Mikor lélegezhet fel végre a hazai informatika? És ha beindul a szekér, melyek lesznek a vállalati és intézményi vevők, megrendelők fókuszai, milyen projektekre készüljenek a szállítók?

Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a BellResearch kutató és tanácsadó cég a Magyar Infokommunikációs Jelentés adatait elemezve.

Összességében még a 2010-es évet is legfeljebb az óvatos optimizmus jellemezte. A tíz éve futó kutatássorozat üzleti piaci adatai alapján a keresleti oldal döntéshozói közül még a tavalyi évre is többen vártak csökkenést, mint növekedést az informatikai kiadásaik kapcsán. A nagyvállalati szegmens – amely a költések volumenét tekintve meghatározó súlyú – viszont pozitív kivételt jelent, hiszen itt már a növekedéssel kalkulálók voltak többen, a gyakran negyedévente áttervezett célszámok, befagyasztott keretek okozta bizonytalanság azonban itt is beépült a várakozásokba, tompítva annak optimista kicsengését.

Az it-kiadásaik csökkenésével kalkuláló vállalkozások jórészt a piacaikra jellemző kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal indokolták a büdzsé megkurtítását, hozzátéve, hogy a korábban megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően a „rendszerben rejlő” tartalékok hagynak még némi mozgásteret. A növekvő büdzséket pedig – mutatnak rá a BellResearch kutatói – valamennyi vállalatméret-szegmensben a hatékonyságnövekedés indukálta leginkább, emellett erőteljesen jelen van a jobb ügyfélkiszolgálás iránti igény is.

A tervezés kiszámíthatatlansága ugyanakkor korántsem írható kizárólag a külső környezet nehezen megjósolható folyamatainak számlájára, a belső igény, a tudatosság is gyakran hiányzik. Az it-stratégia írásba foglalása jóformán csak a nagyvállalatok esetében mondható bevett gyakorlatnak (e körben sem mindenhol), de hasonló jelenség látható az informatikai költségvetés esetében is, a beruházásokhoz kapcsolódó megtérülési számítások elkészítéséről nem is beszélve. Hatalmas a szakadék a hazai vállalkozások derékhadát kitevő mikro- és kisvállalkozások és a számszerű kisebbséget alkotó, de a hazai üzleti it-költések bő többségéért felelős nagyvállalatok között. A középvállalatok a két szegmens között egyensúlyoznak: egy részük az informatikához való viszonyulásukban is az affinisebb, professzionálisabb üzleti kultúrával jellemezhető nagycégekhez, míg a többiek inkább a kisebb szereplőkhöz hasonlítanak.

Reflexió

„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalatok erősen csökkentették az it-költségvetésüket. Már eljutottak arra a szintre, hogy az informatikai kiadások további visszafogása a működési biztonságot veszélyeztetné, az üzletmenet azonban nem tehető kockára. Ezzel egyidejűleg az erős piaci verseny hatására a cégek vezetői keresik a kitörési pontokat versenyképességük növelésére. Felismerték, hogy az infokommunikációs szektor megoldásai jelentősen javíthatják az üzleti hatékonyságot és egyben versenyelőnyt is jelentenek a válság utáni időszakra.

Úgy látjuk, a tabuk megdőlnek, a vállalati vezetők érdeklődnek az eddig biztonsági félelmek, s egyéb okok miatt elutasított új technológiai irányok, új pénzügyi konstrukciók iránt. Tehát az it-büdzsé összege nem nő, de a felhasználási struktúra jelentősen változik. Új fejlesztési irányok lesznek az új generációs mobileszközökön futó vállalati alkalmazások, és számítunk a hoszting, a virtualizáció, a cloud computing, valamint az outsourcing erősödésére” – mondja Szarvasy Zoltán, a KFKI Zrt. értékesítési igazgatója.