Miközben a november a gazdaságban az IMF-hez való visszatérés, majd az így sem elkerülhető leminősítés miatt marad emlékezetes, a kormányzati informatikával kapcsolatban számtalan pozitívra hangszerelt híradás hangzott el a különféle fórumokon.

Csökkentett kiadások

Sikeresen lezárult például egy kétéves, uniós forrásokból finanszírozott fejlesztés, amely az adóhivatal számára készített úgynevezett adóalany-centrikus adatszolgáltatási modell. Bár az elnevezés kacifántos, a mögöttes tartalom éppenséggel az egyszerűsítést szolgálja: az adóalanyok (vagyis az állampolgárok és vállalkozások) végre nemcsak a NAV szempontjai alapján kérdezhetik le a rájuk vonatkozó adózási adatokat, hanem egy helyen tekinthetik meg a velük kapcsolatos adatokat és ügyeket. Így például  a munkáltatók számára lehetőség nyílik arra, hogy lekérdezzék a munkavállalóik adóhatósághoz történő bejelentettségét, ezenfelül a munkavállalóknak is lehetőségük lesz megtekinteni, hogy az adóhatóságnál mely munkáltatók milyen időszakra jelentették be őket.

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára a parlament gazdasági és informatikai bizottsága informatikai és távközlési albizottságának november közepi ülésén a kormányzati informatika elmúlt másfél évét értékelte. Az állami szektorban az informatika működési kiadásai ezen időszak alatt 15 milliárd forinttal csökkentek, és a szoftverlicenc-gazdálkodás megújítása révén is 30-50 százalékkal tudták lejjebb szorítani az ilyen jellegű kiadásokat (Más kérdés persze, hogy ennek az összegnek a hiányát az informatika piaci szereplői érzik és sínylik meg.)

Egy kézbe véve

A működési költségek további lefaragását teszi lehetővé, hogy a központi államigazgatás a következő másfél év során konszolidálni kívánja informatikai rendszereit. Jelenleg 13 szerverteremből, sokszor párhuzamosan működő környezetben szolgálják ki a kormányzat informatikai igényeit. Az uniós forrásokat felhasználó, kétéves, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ, korábban Kopint-Datorg) munkájával megvalósuló projekt végére csak ötven (két, egymástól távol lévő adatközpontban elhelyezett) szerver marad, amelyek a hadügy és a külügy kivételével minden minisztériumot és a Miniszterelnökséget is kiszolgálják. A hardverek mellett egységesítik a szoftverrendszereket is; a bevezetendő csoportmunka-alkalmazások lehetővé teszik a távmunkát, és több mint tíz százalékkal csökkentik a papírfelhasználást.

A kormányzati gerinchálózat sem marad érintetlenül. Tíz évig a Magyar Telekom szolgáltatta a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsoló elektronikus kormányzati gerinchálózatot, ám ezt a szerződést a magyar állam felmondta. A 2012 elején életbe lépő új modellben a fizikai infrastruktúrát a Magyar Villamos Művek – pontosabban a hozzá tartozó Mavir – biztosítja, a tulajdonában lévő nagy sebességű, eddig kihasználatlan optikai hálózat révén, a szolgáltatást pedig a NISZ nyújtja majd. A remények szerint a kormányzati célú hálózatok egységesítése, racionalizált üzemeltetése és fejlesztése jelentős költségmegtakarítást eredményez.

Még mindig a biztonság

Persze azért nem minden rózsaszínű az állami informatika kapcsán, legalábbis ami a biztonságot illeti. Az ISACA magyar szervezete államigazgatási és önkormányzati szervezetek, oktatási és egészségügyi intézmények, pénzintézetek, távközlési vállalatok bevonásával végzett felmérést az információbiztonsági helyzetről. Az eredmények szomorúak, de nem meglepők: a megkérdezettek negyede azt sem tudja, hogy az elmúlt 12 hónap során volt-e náluk külső behatolás vagy éppen eszközlopás.

Ez talán nem is csoda annak fényében, hogy egyhatoduk sem belső, sem külső informatikai auditot nem végez a szervezetnél, több mint 60 százalékuk pedig nem foglalkozik a kockázatok felmérésével – annak ellenére, hogy olyan intézményi körről van szó, ahol sok ember érzékeny adataival dolgoznak, így különösen nagy gondot kellene fordítaniuk az információbiztonságra.

Vannak azért arra utaló jelek is, hogy a szervezetek is tisztában vannak hiányosságaikkal. Erre utalhat, hogy a legfontosabb információbiztonsági törekvések között az első helyen az informatikai eszközök menedzsmentje szerepel, ezt követi a központi jogosultságkezelés, a katasztrófaelhárítási terv készítése, illetve az átfogó biztonsági szabályzat és eljárásrend készítése.

Pedig a biztonság az év vége felé közeledve is legalább olyan fontos volt, mint korábban, sőt. Magyar kutatók, a BME-n működő CrySys Adat- és Rendszerbiztonsági Laboratórium munkatársai fedeztek fel egy új kártevőt, a sokak által a Stuxnet utódjának kikiáltott Duqut. Ennek sem a kártétel a célja, hanem elsősorban adatokat és információkat – például tervezési dokumentációkat – gyűjt annak érdekében, hogy megkönnyítse egy későbbi támadás végrehajtását más szervezetek ellen. Terjesztéséhez egy addig ismeretlen – de azóta már orvosolt – sérülékenységet használtak ki a Wordben: elég volt megnyitni a fertőzött állományt, hogy a kártevő települjön a gépre. Példátlan kibertámadás érte Norvégiát is: a híradások tíz érintett vállalatról szólnak, de mint minden ilyen esetben, valószínűleg most is rejtve maradt egy részük.

Ahol a víz az úr

Nemcsak az emberi rosszindulattal, hanem a természet erőivel is meg kellett küzdenie az informatikai iparnak. A hónapok óta tartó thaiföldi árvíz nemcsak emberéletekben és a történelmi nevezetességekben tett nagy kárt, hanem erősen érintette a merevlemezgyártókat, illetve azok beszállítóit is. A merevlemezek motorjait gyártó – és ezen a területen a világpiac 70 százalékát a magáénak mondható – japán Nidecnek például kilenc üzeméből hetet kellett bezárnia, és mások sem jártak sokkal jobban.

A merevlemezgyártók ennek megfelelően nem tudják leszállítani a korábban megrendelt mennyiségeket: a Western Digital, a Seagate és a Toshiba is 30-40-50 százalékos visszaesést prognosztizált, és az előrejelzések szerint csak  valamikor 2012 első félévének végén kezdődhet meg a helyzet normalizálódása. A helyzet olyan súlyos, hogy több elemzőcég már a 2011-es pc-piaci növekedési kilátásokat is csökkentette.

A Western Digitalnek ezenfelül saját egyéni problémája is adódott novemberben: egy amerikai választott bíróság arra kötelezte a céget, hogy több mint félmilliárd dollárt fizessen legnagyobb riválisának, a Seagate-nek. Utóbbi azzal a váddal fordult a testülethez, hogy a WD jogtalanul használt fel bizalmas információkat és kereskedelmi titkokat, amelyek egy korábbi Seagate-alkalmazott révén kerültek a birtokába.

E-könyv: olvasók és kiadók

Vannak persze olyan szegmensei a piacnak, amelyek nagyon is jól pörögnek. Ilyennek számít az elektronikus könyvolvasók területe, ahol igazán mozgalmasra sikeredett a november.

Ekkor került a vásárlókhoz a piacvezető Amazon új készüléke, a Kindle Fire, amely egyből új kategóriát is teremtett, sokak számára vonzó átmenetet képezve az e-könyv-olvasók és a táblagépek között. Az új gép héthüvelykes, színes érintőkijelzőt kapott és az Android egy speciális változatát futtatja. Műszaki képességei sok tekintetben alulmaradnak az iPaddel szemben, viszont van egy óriási előnye: csak 200 dollárba kerül (hírek szerint a cég akár 50 dollárt is bukhat minden egyes gépen). Amit viszont itt elveszít, megnyerheti a tartalomnál és a szolgáltatásoknál: a világ legnagyobb webáruházából már nemcsak könyveket, hanem zenéket, filmeket is lehet vásárolni.

Néhány hét késéssel a konkurens Barnes & Noble is bemutatta saját megújult választékát. A Nook Tablet technikai tudásában jobb, mint a Kindle Fire, a mögötte található tartalmi portfólió és online szolgáltatások viszont már szegényesebbek: a cégnek nincsen saját multimédiás tartalma és nem kínál ingyenes webes tárhelyet sem. De nem hagyott érintetlenül a november egy harmadik konkurenst, a Kobót sem. A kanadai cég olvasóját a Japán legnagyobb e-kereskedelmi hálózatát üzemeltető Rakuten vette meg 315 millió dollárért, abban a reményben, hogy hamarosan piacvezető márkát fejleszt belőle.

A tetszhalott állapotban lévő magyar e-könyv-piacon is történet egy reményteli fejlemény: elindult az ország első automatikus ön-könyvkiadója. A külföldön már régen nem ismeretlen self-publishing szolgáltatást kínáló Publio.hu portál mindenki számára lehetőséget ad, hogy megjelentesse, majd itthon és külföldön terjessze saját elektronikus könyvét. Kerekes Pál, a portál vezetője szerint szükség van arra, hogy a magyar nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi munkák, naplók, visszaemlékezések mind nagyobb számban kerüljenek fel az internetre és a könyvbarátok elektronikus olvasóiba.

És bár nem minősül klasszikus e-könyvnek, mégis említést érdemel az a kezdeményezés, amelynek során a vatikáni könyvtár összesen 80 ezer kéziratát digitalizálják és teszik elérhetővé az interneten; az első dokumentumok már 2012-ben olvashatók lesznek.

Az e-health – az egészségügy és a megelőzésre, megőrzésre törekvő életvitel informatikai támogatása – volt a témája az idei, immár 5. Digitális Esélyegyenlőség konferenciának. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szervezésében tartott esemény előadói megállapították, hogy az amúgy kevéssé hatékony és drága egészségügy fenntarthatóságát az innováció nagymértékben segítheti, nemcsak technológiai, hanem intézményi-társadalmi vonatkozásban is.

A mind kisebb helyen elférő mind nagyobb számítási teljesítmény számtalan formában segítheti az egészség megőrzését vagy helyreállítását. Az innovációs versenyeken olyan találmányok születtek, mint például a malária felderítése egy különleges mobiltelefon-kamerával fényképezett vércsepp alapján, vagy zsebben hordható, ultrahangos vizsgálóberendezés. De például az oly sokszor elátkozott Facebook is jó eszköz lehet a manapság népbetegségnek számító depresszió felismerésére. A közösségi oldalon ugyanis minden tevékenységünk nyomot hagy, így cselekedeteinkből, preferenciáinkból, kedvenc filmjeinkből, zenéinkből leszűrhető, sőt mérhető a depresszió foka.

Trónkövetelők és utóvédharcok

Semmi sem állíthatja meg az okostelefonok, és ezeken keresztül a mobil adatforgalom növekedését. Az Ericsson számításai szerint a mobil szélessávú előfizetések száma a 2011 végére várható 900 millióról 2016-ra 5 milliárdra nőhet, ezzel együtt pedig a világ mobil adatforgalma a mostaninak tízszeresére fog emelkedni. Az eloszlás azonban rendkívül egyenetlen: a globális mobilforgalom 60 százalékát a Föld teljes területének kevesebb mint 1 százalékán – a nagyvárosi és városi régiókban – bonyolítják majd le.

Közben folyamatosan – és érdekesen – alakul az okostelefonok piaca is, ahol a gyártók nemcsak az üzletek polcain, hanem sokszor a bíróságokon is küzdenek egymással. Novemberben láttak napvilágot a harmadik negyedévre vonatkozó piaci számok, és ebből kiderült, hogy a nagy nyertes a Samsung. Az IDC számításai szerint a dél-koreai gyártó az egy évvel korábbi 8,8 százalékos részesedését kerek 20 százalékra tornázta fel, így a negyedikről egyből az első helyre ugrott a készülékgyártók piacán (lásd táblázatunkat). Sokat veszített a RIM és még többet a Nokia, az Apple-nek pedig az nem tett jót, hogy mindenki az új iPhone-ra várt.

Az operációs rendszerek terén is trónfosztás ment végbe: az Android immár a teljes piacnak több mint felét (pontosan 52,5 százalékát) mondhatja magáénak a harmadik negyedévben a Gartner adatai szerint. A Symbian itt is nagyot hasalt, és a Microsoft sem teljesít valami fényesen, így mindkettőnek nagy szüksége van a másikra, hogy egymás hátán feljebb kapaszkodjanak. Az első lépcsőfokot ezen az úton az október legvégén bejelentett Lumia 710 és 800 telefonok jelentik, amelyek már a Windows Phone operációs rendszert futtatják.