Graham Lay, a Hewlett–Packard alelnöke, HP nagyvállalati szolgáltatások

– Amikor találkoztunk, azonnal azt említette, hogy milyen nehéz helyzetben van az Önök kormánya. Mit gondol, valójában mik a kormányzati szektor legfontosabb üzleti kihívásai a pénzügyi válságban?

– Az egyik tényező, hogy a kormányzatnak csökkentenie kell a költségeit, de hogyan tegye ezt meg. A második nagy kihívás az, hogyan fektessünk úgy új fejlesztésekbe, hogy csupán minimális költségkeretünk van ezekre. Ugyanis, ha a megfelelőségi előírásokat is szem előtt tartjuk, akkor valójában a legújabb technológiára lenne szükség, ami viszont olyan költségekkel jár, amit a jelenlegi gazdasági helyzet nem enged meg.

Kormányzati elvárás, hogy a legkevesebb költséggel, de a legjobb technológiával tartsuk a korábban megszokott szolgáltatási szintet. Néha ezeknek az elvárásoknak a kiegyensúlyozása a legnehezebb. A szolgáltatási feltételek jelentős átalakítása, az új szolgáltatások bevezetése és ellátása komoly kihívás elé állít bennünket.

– Mely kormányzati ágazatokra fókuszál elsősorban a brit kormány?

– Az egészségügy területére már eddig is komoly pénzeket invesztált. Egyelőre az eredmények még váratnak magukra. A másik preferált terület az oktatás. Mi úgy véljük, hogy azért érdemes fejleszteni az oktatást, mert gazdasági és üzleti szempontból is megtérül, ha a fiatalok megfelelő körülmények között tanulhatnak. Úgymond szimbiózisban vagyunk az egyetemi közeggel, és lehetőségeink szerint felszereljük őket a szükséges informatikai eszközökkel vagy szolgáltatásokkal.

– Magyarországon befagytak az it-projektek a kormányzati ágazatban. Mi a helyzet Önöknél, az Egyesült Királyságban?

– Minden országban állnak az it-projektek, nálunk sem rózsásabb a helyzet. A válság okán jelenleg mindenhol a költségek megvágása történik. Így hiába vannak készen az üzleti tervek és hiába állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök, ha az it-projektek kivitelezését nem tudjuk előremozdítani. Néhány esetben azonban, amikor egyes munkafolyamatokat kell optimalizálni, mégis nyílik lehetőség némi fejlesztésre. Jó példák lehetnek az innovatív fejlesztések, például az eKormányzati szolgáltatások, amelyek azon kívül, hogy egyszerűsítik a munkafolyamatokat, költséghatékonyak és az állampolgárok is elégedettek a gyorsabb szolgáltatásokkal.

– A kormányzati szektor képviselőinek részvételével megrendezett londoni sajtókerekasztal-beszélgetésen az IDC kormányzati szektorra kiterjedő legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy az innováció motorjának a virtualizációt, a felhő alapú megoldásokat és az outsourcing szolgáltatásokat tartják a cégek. Mit gondol, valóban ezek azok a szolgáltatások azok, amelyek a legjobb költségcsökkentő megoldásnak bizonyulnak?

– Nehéz jóslásokba bocsátkozni, mindenesetre most azt látjuk,hogy a virtualizáció illik a legjobban a kormányzati szektor elavultnak számító infrastruktúrájának fejlesztéséhez. Ez a megoldás kecsegtet optimális költséghatékonysággal, a legtöbb haszonnal. Amúgy azt gondolom, a virtualizáció jó megoldásnak tűnik, de szem előtt kell tartani azt, hogy még újszerű technológiának számít a kormányzati területen, ezért nem lehet meggondolatlanul alkalmazni.

Az it-vezetők legnagyobb kihívása most az, hogy olyan üzleti stratégiát dolgozzanak ki, amely rámutat, melyek azok az informatikai szolgáltatások, amelyeket érdemes virtualizálni, melyeket érdemes bevinni a nyilvános vagy a privát felhőbe, melyeket érdemes kiszervezni, illetve melyek azok a területek, amelyekhez nem érdemes hozzányúlni.

– Nagy esemény előtt állnak, hiszen 2012-ben harmadszorra rendezhetnek olimpiát. A munkálatok a fenntarthatóság jegyében zajlanak, mégis számos kritikát kaptak a költségvetési kiadások miatt.

– Igen, gőzerővel készülünk az olimpiára, nagyon várjuk. A fejlesztési költségek valóban magasak, hiszen rengeteg új beruházás történik. Új épületeket is építünk, köztük három új stadiont és új uszodákat is.