Pályázatot írtak ki a vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatására, valamint vállalati saas-központok létrehozására. A Gazdaságfejlesztési operatív program (Gop) keretein belül kiírt pályázatban lehetőség nyílik hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár digitális készségek fejlesztésére. Minderre a tervezett keretösszeg 2011–13 között összesen 9 milliárd forint, s ehhez jön még idén 1,8 milliárd a Közép-magyarországi operatív programból (Kmop) a régiós pályázók támogatására.

A vállalati saas-központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat arra ad lehetőséget, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. A támogatás tervezett keretösszege a Gop-on belül 2011–2013-ban összesen 1 milliárd forint.

Legálisan, központilag

A kormány nem csak a kis- és középvállalkozásokra gondol, de szívén viseli a diákok legális szoftverhasználatát is. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) továbbra is biztosítja a jogtiszta licenchasználatot a közoktatásban és a felsőoktatásban. A gyártósemlegesség és a nyílt forráskódú alkalmazások érdekében a tárca a HuEdu és az OpenEdu csomagokat teszi hozzáférhetővé az oktatási intézmények számára.

Tavaly 1,5 milliárd forintba került a zárt forráskódú oktatási licencek beszerzése. Idén az új megállapodás ehhez képest mintegy 400 millió forint megtakarítást eredményez.

Azonban nemcsak a legális szoftverhasználat, hanem a MÁV új távközlési üzemeltetést támogató rendszere (ttr) is sínre került. A NETvisor által épített rendszerrel egységes, központi adatbázis jött létre, amely országos hibafelügyeleti rendszert is tartalmaz. Kiépült egy, a hibákat azonnal jelző riasztási rendszer is, így tudni lehet, hogy mikor történt a rendellenesség, ki javította azt ki, ez mennyi időbe telt és milyen költséggel járt. Az eddig naplókban és kartonokon rögzített dokumentálást továbbá elektronikus alapú üzemeltetés váltja fel.

Szabadok a frekvenciák

Hosszas várakozásokat követően a kormány végre rendeletben engedélyezi a mostanra elavult gsm-technológia által elfoglalt 900 és 1800 megahertzes frekvenciasávban a modern mobilhálózati szabványok, az umts, az lte (long term evolution) és a wimax használatát.

A hazai szolgáltatók természetesen már gőzerővel dolgoznak az újabb mobil adatátviteli hálózatok kiépítésén, ám tekintettel arra, hogy eddig nem sokan tudtak felmutatni olyan komplett frekvenciablokkot, melyen a következő generációs mobilnetes szolgáltatásokat biztosítani tudnák felhasználóiknak, így az augusztus 1-jétől hatályos kormányrendeletet követően még egy darabig biztosan nem fogunk százmegás mobilneten szörfözni. Ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy új szolgáltató jelenhessen meg a mobilpiacon.

Szerencsés egybeesés, hogy tovább korlátozták Európában a mobiltelefonálás barangolási díjait, miután az Európai Bizottság (EB) az eddiginél alacsonyabb plafonértékeket határozott meg a 2011. július 1. és 2012. június 30. közötti időszakra. A roaming beszédhívások kiskereskedelmi díjának felső határa, áfa nélkül, a kezdeményezett hívások esetében a jelenleg érvényes 39 centes maximális percdíjról 35 centre, a fogadott hívások percdíja pedig 15 centről 11 centre csökken.

Olcsóbb a külföldi

A mobilt azonban nemcsak beszédre, hanem m-kereskedelemre is lehet használni. Azoknak a felhasználóknak, akik erre vetemednek, jó tudniuk, hogy az online boltok azonos termékeinek árai akár 100 százalékkal is eltérhetnek a különböző országokban. Így akár nettó 100 000 forintnak megfelelő dollárért is lehet az Egyesült Államokban kártyafüggetlen Apple iPhone 4-et vásárolni a weben, míg ugyanez a modell Magyarországon nettó 200 000 forint körüli áron, az Egyesült Királyságban pedig nettó 135 000 forint körüli áron kapható – derül ki a PayPal felméréséből.

Az összehasonlításból egyértelműen az Egyesült Államok került ki győztesen, a csökkenő dollárárfolyamnak és az online boltok közötti erős versenynek köszönhetően. Az összehasonlított termékek akár több tíz százalékkal olcsóbban kaphatóak Amerikában, mint Magyarországon. A jelenlegi alacsony dollárárfolyam miatt sok termék ára verhetetlen, még a szállítási és vámköltségek hozzáadásával együtt is megéri innen vásárolni, főleg a multimédiás és műszaki cikkeket. Kisebb árkülönbségek találhatók például a márkás ruházatok és cipők, vagy a kozmetikumok területén.

Közben a Médiatanács megalkotta és a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumával egyetértésben elfogadta a Közszolgálati Kódex szövegét. Az alapdokumentum meghatározza a közszolgálatiság és a közmédiumok (a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a Duna Televízió) szerepét, feladatait, és kijelöli működésük legfőbb alapelveit. A kódexben megfogalmazott célok megvalósulását a tizennégy tagú Közszolgálati Testület ellenőrzi.

Polgárőrség az információvédelemért

Ellenőrzés lesz az információvédelemben is, mégpedig polgári védelmi. Mondhatnak ugyanis a fejlesztők, amit akarnak, akkor is tény, hogy minden harmadik internetező áldozatul esett már valamilyen kártevő támadásának. Ráadásul hazánkban sokkal súlyosabb a vírushelyzet az euópai uniós átlagnál. Az Eurostat szerint az elmúlt évben az internetezők 31 százaléka kapott valamilyen vírust vagy más számítógépes fertőzést az EU 27 tagállamában. E tekintetben csak Szlovákia (47 százalék), Málta (50 százalék) és Bulgária (58 százalék) előzte meg Magyarországot (46 százalék).

Egy másik felmérés szerint a Microsoft böngészői megtartották vezető szerepüket: júliusban még mindig az Internet Explorer 8 és az Internet Explorer 9 számít a legbiztonságosabb böngészőnek.

A fenyegetettség hívta életre az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (Kibev) nevű szervezetet. Az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) platform köré tömörülő információvédelmi szakemberekből álló „polgárőrség” célja, hogy összehangoltan és professzionálisan tudjon reagálni az ország kritikus vagy fontos infrastruktúráit érő informatikai fenyegetettségekre és támadásokra, valamint segítséget nyújtson az állam számára az ország kiberterének védelmében, illetve együttműködjön egy esetlegesen felállítandó magyar kiberhadsereggel.

Piacképesen

Nem fenyegeti egyelőre kibertámadás a műsorszórást. Olyannyira nem, hogy májusban a legnagyobb magyarországi műsorterjesztők hálózatában több mint 1,5 millióra nőtt a digitális televíziózásra előfizetők száma. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyorsjelentése szerint a digitális előfizetéseken belül 598 ezerről 609 ezerre nőtt a kábeltelevízióra vagy iptv-re előfizetők száma, és 892 ezerről 893 ezerre emelkedett a műholdas szolgáltatást igénybe vevők száma.

Az emelkedő előfizetői szám a műsorszolgáltatás piacképességét jelzi, s ez nem árt az üzleti világ más területein sem. Ezt támogatja – a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal karöltve – az IVSZ új munkacsoportja, amelynek fő célja, hogy szervezett együttműködési és fejlődési lehetőséget biztosítson azon ict-üzleti egységek számára, amelyek potenciálisan alkalmasak és képesek a regionális/globális piacon való megjelenésre. Az alakuló munkacsoport tevékenységében a hivatal képviselői is részt vesznek, így közvetlen kommunikációs csatorna jön létre az iparág és a nemzetközi képviseletek között.

Okostelefonnal bankolnak

Éppen ilyen közvetlen lehet a kommunikáció az okostelefon és a bankok között, amikor út közben támad kedvünk pénzügyeinket intézni. Persze, csak ha abból indulunk ki, hogy aki okostelefonnal rendelkezik, feltehetően bankol is vele.

Az okostelefonnal és banki kapcsolattal rendelkező, 25–65 éves hazai felhasználók mindegyike használ legalább egy banki szolgáltatást – állapította meg az OTP Bank megbízásából az első negyedév végén készített Ipsos-felmérés. A válaszadók elsősorban a számlainformációk lekérdezését és eseti átutalási megbízásaikat intézik a bankok weboldalán. A lekötésekhez, az értékpapír-műveletekhez és a telefonfeltöltésekhez viszont csak ritkán veszik igénybe ezt a platformot. Bár a többség még nem érzi szükségesnek, hogy áttérjen a számítógépről a mobiltelefonra bankügyei intézésében, mintegy 270 ezer okostelefon-tulajdonos szívesen használna biztonságos mobilbanki alkalmazást, ha arra lehetősége nyílna.

A sok készséges mobilbankoló ellenére távközlési szabálysértési eljárást indított az Európai Bizottság a 27 uniós tagállam közül 20 (köztük Magyarország) ellen az uniós előírások megsértése miatt. Ezen országok a gyanú szerint nem ültették át nemzeti jogukba a távközlési ágazatra vonatkozó új szabályokat. A bizottság közleménye szerint Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Svédország, Nagy-Britannia és Málta kivételével az összes tagállamhoz levélben fordultak annak érdekében, hogy jelentsék be a testületnél az új szabályok átvételét, amelyre május 25-e volt az eredeti határidő.

Az eljárást az sem fogja valószínűleg enyhíteni, hogy július 1-jétől Both Zoltán, az állami tulajdonú Kopint-Datorg elnöke koordinálja fél éven át miniszteri biztosként a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával és az új hálózati modell kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A miniszteri biztos megbízatása többek között az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózattal és alrendszereivel, a Zártcélú Rendészeti Hálózattal, az Informatikai Közhálóval és a HBONE IP gerinchálózatával kapcsolatos koordinációs munkára is kiterjed.

Fejlődő e-közigazgatás

Az e-közigazgatás támogatásában azonban nemcsak állami szervezetek, hanem üzleti vállalkozások is részt vesznek. A Fujitsu Technology Solutions adományából például létrejött az úgynevezett Multi Workplace Computing (MWP) e-közigazgatási oktatási laboratórium a Corvinus Egyetemen. Az elektronikus közigazgatás eddig csak elméletben oktatott ismereteit a következő tanévtől a hallgatók a gyakorlatban sajátíthatják el. A most átadott tanterem multifunkcionális, vagyis a hallgatók más gyakorlatorientált foglalkozásokon is használni fogják.

Nem akarnak lemaradni a biztonsági cégek sem, ezért a NetLock eFuvarlevél néven egyedülálló fejlesztést indított el. Az elektronikus papír technológiát alkalmazó, tanúsítvány alapú megoldás célja, hogy egyszerű, hiteles és költséghatékony alternatívát nyújtson az áruszállítás hagyományos adminisztrációjára, egyúttal erősítheti az elektronikus számlázás elterjedését az árufuvarozás területén.