A nyílt rendszerek mellé állt a kormány. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a nyílt forráskódú szoftverek kormányzati alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy politikai döntés erősítette meg a kormány elkötelezettségét a nyílt forráskód közigazgatáson belüli alkalmazása mellett. A tavaly nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv szerint markánsan növelni kell a szabad szoftverek részarányát a kormányzati informatikán belül. A nyílt forráskód biztosítja a függetlenséget a beszerzések terén, illetve lehetővé teszi a költségek csökkentését – mutatott rá a politikus.

 

Időben tájékozódni

Nemcsak a szabad szoftvert, hanem a jelek szerint a hazai szervezeteket is szereti a magyar kormány. Ugyanis bejelentették, hogy mintegy 1100 milliárd forint megpályázható uniós forrás áll idén a hazai vállalkozások, közintézmények, önkormányzatok, civil szervezetek és oktatási intézmények rendelkezésére. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően informálódjunk a különböző források lehívási lehetőségeit illetően, hiszen a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékozatlanság, illetve az információ hiánya sokszor akadálya lehet egy-egy nagyobb fejlesztési támogatási összeg elnyerésének. Konkrétan ezeket a buktatókat kívánja kiküszöbölni egy februárban indult workshopsorozat.

Új gépek beszerzésére, informatikai fejlesztésekre, képzésekre nyerhet el forrásokat március elsejétől a kis- és középvállalkozói szektor az Új Széchenyi Terv keretében. Az ÚSZT második hullámában 77 kiírás jelent meg, összesen 510 milliárd forint keretösszeggel, hat fejlesztési programban.

A kormányzat is felszerelkezik: a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) két évre, 9 milliárd forintos keretre írt ki nyílt közbeszerzést hálózati aktív és passzív informatikai eszközök szállítására, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra. A nyertes vállalatoknak kétmillió forint teljesítési biztosítékot kell letenniük. A teljes szállításra váró mennyiség attól függ, hogy a központosított közbeszerzés alá tartozó – és az ahhoz önként csatlakozó – intézmények mennyit rendelnek az eszközökből, valamint a szolgáltatásokból.

 

Vállalkozáscsábító

A kormányzat mögött a magánszféra sem akar lemaradni a kisvállalkozások támogatásában. Az Ipsos felméréséből ugyanis kiderült, hogy ma Magyarországon a mikro- és kisvállalkozásoknak kevesebb mint fele rendelkezik saját honlappal, sőt az interneten eddig jelen nem lévők 63 százaléka még soha nem is gondolkodott el vállalkozásának virtuális megjelenítésén. Nem sokkal nagyobb a már honlappal rendelkezők online aktivitása sem, hiszen ezeknek a cégeknek majdnem fele egyáltalán nem hirdeti tevékenységét a weben, 11 százalékuk pedig csak offline reklámozási megoldásokat választ – így esélyük sincs új csatornákon értékesíteni termékeiket.

Ezen akar most változtatni egy kezdeményezés: „Neten a cégem” névvel a szektort segítő programot indított a Google, a Microware és a Budapest Bank. A kezdeményezés szervezői azt várják, hogy még idén 25 000 vállalkozás nyit a digitális jelenlét felé, hoz létre honlapot, és alapozza meg jövőbeni sikereit a rendelkezésre bocsájtott online eszközök segítségével.

 

Tévézés mindhalálig

Amit a kisvállalkozásoknak a honlap jelenthet, azt a lakosság már élvezi a tévézésben mint a legfontosabb szórakozási és információszerzési csatornában. A lakossági fizetős televíziós szolgáltatás dinamikusan terjedt az elmúlt évtizedben. A penetráció a 2003-ban mért 53 százalékhoz képest másfélszeresére duzzadt, s idén várhatóan eléri a 80 százalékot – áll a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentésében.

Az is kiderül, hogy a magyarok igencsak rá vannak kattanva a tévézésre, hiszen amellett, hogy tévéje szinte mindenkinek van, ötből négy háztartásban elő is fizetnek valamely szolgáltatónál televíziós szolgáltatásra, a fennmaradó hányad pedig általában valamilyen ingyenes megoldást választott – jellemzően tető- vagy szobaantennát. Bár a televíziós világ már 2010-ben a 3d-tévézés körül forgott, a nézők többsége számára ez ma még csak vízió. Vannak már szabványok, és vannak már megjelenítő eszközök, de az igazi áttörést talán az hozhatja meg, ha a kínálati oldalon a szemüveg nélküli, széles látószögből is élvezhető megoldások dominálják majd a piacot. És persze kell majd a tartalom is, ami most még nagyon hiányzik, mert ez lehet, ami végső soron legitimálja a 3d-t.

 

Stagnált a processzorpiac

A 3d-s felvételek készítéséhez ugyanakkor erős processzor kell, s azt hinné az ember, hogy boldog-boldogtalan cpu-ra vadászik. A tények azonban mást mutatnak, mégpedig azt, hogy megállt a processzoreladások növekedése az egyébként általában jónak számító október–december periódusban (2010-ben), de éves összevetésben is csökkentek a szállítások. Az IDC adatai szerint furcsamód pont abban az időszakban csökkentek némileg a processzoreladások, amikor egyébként hagyományosan növekedést szoktak tapasztalni. A kutatócég kifejezetten a népszerű, x86-os processzorok eladási statisztikáit vizsgálta, s arra jutott, hogy az eladások mennyisége nemhogy stagnált, de jelentéktelen mértékben csökkent is a tavalyi negyedik negyedévben: az előző negyedévhez képest 0,04 százalékkal.

Éves összevetésben is megfigyelhető a piac zsugorodása, hiszen 2009 hasonló időszakához képest 0,21 százalékkal csökkentek az eladások. Mindenesetre összességében még így is komoly növekedés volt tapasztalható a tavalyi (2010-es) évben: tizenkét hónap alatt 17,1 százalékkal nőtt a leszállított cpu-k mennyisége – igaz, ez elsősorban a bivalyerős év eleji kezdésnek volt köszönhető.

 

Fő a biztonság!

Ebben az évben újra lendületet vehet az it-biztonsági piac is – állítja több piackutató társaság egybehangzó elemzése. A határokat nem ismerő internet korában, ahol hackerekkel, spammerekkel és kiberbűnözőkkel kell felvenni a harcot, különösen fontos tényezővé vált a biztonság. Anélkül ugyanis nincs bizalom, márpedig az új technológiákat csak akkor fogadják el az emberek, ha megbíznak bennük. Ugyanígy vannak ezzel a cégek is, amelyeknél kritikus pont a megfelelő védelem.

A biztonsági szegmens a vállalati szoftverek világpiacának egyik leggyorsabban fejlődő területe; a Gartner például úgy kalkulált, hogy az ágazat bevétele akár 11,3 százalékkal is nőhetett a 2009-es eredményekhez képest. Amennyiben pontosak a becslések, akkor 2010-ben 16,5 milliárd dolláros volumenre hízhatott a szektor, 2011-ben pedig még további növekedést prognosztizálnak.

Habár a globális pénzügyi recesszió kezdetben negatívan hatott az it-biztonsági költésekre, a Deloitte elemzése szerint 2010-ben már e téren is javuló tendenciát tapasztalhattunk, s a piac növekedése idén is tovább folytatódhat, hiszen a gazdaság újbóli beindulásának köszönhetően a cégek egyre inkább hajlandóak áldozni a fejlesztésekre.

Fordulóponthoz érkezett az internetes bűnözés is. Míg korábban a windowsos pc-k tulajdonosainak kellett elsősorban rettegniük a vírusoktól és a rosszindulatú programoktól, addig ma már a Macintosh és Linux operációs rendszerrel dolgozók sem alhatnak nyugodtan, ugyanis egyre több támadás éri a hackerek részéről az ilyen gépeket is. A Cisco éves biztonsági jelentése szerint egyre nagyobb veszély fenyegeti a mobilplatformokat, beleértve az okostelefonokat és a táblagépeket is.

Némi vigaszt jelenthet, hogy az internet történetében először, 2010-ben világszinten csökkent a levélszemét mennyisége (108 ezer milliárdról 100 ezer milliárdra). Míg Magyarországon 2009-ben több mint 3800 milliárd spamet szállítottak a hálózatok, addig 2010-ben már csupán közel 2300 milliárdot, ami 43 százalékos csökkenést jelent éves szinten.

Kedvenc foglalatosságuk lett viszont a hackereknek az internetes pénzmosás money muling változata, azaz olyan emberek átverése, akik bankszámlákat nyitnak – vagy akár a saját bankszámlájukat használják – arra, hogy a csalókat „kifizessék”, vagy arra, hogy pénzmosásban vegyenek részt könnyű távmunka végzésének ellentételezéseként.

 

Globális it

Ha már minden lendületben van, nem lehet kivétel a globális it-piac sem. Az IDC szerint ugyanis tavaly 2007 óta a legjobb növekedést produkálta a világ infokommunikációs piaca, jobbat, mint amit az elemzők vártak. Az informatikai termékek és szolgáltatások iránti kereslet 8 százalékkal nőtt 2009-hez képest; az it-világpiac több mint 1500 milliárd dollárt tett ki. Ha a távközlést is beleszámoljuk, a teljes ict-szegmens 6 százalékot emelkedett, ami 3000 milliárd dolláros piacot jelent. A növekedést elsősorban a meglóduló hardvervásárlások generálták.

Talán ennek köszönheti a HP, hogy 2010-ben is piacvezető volt a hazai számítógép-piaci eladások alapján. A cég teljes forgalma a stagnálónak mondható magyar piac ellenére 15,3 százalékkal nőtt, az asztali gépekből 1,4 százalékkal, míg a hordozható eszközökből 23,9 százalékkal értékesített többet, mint 2009-ben, mellyel stabil előnyre tett szert a hazai piacon: Magyarországon minden ötödik gép HP-s.

Történelmi változást hozott 2010 utolsó negyedéve is: az IDC szerint most először fordult elő, hogy okostelefonból többet értékesítettek világszerte, mint pc-ből. A kutatócég adatai alapján csak az utolsó negyedévben több mint 100 millió készüléket adtak el globálisan (számítógépből 92 milliót). Az IDC kutatói úgy vélik, az okostelefon-piac szárnyalása 2011-ben sem áll meg.

 

Mobilra költözik a net

De ugyan miért is állna meg, amikor 2010 és 2015 között évente csaknem megduplázódik a globális mobil-adatforgalom; az időszak végére több embert ér el a mobilnet, mint a vezetékes áram. A világ mobil-adatforgalma 2010-ben 237 petabájtot tett ki havonta. Ha ezt soknak gondolják, először gondoljanak 2000-re, amikor a teljes internet forgalma havi 75 petabájtot tett ki, vagy várják ki 2015-öt, amikor a mobil-adatforgalom a tavalyi 26-szorosára, havi 6300 petabájtra fog nőni – áll a Cisco egyik tanulmányában. Az előrejelzés szerint 2015-re a Föld szinte minden egyes lakójára jut egy mobil-adatkapcsolat: addigra ugyanis az 5,6 milliárd személyes használatú eszköz mellett 1,5 milliárd gép–gép kapcsolat is létrejön.

A mobilvideó az idén már a forgalom több mint felét fogja kitenni, és arányát 2015-ig 66 százalékra tornázza fel.

Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy a Microsoft és a Nokia különleges együttműködést, hosszú távú stratégiai partnerséget kötött egymással. Stephen Elop, a Nokia Microsofttól átigazolt vezérigazgatója a Windows Phone 7 operációs rendszeren alapuló új stratégia bejelentésekor hivatalosan is megerősítette, hogy a finn gyártó szabad kezet kapott a platform teljes átalakításához, ám kompatibilitási okok miatt ezzel csak mérsékelten kívánnak élni.

A remények szerintnem fogja vissza magát Szolnokon mobiladat-forgalommal a főiskola. Az ország egyetemei és főiskolái közül elsőként a Szolnoki Főiskolán tették elérhetővé mobilfizetés szolgáltatást. Január 26-ától így a Telenor (a djuice márka is), valamint a T-Mobile ügyfelei a tanulmányaikkal járó fizetési kötelezettségeiket és az egyéb díjakat akár mobiltelefonjukról is kifizethetik.