Minden eddiginél nagyobb követelményeket támasztó piaci helyzetben kell versenyre kelniük egymással a hazai médiatérben serénykedő vállalatoknak. Elöregedés, munkaerőhiány, költségvetési megszorítások – fontos problémák ezek, nem véletlen, hogy ebben az időszakban több konferencia is körbejárta a témákat. Mintha csak egyetemi szemináriumokra ültünk volna be; idehaza a költséghatékonyabb vállalati működést lehetővé tevő megoldásokról hallgathattunk szakmai beszámolókat, miközben a sógoroknál a Fujitsu tartott kiselőadást a számítási felhő fontosságáról.

Évente 130–150 milliárd forintot ruháznak be hazánkban a magyarországi távközlési cégek, ami az infokommunikációs technológiai szektor beruházásainak több mint a felét teszi ki. Jól haladunk a távmunka-projektek megvalósításával is. A távközlési szektor különösen fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban, csupán az a kérdés, hogy valóban képes lesz-e eleget tenni a digitális gazdaság és az információs társadalom alap-infrastruktúrájának létrehozásában.

Minden, ami „e”

Ha röviden szeretnénk összefoglalni, a május eleji szakmai konferenciák főként az elektronikus médiáról és az elektronikus kereskedelem válságot követő kihívásairól, lehetőségeiről szóltak. A Siófokon zajló Media Hungary azokat várta, akik az elektronikus médiumokban rejlő anyagi lehetőségekről szerettek volna többet megtudni. Az évek óta egyre világosabban körvonalazódó médiapiaci átalakulással kapcsolatban az idén a gyakorlati kérdések kerültek előtérbe: például az, hogy mikor várható a fogyasztók tömeges elvándorlása a személyre szabott, platform- és eszközfüggetlen fogyasztás felé; mely eszközök, alkalmazások és tartalmak lesznek az elvándorlás meghatározó haszonélvezői; az igények vagy a marketingesek jelölik-e ki az új fejlesztések, új alkalmazások irányát.

Ha ez nem lett volna elég, akkor átmehettünk a Gárdonyban megtartott VIII. Elektronikus Kereskedelem Konferenciára, ahol az e-kereskedelem várható trendjeit ismertették velünk. A SZEK.org rendezvényén a vásárlói közösségek és a mobileszközökön zajló e-kereskedelem mellett a másik legfontosabb témakör az egyre terjedő mobilalkalmazásokat járta körül.

Az esemény egyik legfontosabb mozzanata a második napi üzleti reggeli volt, ahol internetes sikercégek alapítóival lehetett beszélgetni arról, ők hogyan futottak be.

Haladunk a korral

Hazai pályán maradva, május eleje számos változást hozott. Fontos kiemelni, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) közölte, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) néven, megváltozott feladatkörrel működik tovább május 1-jétől. A szervezet a hatékonyabb és takarékosabb működés érdekében esett át alapos profiltisztításon.

Nemcsak a közbeszerzés, de a manapság nagyon felkapott számítási felhők területe is új szereplőt köszönthetett: az EuroCloud Magyarország Egyesület alig egy hónaposan hivatalosan is megkezdte működését. A 26 alapító tagvállalatot számláló, nonprofit szervezetként működő egyesület elsődleges célja, hogy növelje a felhő alapú informatikai szolgáltatások iránti felhasználói bizalmat.

Fontos ez a piacnak, hiszen a cloud computing idehaza még gyerekcipőben jár, nem úgy, mint például a magyarországi mobilhálózatok. A szolgáltatók gőzerővel dolgoznak az infrastruktúra fejlesztésén, illetve modernizációján, s hogy, hogy nem, pont ebben az időszakban vált teljessé a „nagy hármas” a magentások csatlakozásával. A fejlesztés lépései során a meglévő mobilnetes infrastruktúrát akarják maximalizálni, vagyis az edge-lefedettséget a jelenlegi 90 százalékról 100 százalékra emelik, de további cél, hogy 2013-ra az ország teljes területén 21 megabites sebességű hspa+-szolgáltatást tegyenek hozzáférhetővé.

Budapesti e-health nagyhét

Az eHealth Week 2011-en és a Larix Kft. azzal párhuzamosan megtartott infokommunikációs konferenciáján Európa s benne Magyarország egészségügyi jövője került a terítékre. Az ország elöregedő lakosságát egyre kevesebb orvos, ápolónő stb. szolgálja ki, de az állami költségvetések sem kényeztetik az ágazatot. Ugyanakkor az információtechnológia alapvető szerepet játszik az egészségügy korszerűsítésében, az innováció pedig elengedhetetlen a modern ellátási modellekhez vezető új megoldások fejlesztéséhez. Éppen ezért a kiútkeresésben az egészségügyi szakemberek nagyon számítanak az infokommunikáció támogatására – derült ki a rendezvényeken. Meg kell hagyni, jó üzlet az e-health: az európai e-egészségügyi piac jelenleg körülbelül 15 milliárd euróra becsülhető, növekedésének mértéke pedig évi 2,9 százalék.

Lesújtó képet festett az Ethical Hacking konferencia a hazai vállalatok és szervezetek biztonsági felkészültségéről. A tipikus gondok között vannak a nem frissített rendszerek, a biztonságot figyelembe nem vevő fejlesztések, vagy éppen az elhanyagolt jelszópolitika. Tovább tetézi a gondokat, hogy minden biztonsági képzés ellenére, még mindig megdöbbentő a felhasználók hiszékenysége is.

Rekordok és áttörések

Fordulóponthoz érkezett az Intel: ötven évvel ezelőtt találták fel a szilícium alapú tranzisztorokat, most pedig olyan tranzisztorok kerülnek kereskedelmi forgalomba, tömeggyártásba, amelyek struktúrája háromdimenziós. Az amerikai vállalat az úgynevezett Tri-Gate, vagyis háromkapus tranzisztorokat a 22 nanométeres félvezető technológiájánál, az Ivy Bridge kódnevű processzorok előállításánál alkalmazza elsőként. A „3D Tri Gate” tranzisztorok lehetővé teszik, hogy a Moore-törvény szerint továbbra is 1,5 évente megduplázódhasson az egy lapkára kerülő aktív elemek száma.

A kutatás-fejlesztés egyik távol-keleti fellegvárában, Japánban azért tettek sokat, hogy egy darabig még ne kelljen „jegelni” a mobilinternet terjedésével egyre inkább háttérbe szoruló hagyományos hálózati megoldásokat. Egyszerre két kutatócsoportnak is sikerült meghaladnia a másodpercenkénti 100 terabites tempót optikai kábelen. Az NEC szakemberei úgy mentek 100 terabit fölé, hogy 370 lézer impulzusait terelték egybe egy 165 kilométeres optikai vezetékben, ily módon egész pontosan 101,7 terabit/másodperces sebességet értek el. A másik japán kutatócsoport az NICT (National Institute of Information and Communications Technology) szakembereiből állt össze; ők egy speciálisan kialakított, héteres optikai kábelnek köszönhetően meg sem álltak 109 terabit/másodpercig.

Felhők és költségek

Az amerikai Gartner piacelemző cég az informatikai vezetők körében végzett felmérése szerint 2011-ben a rugalmas infrastruktúra fejlesztése és kezelése, a növekedést segítő projektek, illetve alkalmazások nyújtása, továbbá az informatikai költségek további leszorítása áll a vállalati it-stratégiák középpontjában. Hogy a cégek többsége ezt szentírásnak tekinti, az jól látszik az ebben az időszakban lebonyolított szakmai napokon is.

A globális számítási felhőjét hype-oló Fujitsu számos, európai országokból meghívott újságírónak tartott szakmai továbbképzést TechDay elnevezéssel. A kétnapos rendezvény legfőbb megállapítása az volt, hogy ahhoz, hogy a jövőben egy vállalat rugalmasan tudja változtatni, hogy honnan szerzi be az informatikai szolgáltatásait, iparági szabványokon alapuló, a különböző virtualizációs környezeteket támogató és automatizálható it-infrastruktúrát érdemes kiépítenie.

Miközben Augsburgban a felhő volt terítéken, idehaza különböző informatikai problémákra próbáltak megoldást találni a szakemberek. A Telvice-Provice szakmai nap központi kérdése az volt, hogy egyáltalán mely költségekből érdemes lefaragni ahhoz, hogy a másik oldalon megvalósuljanak a szükséges fejlesztések. Szajkó György, a Telvice ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az alkalmazásmenedzsment az egyik legkézenfekvőbb megoldás, melynek révén az üzemeltetési költségek is csökkenthetők, ugyanakkor a felhasználók elégedettsége is nagyban fokozható.

A szakember szerint a megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy általa lehetővé válik a vállalat rendszereiben, illetve hálózataiban lévő trendek megfigyelése és megértése, melyek támpontot nyújthatnak a jövőbeni it-szükségletek és erőforrás-befektetések sorolásához.

Az innováció jegyében

A magyar EU-elnökség hivatalos programjaként megrendezett Magyar Innovációs TechShow seregszemlén az egészség, a zöld és a kreatív gazdaság, illetve az űrtechnológia területére fejlesztett jellemzően webes és médiaalkalmazásokat, hardverfejlesztéseket és mobilalkalmazásokat mutattak be. A show-n 21 magyar találmány mutatkozhatott be, a győztes egy oktatási szoftver, a WebCam Laboratory lett, amely diákok, iskolák és tanárok számára teszi lehetővé, hogy méregdrága felszerelések helyett bármilyen egyszerű, hétköznapi webkamerával valódi, érdemi természettudományos megfigyeléseket és méréseket hajthassanak végre.

Az NFM a rendezvény mellé állt: a leginnovatívabb cégek számára inkubációs próbaprogram elindításáról döntött, s a fiatalok számára szakmai mentorálású kreatív alkotóműhelyt is létrehoz a szakmai szervezetek, az infokommunikációs klaszterek és az állami befektetői alapok együttműködésével.

Elképesztő teljesítmény

Rendkívüli fejlődésen ment keresztül az utóbbi időszakban a hazai távközlési szektor, míg a rendszerváltáskor 100 lakosra csupán 10 beszéd célú hozzáférés jutott, addig mára ez a szám a 15-szörösére, 150-re emelkedett, mondta Beck György, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) távközlési tagozatának május végén leköszönő vezetője, aki Kövesi Gabriellának adta át a stafétát. Az erről szóló sajtótájékoztatón megismerkedhettünk az új vezetővel, az IVSZ jelenlegi és távlati céljaival, valamint betekintést nyerhettünk abba is, hogy a hazai gazdaság sikerességének szempontjából miért olyan fontos a távközlési szektor szerepe. Az elmúlt 5 évben évente 130–150 milliárd forintot ruháztak be a magyarországi távközlési szolgáltatók. Habár az Invitel, a Magyar Telekom, a Telenor, a UPC és a Vodafone által befizetett adó és járulék mértéke 2009-ben meghaladta a 190 milliárd forintot, és az öt legnagyobb távközlési társaságot 2010-ben közel 50 milliárd forint különadó-fizetési kötelezettség terhelte (ami több mint tízszerese a 2009-ben fizetendő különadó nagyságának), ez nem fogta vissza az érintett vállalatok beruházási kedvét. Az invesztíciók átlagosan a telkócégek árbevételének 10–12 százalékát tették ki, ami a nemzetgazdaság összes beruházásainak mintegy 4 százalékának felel meg, és az ict-szektor beruházásainak több mint a felét teszi ki – állapítja meg a Corvinus Egyetem Informatikai Intézet E-Business Kutatóközpontjának tanulmánya.

Virágzó távmunka

Megkezdődött a munkaadói igényeknek megfelelő képzett munkaerő toborzása és előszűrése a tavaly októberben indult Távmunka Infrastruktúra Fejlesztése elnevezésű projekt két új távmunkaházába. Az Európai Unió által támogatott magyar–szlovák távmunkaház-projekt során létrejövő két új távmunkaház olyan innovatív foglalkoztatási modellt kínál a szolgáltatócégek számára, amely a vállalatok költséghatékonyságát és a vidéki munkavállalók helyben maradását egyaránt biztosítja. A szlovákiai Szőgyénben épülő létesítményben 30 munkaállomást alakítanak ki, a nagykőrösiben pedig 15 távmunkahely jön létre. A nagykőrösi beruházás a második távmunkaház Magyarországon.

A távmunkaházas foglalkoztatásból munkáltatók és munkavállalók egyaránt profitálhatnak. Munkavállalói oldalon a legnagyobb értéket a helyben maradás jelenti, a munkáltatók pedig a költségeken akár 30–40 százalékot is megtakaríthatnak.