Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX

– A nyílt forráskódú rendszerek terén az elmúlt év az elhúzódó válság tudomásulvételéről szólt: az üzleti világ is mintha csak most döbbent volna rá, hogy milyen jól lehet ezeket a rendszereket alkalmazni a válság okozta problémák kezelésére, akár a költségcsökkentés, akár az új, innovatív technológiák bevezetése révén, amelyekkel ráadásul az informatikai szállítóknak való kiszolgáltatottság is mérsékelhető.

– A kormányzat szavakban erősen elkötelezte magát a nyílt forráskód mellett. Mennyi valósult meg ebből a gyakorlatban?

– Ha nem is beszélhetünk óriási előrelépésről, ami történt, az is sokkal több, mint amit korábban tapasztaltunk. Nagyon fontosnak érzem, hogy a Tiszta Szoftver programba bekerülhetett az OpenEDU, amely nyílt forráskódú megoldásokkal látja el a magyar köz- és felsőoktatást. Ugyancsak messzire vezető hatása lehet annak a születőben lévő kormányhatározatnak, amely kötelezővé tenné a nyílt dokumentumformátumot (az ODF-et) a közigazgatáson belüli kommunikációban.

– Mi a helyzet a versenyszférában?

– Érdekes módon az üzleti szféra más területeken tart előrébb, mint az állami szektor. Az operációs rendszerektől indulva jelentős bővülés történt a platform jellegű szolgáltatások (köztes réteg, munkafolyamat-kezelés) felé, de nagy az érdeklődés a felhők építéséhez szükséges olyan kulcstechnológiák iránt is, mint a virtualizáció, illetve a fájlrendszert és a központi memóriát gyakorlatilag végtelen méretűre bővítő módszer.

– Mekkora esélyt jelent a számítási felhő a nyílt forráskódú rendszerek számára?

– Komoly elmozdulás volt ebben az évben a nyílt forráskódú felhőtechnológiák felé, és ez a trend minden bizonnyal jövőre is folytatódni fog. Most már Magyarországon is alkalmazzák ezeket éles környezetben, és nem csak tesztelésre veszik igénybe. Ha jobban megnézzük, az igazán nagy számítási felhők –  legyenek azok akár infrastruktúra-, akár alkalmazásszolgáltatások – szinte mind nyílt forráskódú technológián alapulnak. A szépség viszont abban van, hogy ugyanezekből a technológiákból bárki építhet magának (vagy egy távközlési szolgáltató az ügyfeleinek) saját privát felhőt. De a lehetőség például a kormányzati szféra előtt is nyitva áll.

– A technológia vonzereje ellensúlyozni tudta az elhúzódó válság negatív hatásait az ULX esetében?

– Nem panaszkodhatunk, kimondottan jól sikerült a 2011-es év, mintegy 40 százalékkal nőttek a bevételeink. Néhány dolog jól látszik a piacon: az ügyfelek költségeket csökkentenek és központosítanak. Az it-infrastruktúra konszolidációjában viszont nem mindig játszik központi szerepet a szoftver, legalábbis nem azon igyekeznek elsősorban spórolni; ahol viszont igen, ott rögtön a gondolkodás homlokterébe kerülnek a nyílt megoldások. A két hatás eredője számunkra mindenesetre pozitív volt.

– Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel idén meg kellett küzdeniük?

– Minden döntési folyamat extrém módon lelassult. Ami korábban egy-két hetet vett igénybe, arra most egy-két hónapot kellett várni, ami pedig régebben egy-két hónapig tartott, az most több mint egy évbe telik. Számos szerződést, amit januárban kellett volna megkötni, csak októberben vagy akár most decemberben kötöttek meg. És ebben nincs különbség a versenyszféra és az állami szektor között. A szervezetek így próbálják meg javítani a cash-flow-helyzetüket, illetve elodázni (talán ellehetetleníteni) a nem feltétlenül szükséges beruházásokat. De a nyílt technológiákra is igaz az, amit a többi it-megoldásról el lehet mondani: csak akkor lesznek sikeresek, ha a vevő részéről is elkötelezettség mutatkozik.

– Élnek még tévhitek, beidegződések a nyílt forráskódú rendszerek kapcsán az informatikusok vagy az üzleti vezetők fejében?

– Biztos vagyok benne. Arra viszont már nem tudnék pontosan válaszolni, melyek is ezek a tévhitek, mert a mi sikeres ügyfeleink értelemszerűen azok közül kerülnek ki, akik nyitottak ezekre a megoldásokra. Érzésem szerint a legtöbb tévhit abból származik, hogy egyszer kipróbáltak valamit, az balul sült el, és emiatt évekig nem is akarnak újra próbálkozni. A nyílt forráskódú szoftverekkel ráadásul gyakran megtörténik, hogy nem jól közelítenek feléjük, irreális elvárásokat támasztanak velük szemben, és nincs mögöttük megfelelő szakmai háttér – ilyenkor persze hogy elmaradnak az eredmények, és csalódás lesz a próbálkozás vége. Úgy látom, hogy ahol időben fordulnak kompetens partnerhez, ott viszonylag hamar jönnek a sikerek.