Sorolhatnám még hosszan azokat a gazdasági, folyamatbeli vagy szervezeti kényszereket,
amikor muszáj (lenne) lépni. Változtatni. De a gyakorlat az, hogy a vállalatvezetők
közel 70 százaléka embertípusából adódóan gyűlöli a változást, a változtatást.
Úgy fél tőle, mint valami mumustól! És ebből adódóan magatartásukkal, cselekedeteikkel
rácáfolnak a mondásra: vagy fejlődünk, vagy visszafejlődünk, de stagnálásra
játszani nem lehet! Pedig mennyivel jobban tennék a cégvezetők, ha még a cégüket
gyengítő stagnálás beállta előtt újragondolnák stratégiájukat, kitalálnák az
új működési modelljüket. Persze nem kell ezt nekik egyedül végigcsinálniuk.
Ott vannak a tanácsadók, az üzleti coachok vagy a mentorok!
Azt mindenki könyv nélkül fújja, hogy a kudarcból tanulni kell! Arra azonban
már csak kevesen gondolnak, hogy ugyanígy kell(ene) tanulniuk abból, mik voltak
cégük sikerének valódi okai. Pedig ha ezzel tisztában lennének, akkor azt is tudnák,
hogy miért indul(t) hanyatlásnak az addig sikeres cégük.
Körülöttünk minden változik, méghozzá tőlünk függetlenül. És ezekre a változásokra
többnyire előre fel lehetne készülni! Ugyan még nem tudjuk, mi fog bekövetkezni
konkrétan… De azt tudjuk, hogy bármikor jöhetnek mindent átíró külső hatások.
És azokra reagálni kell! Méghozzá változtatással.
Nálunk, az ITB-nél is végbementek komoly változtatások. Több hullámban. Az elsőt
úgy két évvel ezelőttre datáljuk. Járt némi véráldozattal, de sokkal egészségesebb,
ütőképesebb szervezet jött létre általa. És eredményesebb. A válság sokadik hullámát
éljük mostanság. És a feladat most is ugyanaz: meg kell találnunk a cég helyét
a folyamatosan változó környezetben. Épp most vagyunk nyakig benne egy ilyen változtatásban…
Így én pontosan tudom, megélem, mit jelent mindez a gyakorlatban! Az ITB-nél új
stratégiát hoztunk létre, aminek a megvalósításához új emberek is kellenek. És
persze kellett új termék is, amire az első két hónapban pozitív reakciókat kaptunk.
Nemcsak szóban, bevételben is. Van már hidunk, de ezzel az építkezés korántsem
ért véget.