Meglepődtem, hogy manapság ebben a témakörben végeznek piackutatást. Mert jó
húsz éve, amikor a mobilok megjelentek, még lett volna értelme egy ilyen felmérésnek.
Akkor evidens volt: a mobilok státusszimbólumnak számítottak. Micsoda irigykedéssel
néztük, ha valakinek volt ilyen kütyüje! Akkoriban nem számított éppen olcsó mulatságnak
sem megvenni, sem telefonálni egy ilyen készülékkel. Bezzeg az újgazdagoknak telt
rá! És valahogy az ő kezükben az addig vágyott telefonok bunkófonná változtak,
és pillanatok alatt elvesztették presztízsértéküket…
Most már szinte mindenkinek van mobilja, nemegyszer kettő is! Amiből sokszor
az egyik okostelefon! S a smartphonok világában már van értelme a státusszimbólum-vizsgálatnak.
Ugyanakkor más számít státusszimbólumnak Amerikában, és más nálunk. A tengerentúlon
a Blackberry a presztízskészülék, itthon inkább a HTC. Ott az iPhone-láz mintha
már lecsengett volna, itthon még tartja magát. S az emberek presztízsokokból képesek
olyan készülékeket is megvenni, aminek a menürendszere teljesen használhatatlan.
Vagy a tabletnek is alkalmas mobileszközt sok mindenre lehet használni, de telefonálásra
a legkevésbé, a hozzábiggyesztett toll pedig totál fölösleges.
Vannak olyan gyártók, amelyeknek amikor megjelenik egy-egy régóta beharangozott,
remekül marketingelt telefonja, a presztízsre vágyó ember szalad az elsők közt
megszerezni azt. Én azt látom, hogy per definíció a mobil, legyen az bármennyire
is okos, csak egy röpke pillanatig számít presztízsterméknek. Mert használója
jól tudja, hogy pár hónap múlva olyan szériában kerül piacra, amikor már boldog-boldogtalan
megszerezheti, akár 999 forintos áron azt a modellt, amiért ő még 180 ezer forintot
fizetett. Ilyenkor ismét beindul a marketinggépezet, és megint lehet vagy 200
ezret költeni arra, hogy ugyanazt a készüléket megvegyük, mondjuk fehér színben.
S aztán persze előbb-utóbb az is tömegtermékké válik a szolgáltatóknál! De akkor
meg kijön az új verziószámú készülék, ami sokkal többet tud, sokkal vékonyabb,
nagyobb a kijelzője. Egyszóval: trendibb. S megint el lehet kérni érte egy kalap
pénzt! És a csodamobilért lehet sorba állni vagy külföldre utazni, a türelmesebbjének
pedig várólistákra feliratkozni. Hogy aztán lehessen villogni vele! Legalábbis
egy darabig.
Kár lenne tagadnom, én is ilyen gyarló ember vagyok, nekem is adj uram Isten,
de rögtön kell a kedvenc márkám legújabb terméke: most éppen megint egy fehér
színű darab után ácsingózom… Bár a külsőségeken túlmenően nekem az adott kütyü
tudásszintje is elengedhetetlen, mert csak nem tudom megtagadni a diplomám.
Persze tudom, hogy a mobilmániám árulkodik rólam. Mint ahogy nekem is épp ugyanilyen
beszédes, hogy kinek milyen telefon van a kezében. S ha ehhez hozzáveszem azokat
a külsőségeket, hogy például milyen a delikvens öltözéke vagy milyen autóból száll
ki vad mobilozás közepette, sokat megtudok róla.
