
Szentiványi Gábor ügyvezető igazgató, ULX
– A nyílt forráskódú rendszerek mindig
éppen az áttörés küszöbén vannak. 2011-ben más volt a helyzet?
– A nyílt forráskódú rendszerek terén az elmúlt év
az elhúzódó válság tudomásulvételéről szólt: az üzleti világ is mintha csak
most döbbent volna rá, hogy milyen jól lehet ezeket a rendszereket alkalmazni
a
válság okozta problémák kezelésére, akár a költségcsökkentés, akár az új,
innovatív technológiák bevezetése révén, amelyekkel ráadásul az informatikai
szállítóknak való kiszolgáltatottság is mérsékelhető.
– A kormányzat szavakban erősen
elkötelezte magát a nyílt forráskód mellett. Mennyi valósult meg ebből a
gyakorlatban?
– Ha nem is beszélhetünk óriási előrelépésről, ami
történt, az is sokkal több, mint amit korábban tapasztaltunk. Nagyon fontosnak
érzem, hogy a Tiszta Szoftver programba bekerülhetett az OpenEDU, amely nyílt
forráskódú megoldásokkal látja el a magyar köz- és felsőoktatást. Ugyancsak
messzire vezető hatása lehet annak a születőben lévő kormányhatározatnak, amely
kötelezővé tenné a nyílt dokumentumformátumot (az ODF-et) a közigazgatáson
belüli kommunikációban.
– Mi a helyzet a versenyszférában?
– Érdekes módon az üzleti szféra más területeken
tart előrébb, mint az állami szektor. Az operációs rendszerektől indulva jelentős
bővülés történt a platform jellegű szolgáltatások (köztes réteg,
munkafolyamat-kezelés) felé, de nagy az érdeklődés a felhők építéséhez
szükséges olyan kulcstechnológiák iránt is, mint a virtualizáció, illetve a
fájlrendszert és a központi memóriát gyakorlatilag végtelen méretűre bővítő
módszer.
– Mekkora esélyt jelent a számítási felhő a nyílt forráskódú rendszerek
számára?
– Komoly elmozdulás volt ebben az évben a nyílt
forráskódú felhőtechnológiák felé, és ez a trend minden bizonnyal jövőre is
folytatódni fog. Most már Magyarországon is alkalmazzák ezeket éles
környezetben, és nem csak tesztelésre veszik igénybe. Ha jobban megnézzük, az
igazán nagy számítási felhők – legyenek
azok akár infrastruktúra-, akár alkalmazásszolgáltatások – szinte mind nyílt
forráskódú technológián alapulnak. A szépség viszont abban van, hogy ugyanezekből
a technológiákból bárki építhet magának (vagy egy távközlési szolgáltató az
ügyfeleinek) saját privát felhőt. De a lehetőség például a kormányzati szféra
előtt is nyitva áll.
– A technológia vonzereje ellensúlyozni
tudta az elhúzódó válság negatív hatásait az ULX esetében?
– Nem panaszkodhatunk, kimondottan jól sikerült a
2011-es év, mintegy 40 százalékkal nőttek a bevételeink. Néhány dolog jól
látszik a piacon: az ügyfelek költségeket csökkentenek és központosítanak. Az
it-infrastruktúra konszolidációjában viszont nem mindig játszik központi
szerepet a szoftver, legalábbis nem azon igyekeznek elsősorban spórolni; ahol
viszont igen, ott rögtön a gondolkodás homlokterébe kerülnek a nyílt
megoldások. A két hatás eredője számunkra mindenesetre pozitív volt.
– Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel
idén meg kellett küzdeniük?
– Minden döntési folyamat extrém módon lelassult. Ami korábban egy-két
hetet vett igénybe, arra most egy-két hónapot kellett várni, ami pedig régebben
egy-két hónapig tartott, az most több mint egy évbe telik. Számos szerződést,
amit januárban kellett volna megkötni, csak októberben vagy akár most
decemberben kötöttek meg. És ebben nincs különbség a versenyszféra és az állami
szektor között. A szervezetek így próbálják meg javítani a cash-flow-helyzetüket,
illetve elodázni (talán ellehetetleníteni) a nem feltétlenül szükséges
beruházásokat. De a nyílt technológiákra is igaz az, amit a többi
it-megoldásról el lehet mondani: csak akkor lesznek sikeresek, ha a vevő részéről
is elkötelezettség mutatkozik.
– Élnek még tévhitek, beidegződések a
nyílt forráskódú rendszerek kapcsán az informatikusok vagy az üzleti vezetők
fejében?
– Biztos vagyok benne. Arra viszont már nem tudnék
pontosan válaszolni, melyek is ezek a tévhitek, mert a mi sikeres ügyfeleink értelemszerűen
azok közül kerülnek ki, akik nyitottak ezekre a megoldásokra. Érzésem szerint
a
legtöbb tévhit abból származik, hogy egyszer kipróbáltak valamit, az balul sült
el, és emiatt évekig nem is akarnak újra próbálkozni. A nyílt forráskódú
szoftverekkel ráadásul gyakran megtörténik, hogy nem jól közelítenek feléjük,
irreális elvárásokat támasztanak velük szemben, és nincs mögöttük megfelelő
szakmai háttér – ilyenkor persze hogy elmaradnak az eredmények, és csalódás
lesz a próbálkozás vége. Úgy látom, hogy ahol időben fordulnak kompetens
partnerhez, ott viszonylag hamar jönnek a sikerek.