– Milyen indíttatás kell manapság ahhoz, hogy egy informatikai cég tőzsdére lépjen?

– Az informatika óriási fejlődés előtt áll, így elképzelhető, hogy egy it-cég számára a tőzsdére menetel célja nem a tőkebevonás, hanem az,  jó utat találjon a jövőbeni fejlődéshez. Három-négy év múlva, amikor sikerrel zárulnak a projektek, a vállalatnak is nagyságrendekkel nagyobb értéke lesz. A tőzsdei jelenlét arra is alkalmas, hogy az adott cég nagyobb (el)ismertségre tegyen szert a piacon, illetve közölhesse híreit; tehát egyfajta ingyenes marketing szerepét is betölti.

Kulcsár Tibor, a Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. elnök-vezérigazgatója

– A Kulcs-Soft miért pont most, a válság kellős közepén lépett a parkettre?

– Az időpont megválasztása szándékos volt. Azért mentünk ki most a tőzsdére, mert – gondolván, válság van – senki sem megy. Így minden figyelem ránk irányul. Míg például ha jövő tavasszal tennénk meg ezt a lépést, a választások elvonnák az érdeklődést. Egy kis cégnek akkor kell papírokat kibocsátania, amikor az izgalmas. A Dunát sem nyáron kell átúszni, hanem télen, amikor tele van jégtáblákkal, ha azt akarjuk, ránk irányuljon a figyelem. Továbbá amikor minden pozitív, egy kis üzlet senkit sem érdekel igazából.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Azt láttuk, a befektetőket nem igazán érdekli, hogy mivel foglalkozik az a cég, amelyik kikerül a tőzsdére, csak a jövedelmezőségi mutatókra figyelnek. A másik tapasztalatunk az volt, hogy vagy a kisbefektetők, vagy a spekulánsok nekiestek az árnak, s valamilyen érthetetlen oknál fogva megpróbálják lenyomni. Pedig a befektetők érdeke elvileg ezzel ellentétes. Ha valakit nem érdekel a cég, illetve nem hisz benne, az egyszerűen ne vegyen részvényt.

– Hogyan igyekszik gátat szabni az áresésnek?

– Mivel gyakorlatilag enyém az összes papír, visszavásárolom őket. Nem hagyhatom a húsz év alatt felépített céget elkótyavetyélni, én hosszú évek távlatában gondolkodom előre, nem a gyors meggazdagodásra vágyom.

– A dolgozók kaptak részvényt vagy opciós vásárlási lehetőséget?

– Opciót kaptak, ami azt jelenti, hogy egy év múlva ezer forintért vehetnek részvényt; ez az első napi kibocsátási ár.

– Ettől eltér, ugyebár, a névérték.

– Igen, a papírok névértéke egyenként 10 forint, tehát az összesen kibocsátott 6 millió részvény névértéke 60 millió forint – ennyi a Kulcs-Soft könyv szerinti törzstőkéje. Egy szoftvercég valódi értékét azonban nem (csak) ez határozza meg, hanem a szellemi tőkéje, az ügyfélkör nagysága stb.

– Manapság mennyi időnek kell eltelnie az elhatározástól a bejegyzésig?

– Jóllehet már a cég 1989-es alapításakor eldöntöttem, hogy 20 év múlva tőzsdére megyek, nem sok idő kellett a gyakorlati kivitelezéshez. A végső döntés idén februárban született, a kezdő lépéseket májusban tettük meg, s október 30-án már a BÉT-en is voltunk. Talán segített a korábban emlegetett válságidőszak is abban, hogy minden közreműködő szerv nagyon segítőkész volt.

– Milyen volumenű forgalmat prognosztizál a közeljövőre?

– Nem hiszem, hogy nagy forgalmuk lenne a papírjainknak, s nem is tenne jót a cégnek, ha egyik napról a másikra adnám el a cég 5-10 százalékát, amit egyébként egy év alatt tervezek megtenni. Kis – napi néhány százezer forintos – forgalom esetén viszont lassacskán befolyna az a pénzmennyiség, amit szép nyugodtan fejlesztésekre költhetnénk. A befektetők száma pedig, elképzeléseink szerint, az eredményeink hatására növekedne.

– Milyen tevékenységekből számítanak stabil részvényforgalmat generáló sikerre?

– Dobozos ügyviteli szoftvereink értékesítéséből, az iPhone-ra fejlesztett üzleti kisalkalmazásoktól, valamint szoftvereink idegen nyelvű változatainak online terjesztéséből külföldön.