Ebben az évben is jól sikerült kiadónk idei hagyományos szezonnyitó fogadása. Az Inside itbusiness 2011 ugyanakkor új funkciót is betöltött az eddigieken túl: a környezet az októberben megjelent új kiadvány, az itbridge havi magazin elindításához kapcsolódott. A kiadvánnyal a kiadó új célcsoportot szólít meg, mégpedig a végzős vagy végzés előtt álló hallgatókat. Ám ahhoz, hogy célzott információkat juttathassunk el a jövő menedzsereihez, előbb ki kellett ismerni gondolkodásukat. Tehát, hogy mik a médiafogyasztási szokásai, mit gondolnak az ict-piacról, hol szeretnének elhelyezkedni végzés után, stb. Mindezen kérdéseket egy exkluzív kutatásban tette fel a kiadó. Ennek a piackutatásnakaz eredménye megtalálható a szezonnyitó fogadásra megjelent „Az ict-piac nagykönyve 2011” című évkönyvben.

 

Az Inside itbusiness 2011 fogadáson adták át a magazin kiadója által életre hívott itbusiness leadership award díjakat is. Az idén két kategóriában érkeztek pályázatok, összesen 30: lehetett pályázni projektekkel, illetve termékfejlesztésekkel. A Projektfejlesztés kategória nyertese a NETvisor Zrt., a Termékfejlesztés kategória díját pedig a TCT Hungary Kft. nyerte.

Különdíjat is osztottak, ennek tulajdonosa a Nextent Informatika Zrt. lett. Az év véleményformálója díjat az business magazin online olvasótábora idén Kis Gergelynek, a GKIeNET Kft. ügyvezető igazgatójának ítélte.

 

Megszűnt az államtitkárság

Nem csak kiadónk portfóliója változott, átszervezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is. Többek között megszűnt az infokommunikációs államtitkárság (de megmarad a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkárság), vezetője Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos lett más feladattal. Az átszervezés keretében az NFM-ben a jövőben a korábbi hat helyett négy szakmai-politikai államtitkárság dolgozik majd. A fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkárság alatt ugyanakkor létrehozták a tudás alapú gazdaságfejlesztéséért felelős helyettes államtitkárságot, amely az információs társadalom fejlesztéséért, a tudás és innováció alapú fejlesztések összességéért felel az infokommunikáció területén, és ellátja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felügyeletét.

Megváltoztatta nevét a Kopint-Datorg is, ezentúl Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek hívják. Egyúttal nem csupán a központi elektronikus szolgáltató rendszer informatikai üzemeltetője lett, de a kormányzat központi infokommunikációs és távközlési szolgáltatójává is előlépett. Ezzel függ össze, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) a jövőben jelentős szerepet vállal a telekommunikáció területén azáltal, hogy részt vesz a Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektben (NTTHFP), valamint az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kiváltásában, illetve üzemeltetésében

 

Válságban nőni?

Az alacsonyabb díjak jól jönnek a recessziós időkben, amikor az ict-szektor szereplői sem maradnak érintetlenül. Első látásra két kiút létezik egy stagnáló vagy hullámvölgyekkel teli üzletből. Vagy megpróbálnak itt-ott farigcsálni az érintett cégek, vagy pedig igyekeznek valami egyedülállót, újat a piacra dobni. És bár az előbbi némileg biztonságosabb húzásnak tűnik, utóbbi esetben viszont az innovatív ötletekkel rendelkező vállalatok némi kockázati tőkére is számíthatnak a továbbfejlődésükhöz. Ezek a megállapítások, s az ict-szektor recesszív környezetben való fejlődési lehetőségei képezték az idei Menta konferencia legfontosabb témáit. Az IVSZ elnöke, Laufer Tamás nyitóbeszédében kiemelte, hogy a pénzhiánnyal küzdő iparági cégeknek nem kell lemondaniuk a fejlesztésekről, hiszen a kockázati tőke számára az informatika még ma is fontos terület.

 

Jól megy az e-kereskedőknek

Miközben a hazai kiskereskedelem forgalma a válság óta folyamatosan csökken, az online kiskereskedelem összértéke 2010-ben meghaladta a 133 milliárd forintot – derül ki a GKIeNET gyorsjelentéséből. Ez mintegy 25 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest, és így az internetes vásárlások már a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszik ki. A kutatócég számításai szerint idén is kitart a lendület: 2011-ben 17-20 százalékos növekedést várnak. A legnépszerűbb termékek körében nem volt változás, továbbra is az étel-ital, a könyv, a ruházat és az elektronika a legkelendőbb. Ugyanakkor az apróhirdetési és a tematikus, zárt közösséggel rendelkező oldalak népszerűségének növekedése értékesítési stratégiájuk átgondolására késztette a nagy áruházakat. A bónuszos-kuponos vásárlás nálunk csak 2010 végén kezdett teret hódítani, de az így értékesített szolgáltatások értéke idén már meghaladja a 2 milliárd forintot.

 

Helyettesít vagy kiegészít?

E-vásárlásaikhoz egyre többen használnak okostelefont, s talán ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években dinamikusan nőtt a mobilinternet elterjedtsége – olyannyira, hogy ma már az sem ritka, ha egy szervezet kizárólag vezeték nélküli hozzáférést vesz igénybe.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés ez évi kutatási eredményei szerint a magyarországi intézmények és társas vállalkozások 79 százaléka már eléri a világhálót. Habár a túlnyomó többség ehhez vezetékes technológiát használ, a BellResearch átfogó kutatásában vizsgált, legalább egyfős cégek és intézmények 17 százaléka már rendelkezik mobilinternettel – ezen a körön belül pedig 7 százalék már csak ezt a hozzáférést veszi igénybe, vezetékes előfizetés megléte nélkül.

Mindazonáltal a BellResearch szakértői szerint a piac jövőjét elsődlegesen a mobilinternet határozza meg: az előfizetések száma a következő három évben megduplázódhat. Ha csupán egy évre tekintünk vissza, már most is azt láthatjuk, hogy míg az internetet használó gazdasági szervezetek száma nem változott jelentősen, addig a hozzáférések száma nagymértékű növekedést mutat, ami elsősorban a mobilinternet-kártyák üzleti szegmensben mért 30 százalékos állománybővülésének köszönhető.

Kütyük nélkül?

Pedig néhány évvel ezelőtt még a manapság igen népszerű okostelefonokkal is úgy volt a magyar, hogy: jónak jó, de mire használja azt a renget funkciót meg alkalmazást? Mára viszont lassan már el sem tudjuk képzelni mindennapjainkat a smartphone-ok nélkül, s jelenleg az „újhullámos” táblagépekhez állnak úgy a felhasználók, mint egykoron az okostelefonokhoz. Óvatosan bánnak velük, ezért a témában vájkáló kutatócégek nem is igen tudnak trendeket megállapítani, hogy legalább valamilyen prognózist tudjanak mondani az újszerű készülékek népszerűségét és elterjedtségét illetően. A KutatóCentrum viszont azt azért meg tudta állapítani a számítástechnikai és mobileszközök használatáról beszámoló E-Tech Reportjában, hogy kis túlzással már most okostelefon-függők vagyunk.

A felmérésben részt vevők közül már minden harmadiknak volt okostelefonja vagy legalábbis olyan mobilja, amelyet felhasználója okostelefonos funkciókkal vértezett fel. A férfiak 37 százaléka használ okostelefont, míg a nőknél ez az arány csupán 23 százalék. Kor szempontjából a fiatalok vannak túlsúlyban: a 35 év alattiak 37 százaléka használ intelligens mobilt, az idősebbeknek azonban csak a 22 százaléka.

A jövőben dinamikus növekedés várható ezen a területen: a megkérdezettek 28 százaléka tervezi, hogy fél éven belül beszerez ilyen készüléket.

De mi a helyzet a táblagéppiacon? A Gartner szerint még évekig dominálhat az Apple, amelynek egyedüli komoly konkurensei az Android alapú berendezések. A piackutató úgy véli, az Apple még 2014-ben is a piacnak több mint a felét uralja majd. Az almás cég piaci részesedése az idén 73,4 százalékos lesz a Gartner előrejelzése szerint a tavalyi 83 százalék után. Az Android operációs rendszeren futó készülékek csak 17,3 százalékos részesedést tudnak majd kihasítani maguknak 2011-ben.

A virtuális negyedik

Okostelefont és hozzá való szolgáltatásokat eddig három mobilszolgáltatótól lehetett beszerezni, de van már negyedik is. A hazai média ugrásra készen várta, hogy a lehetőségeknek megfelelően végre előrukkoljon valaki, miszerint új szereplőként nyújtana mobilszolgáltatásokat a hazai mobilpiacon. Eddig semmilyen erre utaló jellel nem találkoztunk, s már kezdtük borítékolni, hogy a piac megmarad a három hazai mobilpiaci szereplő játékterének. Tévedtünk.

Igaz, nem nagyot, hiszen mégsem arról van szó, hogy valaki az általa birtokolt frekvenciák és a sebtiben kiépített hálózat révén készül megjelenni a magyar mobilpiacon, hanem arról, hogy a mobilpiaci szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúrát és erőforrásokat egy, már meglévő piaci szereplőtől fogja bérelni. Vagyis az új szolgáltató virtuális lesz. Nos, az új szereplő a Tesco és a Vodafone közös – 50-50 százalékban tulajdonolt – vállalkozása, mely független mobilszolgáltatóként működik majd a magyar piacon. A vállalat Tesco Mobile néven fogja kínálni szolgáltatásait a magyarországi Tesco áruházakban, a Vodafone technológiájának és hálózatának támogatásával – valamikor 2012 első félévében.

 

Fő a biztonság

Legyen azonban szó akár mobil-, akár vezetékes internetről, a netről érkező támadásokkal mindig számolni kell. A magyar internethasználók 70 százaléka már találkozott a kiberbűnözéssel, és közülük 900 ezer az elmúlt 12 hónapban vált áldozattá, vagyis minden órában több mint száz sikeres támadás történik – derült ki a Symantec által készített „Norton Kiberbűnözési Tanulmányból”. A közvetlenül okozott károk 7 milliárd forintra rúgnak, a helyreállításra fordított időveszteség pénzbeli értéke ennek a kétszerese, 14 milliárd forint. Hasonlóak az arányok a világban is, csak a számok más nagyságrendben mozognak (114 milliárd dolláros a közvetlen, és 247 milliárd dolláros a közvetett kár).

A magyar áldozatok legnagyobb arányban a 45–65 éves korosztályból kerülnek ki (közel 25 százalék), de náluk is veszélyeztetettebb a „Google-generáció”, a 18–24 évesek, akik az áldozatok 20,4 százalékát adják. Esetükben magasabb a kockázat, mivel átlagosan 31 órát interneteznek hetente, 83 százalékuk legalább hetente használja a közösségi oldalakat, ugyanakkor bő egyharmaduk csak ingyenes vírusirtó szoftvert telepített a gépére.

A következő nagy kockázatot a mobileszközök jelentik. Az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül lett kiberbűnözők áldozata; a mobiljukon internetezők 37 százaléka semmilyen óvintézkedést nem tesz adatainak védelme érdekében.