Az Ericsson feladatának érzi, hogy innovatív megoldásaival részt vegyen a mobil- és széles sávú internetes kommunikáció jövőjének alakításában. Mindebben kiemelkedő szerepet szán Magyarországnak, az itt működő k+f központnak, illetve a magyar mérnöki, fejlesztői tudásnak. A piacvezető multinacionális vállalat másfél évtized alatt Budapesten építette ki egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központját. Együttműködik egyetemekkel is, és a legnagyobb magyar mobilszolgáltató beszállítójaként részt vesz a legmodernebb mobiltechnológia terjesztésében és kiépítésében.

 

Szuperszélessáv

Ismét az Ericssont választotta partneréül a Magyar Telekom mobilhálózata újabb nagyszabású modernizációjához. A T-Mobile ügyfelei közül sokan már idén nyártól megtapasztalhatták a szupergyors mobil szélessáv előnyeit: 200 új hspa+ állomást kapcsoltak be. 2013-ra pedig Magyarország közel 100 százalékán elérhető lesz a 21 Mbps névleges sebességet kínáló mobilinternet. Az Ericsson a hálózatmodernizálás részeként a meglévő 2g és 3g rádiós bázisállomásokat többszabványos, gsm/edge, wcdma/hspa Evolution és lte technológiákhoz kifejlesztett RBS 6000 berendezésekre cseréli le.

Jövőre folytatódik a Magyar Telekom mobilhálózatának modernizációja, és a cég bízik abban, hogy a stratégiai partnerség új üzleti együttműködésekkel bővül. Jó hír az is, hogy beindul a spektrumok értékesítése, ami alapvető fontosságú a további szélessávú fejlesztések szempontjából.

 

K+f központ

Mintegy 600 fővel gyarapodott az Ericsson hazai k+f központja alkalmazottainak száma az elmúlt három évben a gazdasági válság dacára. A budapesti k+f központból kikerülő magyar mérnöki szabadalmak meghatározók a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben.

A vállalat 1700 hazai alkalmazottja közül több mint 1200 fő foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, amivel az Ericsson az ország legnagyobb k+f tevékenységet végző társasága. A budapesti kutatások elsősorban a hálózatmenedzsmentre és a jövő IP-hálózataira irányulnak. A fejlesztő tevékenységet végző szakértők többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve világszínvonalú hardvertervezés és -fejlesztés is folyik Magyarországon.

 

Bővülő egyetemi program

Az Ericsson Magyarország elkötelezett a hazai oktatás fejlesztése mellett. Kiemelt feladatának tekinti a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítését, a hazai kutatás és felsőoktatás nemzetközi integrációját, a középiskolai és egyetemi képzés támogatását. Egyik fő célkitűzése, hogy növelje az egyetemi kutatások arányát, számottevően javítsa működési hatékonyságukat és összekapcsolja munkájukat a gyakorlattal.

„Óriási lehetőség ez a diákok számára, mivel az egyetemi laborjainkban folyó kutatások minden esetben valódi, az iparágat erősen foglalkoztató problémákra koncentrálnak. Egy-egy komplex feladat megoldása alkalmával megtanulhatnak csapatban dolgozni, határidőket betartani és az elért eredményeiket prezentálni.” – emelte ki Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Szoftverkutatással jelenleg két, egyetemi Ericsson-laborban foglalkoznak: a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén (1992 óta), valamint az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén (2000 óta). Ezen kívül a BME Elektronikus Eszközök Tanszékével közösen működik egy hardverkutatással foglalkozó laboratórium 2008 óta.  2011 júniusában az Ericsson az ELTE kutatóival és oktatóival közösen szoftvertechnológiai laboratóriumot létesített, decemberben pedig mikrohullámú távközlési eszközök trevezésére és szimulációjára specializált  hardverfejlesztő laboratóriumot adtak át a BME-n.