy rövid mobilos hír: a Sony és az Ericsson megállapodott a közel tíz éve alapított közös leányvállalatának sorsáról: ahogy azt sejteni lehetett, a cég nagyjából 1 milliárd euróért teljes egészében a Sony birtokába kerül.

Megújulás és megszüntetés

Örülhetett a 350 millió Hotmail-felhasználó október elején: a program új kezelőfelületet és funkciókat kapott. Utóbbiak között a legfontosabb a „graymail” elleni küzdelem: ezek nem spamek, de nem is értékes információtartalommal bíró üzenetek (például hírlevelek, közösségi oldalak értesítései, hasonlók). Mostantól a felhasználó megjelölheti az ilyen leveleket, és a megújult Hotmail külön gyűjti őket, illetve akár egyetlen mozdulattal törölhetők is.

Megszűnt viszont egy legendás márkanév, a Napster. Minden fájlcserélő oldalak ősatyja 1999-ben kezdte meg működését, elsősorban zenék csereberéjére szakosodva, de a sorozatosan elbukott perek miatt két év múlva be is zárták. 2002-ben a logót és a márkanevet megvette a Roxio, hogy legális, előfizetéses zeneszolgáltatást indítson rajta. Többszörös adásvétel után a mostani tulajdonos, a Rhapsody úgy döntött, hogy magába olvasztja egykori riválisát és annak 400 ezer előfizetőjét.

De hogy jó hír is kerüljön ide: október elején ünnepelte 20. születésnapját a Linux. Linus Torvalds 1991. október 6-án tette közzé a hobbiprojektként indult operációs rendszer első hivatalos változatát. A kernel forrása mára 13 millió soros lett, a különféle Linux-változatokon pedig nagyvállalati rendszerek és szuperszámítógépek szoftverei üzemelnek.

Fejlődő mobilvilág

A magyar mobilszolgáltatások piacán reménykeltő fejlemények zajlottak. A Cellum olyan – világújdonságnak számító – megoldást mutatott be, amely lehetővé teszi a bankoktól és mobilszolgáltatóktól független mobiltelefonos vásárlást és számlafizetést. A mobilfüggetlen nfc-kártya és az nfc-képes mobiltelefon ötvözetére alapozott rendszer kényelmes és biztonságos, mivel maga a telefonkészülék nem tárol adatot, így hackerek sem tudnak hozzáférni.

Persze a mobil- és pénzügyi szolgáltatók sem hagyták magukat. Alig egy héttel később bejelentették a Mobil Tárca Egyesület megalakítását: a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, a MasterCard, az OTP Bank és a SuperShop részvételével alapított szervezet az nfc alapú mobilfizetést lehetővé tévő mobiltárca szabványosítását és elterjesztését tűzte ki célul. Az együttműködők reményei szerint mivel a mobiltárca (mWallet) nem egy szolgáltatáshoz kötődik, jobban képes lesz illeszkedni a felhasználók változó igényeihez, és segíthet a mobilfizetés új formáinak elterjesztésében. Az alapítók ajánlás szinten megfogalmazzák a szükséges technológiai szabványokat, javaslatokat tesznek a szolgáltatások bevezetéséhez, valamint biztosítják az azokhoz való szabad csatlakozást a partnerek részére.

Azt is októberben jelentették be, hogy a T-Mobile 2012. január 1-jén megkezdi a következő generációs, 4g/lte mobilinternet-szolgáltatást. Ebbéli szándékát már a két másik szolgáltató is bejelentette, de a jelek szerint a T-csoport tagja lesz az első, amely ezt élesben be is veti. December végéig 80 bázisállomáson, néhány száz ügyfél bevonásával tesztelik a hálózatot, jövőre először Budapest belső kerületeiben lesz elérhető. A tervek szerint a főváros teljes lefedettsége 2012 végére valósul meg.

Ahol a készpénz az úr

Érdekes módon, miközben a fizikai vásárlásoknál egyre többen és egyre szívesebben próbálják ki az alternatív fizetési módokat, ott, ahol ennek a legtöbb értelme lenne – az online kereskedelemben –, a magyarok többség még a készpénzhez ragaszkodik. A KutatóCentrum októberben nyilvánosságra hozott idei E-Shopping Reportjából kiderült, hogy bár a rendszeres internetezőkön belül az online vásárlók aránya egy év alatt 48-ról 61 százalékra nőtt, addig a bankkártya, illetve hitelkártya használatának aránya csak minimális mértékben emelkedett.

Érdekes különbség figyelhető meg településtípusok szerint: míg a budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre az e-boltokban, addig ez az arány a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék. Ettől még a készpénzes fizetés vezet: a vevők 77 százaléka szokta postai utánvéttel, illetve a futár kezébe nyomott pénzzel rendezni a számláját.

Támogatás a tudásnak

A hazai kutatás-fejlesztés sanyarú helyzetét ismerve különösen örömteli esemény volt, amikor két új, koreai–magyar csúcstechnológiás laboratóriumot avattak fel az MTA kutatóintézeteiben. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják; az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak.

Az együttműködésre az adott lehetőséget, hogy a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) igen elégedett az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesítőképességével, és úgy döntött, lehetőséget biztosít nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy koreai támogatással végezzenek tudományos munkát. A támogatás mértéke idén 130 millió forint.

Az utánpótlást segítheti, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó, információbiztonsággal foglalkozó Nemzeti Biztonsági Felügyelet ösztöndíjprogramot hirdetett a Pannon Egyetem és a Széchenyi István Egyetem informatikus és villamosmérnök hallgatói számára. A havi 60 ezer forintos juttatásban a két egyetem legjobb informatika és villamosmérnök szakos hallgatói részesülhetnek, akik már tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a felügyelet munkájába.

Gyorsítósávban

Idén hat magyar vállalat került fel a Deloitte Technology Fast 50 listájára. A hazai technológiai cégek közül a legjobb helyezést a webes tartalomkezelést támogató megoldásokkal foglalkozó Active Vision Kft. érte el 761 százalékos bevétel-növekedéssel, s ezzel a teljes lista 19. helyezettje lett. Megtalálható a listán az internetes megoldások építésével és technológiai tanácsadással foglalkozó Viala Kft., az informatikai kutatás-fejlesztést és ehhez kapcsolódó tanácsadást nyújtó Dolphio ConsultingKft., a Net Média Zrt. médiavállalkozás, a háromdimenziós számítógépes technológiák fejlesztésére szakosodott Econ Consulting Kft., valamint a mobil informatikai szoftverek és vállalati megoldások fejlesztésével foglalkozó InfomatiX Kft.

A tavalyi és az idei listán is szereplő négy magyar cég mindegyikének romlott az eredménye. Ennek egyik oka, hogy a térségben Magyarország mutatja fel a legrosszabb gazdasági növekedést, és ez a vállalatok fejlődésére is rányomja a bélyegét. Az is természetes folyamat, hogy amikor egy adott termék az adott piacon elér egy bizonyos érettségi szintet, onnantól inkább a lassabb fejlődés lesz jellemző.