Varga Dezső, a Magyar Posta üzleti vezérigazgató-helyettese

– Először is, meg kellene szüntetni egy ellentmondást. A Posta a magyar nemzeti infrastruktúra része marad 2013. január 1-je után is, ugyanakkor elvárják tőle, hogy a szabad piac törvényei szerint működjön. Ám ezt a jelenlegi helyzet szerint nem teheti meg, mert például állami vállalatként köti a közbeszerzési törvény, a versenytársakat meg nem. Egyébként a Posta az elmúlt 20 évben folyamatosan alkalmazkodott a változó világhoz, tehát nem teljesen a nulláról kell kezdenünk. Kétségtelen azonban, hogy a piacnyitás új minőséget jelent, így néhány új lábbal meg kell támogatnunk tevékenységünket. Erőteljesebben kell nyitnunk például az elektronizáció irányába, s meg kell vizsgálnunk azt is, hogyan tudnánk visszatérni a távközlési piacra.

– Esetleg telefonszolgáltatóként?

– Ez a szegmens már eléggé telített. Egyedül egyébként sem indulnánk el, így körül kell néznünk a házunk táján, mivel rendelkezünk, ami alkalmassá tehet bennünket partnerségre egy tőkeerős szolgáltatóval, teszem azt adatátviteli szolgáltatás nyújthatására nyílt hozzáférés alapon. Ilyen jellegű megkereséseket már kaptunk, de az egész még kialakulatlan. Egy ilyen együttműködésben egyébként felhasználhatjuk a több mint 2700 értékesítési pontunkat, vevőkapcsolati tudásunkat és infrastruktúra-hálózatunkat, beleértve olyan épületeket is, ahol a szükséges technikai beruházások megvalósíthatók.

– A Postafon szolgáltatás első évének üzleti tapasztalatait értékeltük, s ezt követően a korábbi megállapodást módosítottuk, ami stabil alapot jelent a szolgáltatás további fejlesztéséhez.

– Az elektronikus csatornák – e-mail, sms, csevegés, közösségi média – rohamos terjedésével a hagyományos levélforgalom volumene egész Európában folyamatosan csökken, s ez bevételkiesést jelent a Magyar Postának is. Hogy érzékelik, mennyi ez a csökkenés?

– Nem olyan radikális, mint amekkorára korábban számítottak. Egy, a német lakosság körében végzett felmérés szerint például az ottaniak jó része szívesebben kapna számlát hagyományos levélben, mint elektronikusan – holott ez utóbbi már bevett gyakorlat Németországban.

– Mégis, mivel lehetne ezt a csökkenést kompenzálni?

– Néhány hónapon belül helyettesítő elektronikus termékekkel fogunk megjelenni, amelyekhez az újonnan létrehozandó elektronikus postaközpontunkon keresztül lehet hozzáférni. Ide tartozik például a hibridlevél és a regisztrált e-mail. Az előbbi azt jelenti, hogy ha valaki eljuttatja e-mailjét az elektronikus postaközpontunkba, az ott dolgozó munkatársak ezt fizikai levéllé alakítják, s hagyományos úton juttatják el a címzetthez. A dolog működik megfordítva is: a fizikai levelet egy dokumentumkezelési folyamatban beszkenneljük, s elektronikusan továbbítjuk. A regisztrált e-mail pedig lényegében elektronikus tértivevényes kézbesítést jelent. Ez a szegmens évi 10 milliárd forint bevételt jelent, fontos tehát az ügyfelek megtartása.

– A hibridleveles megoldás nem jelent levéltitoksértést?

– Nem, mert a posta minden egyes dolgozójának első munkanapján titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia.

– Milyen, nem hagyományos szolgáltatás bevezetését fontolgatják még?

– Felújítanánk a díjbeszedést, leolvasnánk a mérőórákat, s vizsgáljuk, miként tudnánk energiát értékesíteni stb. Mindezzel az elektronikus termékek megjelenése nyomán felszabaduló élőmunkát kívánjuk ismét lekötni, illetve a kieső bevételeket pótolni. Pénzforgalmi tevékenységet is tervezünk folytatni, ami a családok, vállalkozások napi pénzmozgását fogja lefedni beleértve az internetes és bankkártyás fizetéseket, illetve az e-számlák kiegyenlítését. A Posta elég kiterjedt informatikai hálózattal rendelkezik ahhoz, hogy meg tudja szólítani e jövőbeli, immár saját ügyfeleket.