Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese

– Az NMHH felkészült a frekvenciák hasznosítására vonatkozó kormányzati stratégia végrehajtására, ám ezt meg kell előznie az erről szóló hivatalos kormányzati szintű döntésnek. Folyamatosan konzultálunk az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, ugyanis a spektrumgazdálkodás napi kérdéseivel, ügyeivel mi foglalkozunk. Ezek a napi ügyek meghatározóak lehetnek a stratégia és a jövőbeni irányok meghatározásában is. Eközben az érintett piaci szereplők bevonásával éppen most indult egy olyan egyeztetési folyamat, amely a következő öt évre meghatározza a frekvenciák hasznosítását.

– Azért talán már konkrét eredménynek lehet elkönyvelni a frekvenciahasználati díj meghatározását, a mobilszolgáltatók legnagyobb örömére…

– Igen, március 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben az NMHH elnökének első rendelete, amely egészen új alapokra helyezi a mobilfrekvenciák használatának díjrendszerét. A rendelet hatálya természetesen felöleli az összes frekvencia díjszabását, így egyaránt érinti a rádióamatőröket, a kis- és nagyfrekvenciás készülékek használóit. A legfontosabb rész mégis a mobilfrekvenciák díjával kapcsolatos: a régi, a bázisállomások számához kötött díjfizetési kötelezettség megszűnt, helyét a tényleges használaton alapuló, sávos frekvenciadíj vette át. A változás révén a költségek jobban kiszámíthatók, s várhatóan megnő a szolgáltatók beruházási kedve is – szemben a korábbi gyakorlattal, amikor pusztán költségcsökkentés miatt bázisállomásokat vettek kisebb teljesítményre vagy kapcsoltak le, számottevően csökkentve a szolgáltatás minőségét is az adott területen.

– Az egyéb frekvenciákkal mi a helyzet?

– Mielőtt bármit is tennénk, pontos és széles körű leltárt kell készítenünk arról, hogy milyen frekvenciakészletek állnak rendelkezésünkre. Ezután célszerű meghatározni, hogy szekvenciálisan milyen stratégiát követünk a hasznosításban. Emellett a technológiai fejlődést is figyelembe kell venni, amely lehetőséget ad új technológiák alkalmazására bizonyos sávkészletekben. Példaként említhetjük az Európai Unió gsm-irányelvének hazai implementációját. Ennek lényege, hogy a jellemzően hangra dedikált 900 megahertzes sávokban más típusú, például az egyébként az 1800-as tartományban „honos” umts-technológiát is lehet alkalmazni, de be lehet vonni a negyedik generációs lte-technológiát is. Ennek a jogszabály-alkotási folyamata már a végéhez közeledik.

Ezek a törekvések összefüggésben állnak azzal, hogy a mobilpiacon egyre nagyobb az igény a szélessávú adatátvitelre, s jogszabályalkotással is igyekszünk támogatni, hogy a szolgáltatók minél több sávtartományban tudjanak szolgáltatni. Jelenleg egyébként a legfontosabb feladatunk a 900-as tartományban lévő, úgynevezett e-gsm sávrész eladásának technikai lebonyolításának előkészítése. Itt megközelítőleg 11 megahertz szabad, korábban nem polgári felhasználású frekvencia áll rendelkezésre. Fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb hullámsávokban a terjedési feltételek jobbak, mint a magasabbakban, így a 900-as tartományban lehetőség nyílik arra, hogy a szolgáltatók kevesebb bázisállomással építhessék ki szélessávú hálózataikat – főként a még nem lefedett vidéki területeken. Ugyanakkor a digitális tévézésre történő átállással remélhetőleg rövidesen felszabadul az úgynevezett digitális hozadék tartomány is. Ez egy még alacsonyabb, még hatékonyabb sávrész 790 és 860 megahertz között, amelyet jelenleg földfelszíni, analóg televíziós műsorszórásra használnak. Az EU ajánlásai alapján ezt a tartományt is elsősorban szélessávú mobilszolgáltatások terítésére használnánk, amelynek feltételeit 2013. január 1-jéig kell megteremteni.

– Ez szorosan összefügg a digitális átállással. Lehet-e tartani az első körben meghatározott 2012. decemberi határidőt?

– A médiatörvény a digitális átállásra két lehetséges időpontot határoz meg. A mi szándékunk, hogy az lehetőleg már a korábbi, 2012‑es időpontban megvalósuljon, a 2014-es dátummal csak mint „vészforgatókönyvvel” számolunk. Az átállás ugyanakkor nem egyszerű, nagyon sok mindenkit érint, s nem szeretnénk, hogy bárki televízió nélkül maradjon.