Mérő László professzor, ELTE Gazdaságpszichológiai Központ

Eddig egyszerű volt a recept, hogy hogyan lesz sikeres egy vállalat vagy egy vállalatvezető. Hiszen elég volt megnézni, mit tudnak ők és megpróbáltunk általános következtetéseket levonni. Most úgy tűnik, aki és ami ma sikeres, az holnap már nem az.

Üzleti gondolkodó nem azért lesz valaki, mert kijárta a siker iskoláját, hanem mert mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról, annak a jövőben várható fő irányairól. Az üzleti gondolkodók a jövő fontos történeteinek kitalálói. Koruk mellékes, lehetnek fiatalok vagy idősek is. Az üzleti gondolkodó lehet maga is döntéshozó gazdasági vezető, lehet vezetők konzulense, lehet vállalkozó vagy szabadúszó entellektüel – attól függően, hogy milyen egyéb képességei vannak azon kívül, hogy ismeri, érti a mindenkori legnagyobb üzleti guruk gondolatait és tudja ezeket alkalmazni egy adott gazdasági helyzetre. Nem a beosztása teszi őt üzleti gondolkodóvá, hanem az, ahogyan a környezete tekint rá, azaz kíváncsiak a véleményére, tőle várják, hogy megmondja, merre van az előre.

A világ összesített gazdasági értékteremtésének egyre nagyobb, egyes becslések szerint már évtizedeken belül akár 20 százalék fölötti részét fogják alkotni az üzleti gondolkodók által vizionált újabb és újabb üzleti stratégiák, irányok, modellek: történetek. A globális versenyben azok lesznek a nyerő cégek, régiók, országok, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat képesek csatasorba állítani.

Síklaki István, pszichológus és társadalomkutató, ELTE Szociálpszichológiai Tanszék

Mindig nagy kérdés, hogy a sikeres jövőképet például egy multi esetében hogyan lehet megvalósítani. Hiszen a legtöbb nagyvállalati szervezet szigorú szabályok mentén működik, akár egy hadsereg. Tapasztalataim szerint a szigorú kontroll a belső bizalmatlanság eredménye, az ilyenfajta mentalitás egy sikert remélő vállalatnál nem hatásos. Meggyőződésem, hogy önámítás azt gondolni, hogy a szigorú szabályok és a kontroll motiválják a munkatársakat. Állandó felügyelet alatt dolgozni ugyanis nem lehet, mert beteggé tesz. Ezzel szemben beavatkozás nélkül sokkal hatékonyabban lehet funkcionálni, arról nem beszélve, hogy költséghatékonyabb megoldás is.

Szerintem, egyrészt legyen innovatív a vállalat víziója, amelyet kellő kreativitással meg is lehet valósítani, másrészt rendelkezzen hatékony szervezeti testülettel, amely eléri, hogy a kitűzött célok meg is valósuljanak. Érdemes átgondolni, hogy például egy szabadabb szervezetet hozzunk-e létre, mint a Google, amely bizonyítottan sikertörténet vagy egy közismerten vaskalapos vállalati környezetet működtessünk.

A jövő sikeres vállalatának egyik összetevője, hogy a döntés egy része átkerül az alsóbb vezetői szintekre, ami belső motivációt generál és felszabadít. A jövő sikeres vállalatvezetője bátor, mert átadja az irányítást és vállalja, hogy talán nem úgy sülnek el a dolgok, mint ahogyan várta.