Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója

– Nagyon meglepett, amikor láttam, itt már működik a 21 megabit per szekundumos mobil adatátvitel. Ezzel Magyarország az Egyesült Államok előtt jár, ahol csak most kezdik a megfelelő hálózat kiépítését. A hálózati teljesítmény persze számos tényező függvénye, ami miatt a 21 megabit per szekundumra mint elméleti maximumra tekinthetünk. A tényleges sebességet többek között az határozza meg, hogy milyen közel vagyunk az adótoronyhoz, mennyire jó az átviteli hálózat a torony és a központ között.

– Minden bizonnyal. De a lényeg, hogy elindult valami, ami a jövőbe mutat. Ön szerint mi ez a jövő?

– Az egyik kulcsszó az összekapcsolódás [connectivity]. Tíz éve mindössze egymilliárd embernek adatott meg, hogy mobiltelefonon érintkezzen egymással, ma ez a szám öt és fél milliárd, s még nincs vége a növekedésnek. Szerintem ez csodálatos dolog. A második trend, hogy míg kezdetben a hangátvitel dominált, ma már egyértelműen az adatforgalom dominál, s a jövőben ez az arány csak nőni fog a negyedik generációs hálózatok megjelenésével. Harmadik trendként pedig belép az okostelefonok terjedése, ami a korábbi egyszerű adatcserét intelligenssé teszi, s megváltoztatja az emberek viselkedését. Nekem például reggel, ébredés után az első dolgom, hogy az okostelefonomon megnézem az időjárás-jelentést, elolvasom a híreket és az e-mailjeimet, s persze, jó reggelt kívánok a feleségemnek.

– Ebben a sorrendben?

– Természetesen a köszönés az első. Az emberi kapcsolatokat sohasem szabad a gépek mögé helyezni. Viszont hiszek benne, hogy a mobilkapcsolat közelebb hozza egymáshoz az embereket.

– Fennáll az elidegenedés veszélye is.

– Igen, ha nem vagyunk bölcsek az eszközök használatában. Van, aki szinte belebújik az okostelefonjába – fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy ne hagyják uralkodni magukon az eszközöket. Viszont úgy vélem, ha a társadalom mobilhálózatba van szervezve, javul az életminőség. Olyasféle hatást is várok, mint amilyet az autó megjelenése eredményezett, azaz teljesen új iparágak jönnek létre, amelyek az emberiség javát szolgálják. Új megvilágításba kerül az emberi munka hatékonysága, termelékenysége, jellege is. Például régebben az emberek vidékről a városba özönlöttek, mert otthon nem volt munkájuk. Mobilkapcsolattal, távmunkával azonban elejét lehet venni az elvándorlásnak és a városi zsúfoltságnak.

Nem beszélve arról, hogy az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz, s a szerényebb gazdasági körülmények között élők is egyenlő eséllyel szállnak versenybe. A modern kommunikációs technológia a környezetet is védi. Például azzal, hogy elektronikus könyvek egyre nagyobb számban tölthetők le, feleslegessé válik a kinyomtatásuk. Vagy a videokonferenciák az utazások helyébe léphetnek ott, ahol nem szükséges a személyes találkozó, csökkentve a károsanyag-kibocsájtást. Az infrastruktúra-gyártóknak arra kell törekedniük, hogy folyamatosan, a korábbiaknál még alacsonyabb energiafogyasztású eszközökkel jelenjenek meg. Nálunk a cél a fogyasztás 40 százalékkal való csökkentése 5 éven belül.

– Apropó, infrastruktúra. Ön szerint milyen lesz a jövő kapcsolatokat biztosító infrastruktúrája?

– A gyártók és a szolgáltatók folyamatosan frissítik hálózataikat, most éppen hspa+-ra és lte-re készülnek. Ezek a hálózatok sokat javítanak majd a meglévő sávszélesség kihasználásán, felhasználási módján. A szolgáltatók sokkal összetettebb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani. Az örökös újítást pedig az ösztönzi, hogy a mobiltelefonok több mint 100 százalékos penetrációja miatt a hangszolgáltatásból származó bevételek drasztikusan csökkentek. Az újításban Magyarországnak is nagy szerepe lehet, hiszen a magyar szakemberek történelmi hagyományokon alapuló kreativitása közismert.

– Nos, ha már szóba került az ország, milyen pozitív fejleményeket lát a magyar piacon?

– Üdvözlendő, hogy beindulhat a spektrumok értékesítése, ami alapvető fontosságú a további szélessávú fejlesztésekhez.