Nyilvánosságra hozták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szélessáv-stratégiáját. A koncepció felvázolja a jelenlegi helyzetet, összefoglalja a kormányzati célokat, valamint az azok eléréséhez szükséges szabályozási, közpolitikai, illetve fejlesztéspolitikai intézkedéseket.

Stabil digitális ökoszisztéma

A kormányzat célja a teljes lefedettség megteremtése, a mobil-szélessáv elterjedésének ösztönzése, az új generációs hálózatok kiépítésének ösztönzése és a közintézmények jobb és olcsóbb infrastruktúrájának megteremtése. A szélessávú hálózatok fejlesztésére azért is szükség van, mert egyre több felhasználó, egyre több csatornán, egyre több eszközön, egyre mobilabb módon, és a szolgáltatás igénybevételével egyre több tartalomhoz és alkalmazáshoz fér hozzá.

A koncepcióban bemutatott elképzelések és javaslatok a kormány szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy – az európai Digitális Menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően – Magyarországon minden felhasználó 2013-ig alapszintű, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Egységben az erő

Két év után végre sikerült dűlőre jutnia az Európai Uniónak a legnagyobb mobiltelefon-gyártókkal, így a jövőben egységesen micro-usb csatlakozó lesz a készülékeken. Amennyiben mégsem, akkor is mellékelni kell az érintett készülék mellé egy átalakító adaptert. A 14 mobiltelefon-gyártó közösen kialakított egyentöltőjét hivatalosan is bemutatták az Európai Unió Bizottságának.

Fontos, hogy az kompatibilis az iPhone és BlackBerry készülékek korábbi technológiai paramétereivel is. Fontos még, hogy azokat a készülékeket, amelyek viszont nem rendelkeznek micro-usb csatlakozással, egy arra megfelelő adapterrel együtt kell majd értékesíteniük az érintett cégeknek, amelyek az új rendelkezések hozadékaként kénytelenek lesznek egy picivel olcsóbban kínálni készülékeiket.

Korszerűbb hálózatokat!

Annak ellenére, hogy a vállalatra nagy terheket ró a válságadó, a Vodafone Magyarország is folytatja a hálózatmodernizációt. A fejlesztés a Vodafone-nál a 2007-ben megkezdett folyamat következő szakasza lesz, amely jelentős mértékben elősegíti a magyarországi digitális infrastruktúra fejlődését. A munkák során lecserélik a második és harmadik generációs hálózati elemeket, s gyakorlatilag kiépítik a negyedik generációs hálózatot (lte), valamint újabb 400 bázisállomást építenek. A kínai Huawei cég hozzájárulásával megvalósuló fejlesztések révén az ország lakosságának 99 százaléka érheti el a nagy sebességű mobilinternetet, amelynek sebessége megduplázódik. A fejlesztések másik előnye az lesz, hogy a Vodafone bázisállomásainak energiaszükséglete a felére esik vissza, ezzel pedig költséghatékonyabban és zöldebben tudják majd működtetni és fenntartani a hálózatot.

Szabványos szemüvegek

Tulajdonképpen már az első 3d-tévék piacra kerülése óta fennáll az a probléma, hogy a 3d-s televíziók kizárólag saját szemüvegeikkel biztosítják a térhatású film- és játékélményt, ugyanakkor azokat a darabokat, amelyekkel több, különböző márkájú televízió is 3d-ben volna nézhető, nagyítóval kell keresni. Ennek kíván véget vetni az amerikai Fogyasztói Elektronikai Szövetség (Consumer Electronics Association, CEA), amely a 3d-s szemüvegek szabványosítása mellett kötelezte el magát. A televíziók egyedi jelsugárzása miatt azonban rendkívül nehéz feladat megalkotni az univerzális 3d-s szemüveget, amely bárhol, bármely márka, bármely modelljével kompatibilis. A szervezet ezért már korábban nagyszabású együttműködést kezdeményezett a készülékgyártókkal, hogy kidolgozzák a 3d-s tévék és szemüvegek szinkronizációs szabványait. Hosszas munkálatokat követően elkészültek a sztenderddel, az erről szóló dokumentációt pedig mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tették. Az iparági gyártókat mindeközben folyamatosan arra buzdítják, hogy álljanak be az univerzális szemüveget pártolók táborába. Többek között azért is, mert reményeik szerint az egységes szemüvegek némileg fellendíthetik majd a 3d-s televíziók iránti keresletet – ami valljuk be, eddig meg sem közelíti a 3d-robbanás elején felvázolt prognózisokat.

Sínen van az elektronikai ipar?

A KSH adatai szerint a 2007–2010 közötti időszakban az elektronikai gyártás közvetlenül több mint 5 százalékkal, a közvetett hatásokat is figyelembe véve pedig mintegy 15 százalékkal járult hozzá a gdp-hez. Az iparág a feldolgozóipar 24,5 százalékát adja, és mintegy 92 ezer főt foglalkoztat. Tekintettel arra, hogy az elektronikai ipar a nemzetgazdaság egyik legnagyobb termelőágazata, és hajtómotorja a válságból való kilábalásnak, így meghatározó tényezője a foglalkoztatottság növelésének és jelentősen járul hozzá a vidékfejlesztéshez, valamint a hazai kis- és középvállalatok megerősítéséhez is. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy az iparág szereplői együtt sokkal hatékonyabban és hangsúlyosabban képviselhetik a nemzetgazdaság és az iparág közös érdekeit, az iparág szakmai szervezeteinek, a felsőoktatás és az akadémiai szféra tagjainak részvételével március 10-én megalakult a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK). Ennek a kezdeményezésnek a célja elsősorban az, hogy felhívja a figyelmet a hazai elektronikai ipar jelentőségére és lehetőségeinek kiaknázására. Ezt elősegítendő, a NEK konkrét cselekvési javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati stratégiai célok elérése érdekében, melyek az elektronikai iparág fejlesztésére fókuszálnak.

Harc a kibertérben

Világméretű zavart csak ritkán okoznak, de az informatikai és távközlési rendszerek veszélyeztetésével rövid távon azért előidézhetnek lokális problémákat a kibertámadások – mutat rá a Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb kiberbiztonsági tanulmánya. A kutatás egyúttal felhívja a figyelmet, hogy ettől még a kiberincidenseknek ugyanúgy katasztrofális következményük lehet helyi szinten, mint globális mércével nézve. Mindazonáltal az OECD-tanulmány készítői szerint nem valószínű, hogy valódi kiberháború törne ki valaha is. Legfőképp azért, mert a fontos számítógépes rendszereket védik az összes ismert támadási formával szemben, így az új kiberfegyverek tervezőinek fel kell kutatniuk a még ismeretlen sérülékenységeket.

A jelentés több ajánlást is megfogalmaz a kormányoknak: javasolja, hogy a nemzeti kiberbiztonsági politika ne csak a központi kormányzati létesítményekre terjedjen ki, hanem feleljen meg az állampolgárok igényeinek is. Széles körben támogatni kellene a kiberbűnözés elleni nemzetközi egyezmények aláírását, különösen olyan, népes internetező táborral rendelkező országok esetében, mint Oroszország és Kína.

Némileg azonban bonyolítja a helyzetet, hogy a kritikus fontosságú nemzeti infrastruktúra nagyobb elemei a legtöbb OECD-államban nem a kormány ellenőrzése alatt állnak, hanem magáncégek birtokában vannak.

Az asztali rendszerek eladásai folyamatosan csökkennek, néhány éven belül szinte biztosan mobileszköz lesz a felhasználók többségénél. Nem véletlen, hogy a Gartner 2011-re és 2012-re is visszavette a pc-piac növekedési előrejelzéseit, így az idei évre 10,5, jövőre pedig 13,6 százalékos éves növekedést vár, szemben az eddig számolt 15,9 és 14,8 százalékos adatokkal. Az óvatosabb előrejelzések mögött elsősorban a táblaszámítógépek erőteljes terjedése áll. A Gartner szerint így 2011-re 387,8 millió pc eladása várható, 2012-re pedig 440,6 millió. Egyesek szerint azonban korai volna temetni, hiszen az asztali pc-k körül olyan hatalmas iparág alakult ki, annyi tudás halmozódott fel a gyártókban és a felhasználókban, hogy most még nem lehet megjósolni a történet végét. Amíg ebben a körben lesz olyan kritikus tömeg, amely nem érzi szükségét, hogy mobileszközökre váltson, addig a desktoppiac is életben marad.

Elképzelhető az is, hogy a hagyományos otthoni pc-k átalakulnak, többfunkciós, multimédiás szórakoztatóeszközökké válnak, és a mindinkább digitálissá váló otthonokban ezek veszik majd át a „helyhez kötött” pc-k szerepét.

Informatikával az egészségért

Még 2007 novemberében alakult meg az eVita Platform azzal a céllal, hogy az Európai Unióban folyó munkával összhangban, stratégiai kutatási és megvalósítási tervet dolgozzon ki az infokommunikációs rendszerekkel megtámogatott életvitel témakörében. A fókuszban az idősek, az otthoni ellátásra szorulók és a fogyatékkal élők állnak, de persze a társadalom más rétegeit is érintik a kutatások, fejlesztések. „Az eVita Nemzeti Technológiai Platform alapvető célja infokommunikációs eszközökkel segíteni az egészség által befolyásolt életminőség javulását, azaz az egészség megőrzését és fejlesztését, valamint az egészséghiányok pótlását, továbbá csökkenteni az egészségügyi ellátások iránti igényt és a betegségekből fakadó egyéni, családi és társadalmi terheket” – hangsúlyozta Hanák Péter, az eVita Platform szakmai vezetője a március végén tartott ülésen. A fórumon hazai fejlesztésű termékeket és prototípusokat mutattak be, valamint ismertették az eVita Stratégiai Kutatási Terv és Stratégiai Megvalósítási Terv fő elemeit. Az előadók egyetértettek abban, hogy az eVita témakörébe eső fejlesztéseknél, illetve a termékek bevezetésekor hiba volna kizárólag az állami finanszírozásra támaszkodni; meglátásuk szerint rendkívül fontos a magán- és kisközösségi, valamint a vállalkozói források szerepe is.

Egyedülálló premier

Kitüntetett figyelemben részesültünk az Apple új táblagépének globális piaci startját illetően, hiszen a cupertinói cég újabban már a „második hullámos” célpiacai közé sorolt bennünket – azaz március 25-én további 25 országban, köztük Magyarországon is piacra dobták az iPad 2-t. A fontos fejlesztéseken átesett táblagép wifi-kapcsolatot, illetve wifi és 3g alapú kapcsolatot kínáló, 16, 32 és 64 gigabájt tárkapacitású modelljei közül válogathatnak az érdeklődők.

Búcsú az internet atyjától

Március utolsó napjait Paul Baran amerikai mérnök halála árnyékolta be. A szakember a hatvanas években végzett kutatásaival járult hozzá az internet alapjainak lerakásához. A 84 éves Paul Baran a kaliforniai Palo Altóban lévő otthonában hunyt el, halálát tüdőrák okozta. Az amerikai mérnök a támadásokkal szemben ellenállóbb, decentralizált hálózat ötletével járult hozzá az internet későbbi létrejöttéhez. Elméletét a hatvanas években a Rand Corporation kutatójaként dolgozta ki, amikor főként a hálózatok biztonsági kérdéseivel foglalkozott. Az ő ötletei képezték az amerikai védelmi minisztérium által 1969-ben létrehozott Arpanet alapját, amelyből később maga az internet fejlődött ki.