A jó döntésekhez elengedhetetlen a megbízható információ, a piac pontos ismerete. A BellResearch kutató és tanácsadó cég ezért idén tizenegyedik alkalommal készíti el a Magyar Infokommunikációs Jelentést, amely a legnagyobb hazai alapkutatásként éves rendszerességgel szolgáltat stratégiai adatokat és szakértő elemzést a hazai piacokról. A Jelentés 2001 óta meghatározó információforrássá vált, elemzéseire és prognózisaira vezető és feltörekvő vállalatok, szabályozó intézmények döntéshozói támaszkodnak.

Piackutatási rovatunkban a BellResearch elemzői immár nyolcadik éve adnak betekintést az átfogó kutatás eredményeibe, sarokszámokat és hasznos elemzéseket osztva meg az itbusiness olvasóival. A cikksorozattal a lap és a kutató-tanácsadó közös célja a döntéshozók szemléletének formálása, a piac „nevelése” is: szeretnénk mind több magyar vállalat és vezető kedvét meghozni a piaci adatok, kutatásból származó információk alkalmazásához és a részletes elemzések megismeréséhez, illetve a saját igényekre szabott, versenyképességet növelő kutatásokhoz.

Markáns különbségek

A Magyar Infokommunikációs Jelentés friss, 2011-es eredményeibe betekintő cikkeink sorát az üzleti szegmens internetes ellátottságának elemzésével indítjuk. A „behálózottság” egyfelől alapvető feltétele az internetre épülő további szolgáltatások, megoldások igénybevételének, másrészt pedig egyfajta indikátora a piac fejlődésének, amit a Jelentés több mint egy évtizede követ nyomon.

A kutatássorozat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a penetráció fejlődése a hazai cégek és intézmények körében az utóbbi időszakban lelassult, illetve az elmúlt egy évben megtorpant. A legalább egy főt foglalkoztató magyarországi vállalatok 78 százaléka használ valamilyen internetkapcsolatot, míg az intézményi szegmensben megközelítőleg teljes az ellátottság.

Közelebbről szemügyre véve a vállalati alapsokaságot, éles határvonal rajzolódik ki a 10 fő feletti kis-, közép- és nagyvállalatok, illetve az 1–9 fős szegmens között: míg előbbiek körében az ellátottság az elmúlt években teljessé vált, a mikrovállalatok számottevő lemaradással küzdenek. Itt a penetrációs mutató 74 százaléknál megrekedt, több mint 50 ezer vállalkozásnál ma sincs internetkapcsolat; ezek a cégek a világháló nyújtotta lehetőségeitől, előnyeitől elesnek.

Az okok mögött egyrészt sejthető a válság hatása: a kiadások visszafogása, a fejlesztések elhalasztása – noha a logika azt diktálná, hogy a versenyképességet javító megoldásokkal lehetne előre menekülni. A mikrovállalatok internettől távolmaradásának valódi okai azonban a BellResearch szakemberei szerint egyre kevésbé anyagi, sokkal inkább szemléletbeli és motivációs természetűek, és a digitális írástudással (jobban mondva annak hiányával) függenek össze. A soho-szegmens egyszemélyes-párfős vállalkozásai számos tekintetben mutatnak lakossági mintákat, ahogy az is tipikus, hogy privát eszközöket, előfizetéseket használnak az üzletmenetben. E vállalkozások felzárkózása alapvetően a lakossági internethasználat terjedésétől, az információs társadalom fejlődésétől függ.

Fejlődési irányok

A szakadék „naposabbik” oldalán mindeközben folytatódik a fejlődés – mutatnak rá a BellResearch kutatói. A Jelentés eredményei szerint a hozzáférések száma nő, amiben nagy szerepe van a mobil szélessávnak. Az internetet használó vállalatok részéről érzékelhető az igény a magasabb sávszélességre és az egyre robusztusabb internetkapcsolatokra, valamint az sla-jellegű prémiumszolgáltatásokra is; a piacnak potenciális hajtóerőt a hosztolt, menedzselt szolgáltatások terjedése, kritikus jelentőségűvé válása adhat.