Manapság az okostelefonok a mobilszolgáltatók kínálatában és kommunikációjában egyaránt központi szerepet kapnak. Az egyre növekvő érdeklődésnek és a kedvező értékesítési adatoknak köszönhetően azonban ezen a téren is közeleg az az idő, amikor a „trendi” címke lecserélhető lesz. A szolgáltatók számára egyszerre lehetőség és komoly kihívás a smartphone-ok térnyerése, az érdeklődés folyamatos fenntartása. Az iPhone és az Android szavak ma még önmagukban is egzotikusnak tetszenek, de tisztán az, hogy egy készülék okostelefon, gyorsan veszít a vonzerejéből – mutatnak rá a BellResearch elemzői.

A fogyasztók számára vonzó, új mobilos megoldások között az egyik legígéretesebb a közeli, illetve érintésen alapuló rádiófrekvenciás kommunikáció, a near field communication. Bár az nfc még gyerekcipőben jár, három vonatkozásában kifejezetten perspektivikusnak tűnik: a mobilfizetés, a beléptetés (kapukon, rendszerekbe stb.) és a kódfelismeréssel történő információlehívás terén. Mindennek feltétele persze az infrastrukturális ellátottság, mégpedig mind felhasználói, mind szolgáltatói-alkalmazói oldalon.

A Magyar Infokommunikációs Jelentésből kiderül, hogy ehhez a fogyasztói oldalon az elméleti alapok már megvannak: Magyarországon a legalább 15 évesek négyötöde rendelkezik aktív mobiltelefon-előfizetéssel (a háztartások több mint felében mindenkinek van mobilja), sőt a 15–45 éves korosztályban 93 százalékos a mobilpenetráció. Ez persze még nem jelenti azt, hogy ezek a készülékek alkalmasak is az nfc-re, hiszen ma még csupán néhány, viszonylag drága készülék támogatja a megoldást.

A mobiltelefon-állomány döntő hányada néhány év alatt megújul, lecserélődik, így a nemzetközi tendenciák és a gyártók ígéretei alapján 3-4 éven belül a hazánkban értékesített készülékek jelentős része már nfc-chippel ellátott készülék lehet. A primer döntés azonban a mobiloperátorok kezében van, hiszen a BellResearch által készített kutatás szerint a jelenlegi mobilkészülékek felét előfizetésük mellé, további 23 százalékát pedig szintén a szolgáltatótól, de nem az előfizetéssel együtt vásárolták a megkérdezettek.

A sikerhez az operátorok mellett (hiszen övék a készülékkínálat összeállításának privilégiuma) persze az is szükséges, hogy a mobilkommunikációs megoldások „mélységben” is egyre nagyobb teret nyerjenek az életünkben. A múlt évben ugyanis a 15 évesnél idősebb mobilozóknak csupán 6 százaléka fizetett már készülékén valamely termékért vagy szolgáltatásért.

Reflexió

„A piacon az érzékelhető, hogy a tranzakciók mennyisége folyamatosan nő. Természetesen ebben élenjárók a kényszerszolgáltatások (parkolás, autópálya-matrica), itt a tranzakciószám-növekedés éves szinten 40 százalék körüli. Aki egyszer használta, az visszatér; az ügyfélkör a teljes piac egy specializált rétege.

Fontos megkülönböztetni az nfc- és a mobil-logikát, és ezek kombinációit. Az nfc-s értékcsere-megoldások mindig elvárnak egy másik eszközt is (vagyis nem helyfüggetlenek), ezért a kereskedelem úgy tekint rájuk, mint a kártyás fizetések következő evolúciós elemére. Ma az nfc slágernek tűnik. Különböző üzleti modellek mellett működnek az első megoldások, az alkalmazott technológiák is többfélék. A mobilos lehetőségek előtt kinyílt a világ a jól kezelhető operációs környezetek miatt, de a kombinált lehetőségek tekintetében még minden inkább csak internet alapú: vagyis megjelennek írások, de az igazi konkrétumok még váratnak magukra.

A sikeresség az új megoldások tekintetében nem magában a fizetési folyamatban keresendő, hanem az ezt a folyamatot megelőző és lekövető kényelmi kiegészítő szolgáltatásokban” – mondja Inotay Balázs, a Cellum ügyvezető igazgatója.