– Manapság az élet szinte minden területére beszivárgott a közösségi média. Minek köszönhetik felfutásukat és rendkívüli népszerűségüket?

– Ahogy az internetezők annak idején elkezdték a netet tartalomfogyasztásra használni, természetes fejlődés volt, hogy a tartalomfogyasztás után tartalomvásárlóként, illetve -létrehozóként is megjelentek. A közösségi média fejlődése azt mutatja, hogy a felhasználókban igény alakult ki a kétirányú kommunikációra a korábbi egyirányú csatornák használata helyett. A közösségi oldalakon ugyanis visszirányú üzeneteket is meg lehet fogalmazni, s azok a közösségi oldalak maradtak fent, amelyek ezt a kétirányú kommunikációt minél ügyesebb, stabilabb platformokkal hatékonyan támogatták. Akik nem így tettek, azok szép lassan eltűntek, illetve átalakultak: a MySpace, a Friendster, a Bebo már a múlté. Ma a világ felerészt a Facebookról szól, de olyan nagy országokban, mint Kína, Brazília vagy Oroszország, más közösségi oldalak lettek az uralkodók.

 

– Mivel tud többet a Facebook, amivel kinyomta a hasonló, már egyébként meglévő helyi kezdeményezéseket, mint például nálunk az Iwiwet?

– A Facebook sikere valószínűleg azzal magyarázható, hogy nagyon okosan végiggondolt platformon alapul. Tulajdonképpen létrehozói nem kifejezett közösségi oldalt akartak alkotni, hanem platformot tervezni, s ez egészen más filozófiát követel. A tervezésnél gondolni kell rá, hogy a kapcsolati hálóhoz és kommunikációs csatornához milyen egyéb szolgáltatást lehet kialakítani, s ezeket milyen formában lehet értékesíteni. A Facebook jelenleg a legtöbb hirdető számára kiváló csatorna. Van, aki a „lájkolást” saját oldala promóciójára használja, van, aki állást hirdet stb. Tény, hogy a világ internetezőinek jelentős részét el lehet így érni.

 

– S meddig tart ez a siker? Különösen, hogy eddig még minden felfutást törvényszerűen lecsengés követett.

– Szerintem csak átmeneti, ugyanis az összes eddigi közösségi oldal mindig tovább nőtt elődeinél, tehát mindig volt alternatíva, amely leváltotta az előzőt. Úgy vélem, a Facebook is így fog járni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy még mindig ne lenne benne nagy pénz és jó néhány év. Mindenesetre nyugati (amerikai, angol, német) felhasználói kutatások azt mutatják, hogy csökken a felhasználói aktivitás ezekben az országokban a Facebookon, s már nincs annyira intenzív jelenlét, mint, mondjuk, fél évvel ezelőtt.

 

– Megunták talán az emberek, vagy rájöttek, hogy nagyrészt időrabló tevékenységet végeznek?

– Nehéz megmondani, mi van a jelenség mögött, lehet, hogy ez is. Szerintem inkább az a kérdés, hogy szabadidő-, illetve munkaidő-eltöltési formaként hogyan tudnak működni ezek a platformok. Amikor egy Google-alkalmazást használunk (levelezünk, térképen keresgélünk stb.) arra könnyen rá lehet fogni, hogy hasznosan töltjük az időt, hiszen gyorsan, hasznos információkhoz jutunk. Amikor azonban valaki a Facebookot használja, valójában nagyon sok időt tölt el haszontalanul. Erre előbb-utóbb a felhasználó is rájön, s csökkenti a használat intenzitását, gyakoriságát.

Tehát a termék az életciklusában eléri növekedési maximumát, s az üzemeltető akár fejre is állhat, képtelen lesz további használatra motiválni a felhasználókat. Így a közömbössé vált oldal vagy kitalál mást, vagy kénytelen átadni helyét más, addig szokatlan modell szerint működő szájtnak. Persze, kérdés, hogy a Facebook meddig tud még terjeszkedni, azaz újonnan belépő internetezőket elcsábítani. A jelenlegi 800 millió regisztráció száma hamarosan meghaladja az egymilliárdot, de aztán gyorsan bekövetkezhet a telítettség, az aktivitás pedig csökkenni fog.

 

– Pedig népszerű szabadidős tevékenység…

– Igen, bár ne felejtsük el, hogy világszerte az internetet jóval kevesebben használják a szabadidő eltöltésére, mint a televíziót vagy akár a rádiót. Ez egyszerűen abból fakad, hogy a felhasználók zöme munkaidőben internetezik, tehát a közösségi média használata többnyire a munkaidő rovására megy. Ez ellen pedig előbb-utóbb a munkáltatók is tenni fognak valamit.