Barkász Sándor ügyvezető igazgató, Békés Drén Kft.

– Valószínűleg igen, de amivel én foglalkozom – a fiatalokban meglévő vezetői tehetség kibontakoztatásával –, arra biztosan teljes mértékben megállja a helyét. Itt most nem menedzseri vagy üzletvezetési ismeretekről van szó, hanem olyan személyiségjegyekről, amelyek ösztönösen vezetővé tesznek valakit. Az ilyen emberekben nagyon erős a belső motiváció arra, hogy minden helyzetben elöl legyenek, és képesek legyenek villámgyorsan helyesen dönteni. Ugyanakkor jellemző rájuk, hogy elégedetlenek az adott helyzettel, mindig jobb megoldásokat keresnek. Ebből viszont következik az is, hogy a szabálytiszteletük nem igazán erős: az általuk értelmetlennek tartott szabályokat meglehetősen rugalmasan kezelik.

– Gondolom, ebből számos nehézségük adódik/adódhat az iskolában.

– Nemcsak az iskolában, hanem később is. A felmérések szerint a lakosság öt százaléka rendelkezik ilyenfajta személyiséggel, vagyis egy osztályban egy-két ilyen gyerek lesz. Ők az átlagnál izgágábbak, mindig megkérdőjelezik a tekintélyt, nem bírják a bürokratikus kötöttségeket, amit viszont a magyar iskolarendszer nem jól tolerál. A fenti tulajdonságaik a munkahelyen sem mindig válnak az előnyükre. Ha pedig ott nem tudják gyorsan megszerezni az erkölcsi és anyagi megbecsülést, hajlamosak valamilyen könnyebb utat választani: ilyenkor lesz belőlük benzincsempész, valutanepper vagy valami hasonló. És ők a többség: a jó vezetői adottságokkal rendelkezőknek is csak 5–10 százaléka lesz sikeres a szakmájában. Ez pedig óriási veszteség az egyén számára, hiszen elherdálja a tehetségét, és óriási veszteség a társadalom számára is, mert nem hasznosulnak a képességei a közösség javára.

– Nem én egyedül, hanem mindazok, akikkel létrehoztam a Dél-Alföldi Talentum Akadémiát (Delta). Idén most először egy önkéntesen kitöltendő kérdőív segítségével Békés megye több mint háromezer érettségizője közül kiválasztottunk mintegy hetvenet, akikben megvan ez a tehetség. Nekik egyhetes nyári képzést tartottunk neves előadók részvételével, ami után bekerültek egy hároméves mentori programba: év közben is rendszeresen találkozunk, szakkollégiumi foglalkozásokat tartunk, és minden nyáron lesz egy újabb egyhetes kurzus.

– Milyen tudást akarnak nekik átadni a kurzusokon?

– Nem a tanuláson van a lényeg. Igazából arra akarjuk ráébreszteni őket, hogy nem problémás esetek, hanem kivételes tehetségek, és ezt ki is kell használniuk, egyebek mellett azzal, hogy jól megtanulják és szorgalmasan, kellő alázattal művelik választott szakmájukat. Számunkra is meglepetés volt, hogy mennyire fogékonyak voltak a gyerekek, mennyire élvezték egymás társaságát, azt, hogy megtalálták a lelki társaikat. Még az utolsó nap is, ahelyett hogy szórakozni mentek volna, hajnalig beszélgettek.

– Csak érettségizettekkel foglalkoznak? Ez a fajta adottság feltehetően alacsonyabb iskolázottságnál is érvényesülhetne.

– Természetesen minden tehetség megérdemelné, hogy felkaroljuk, de az erőnkből egyelőre nem futja többre. Való igaz, hogy a vezetői rátermettség nem az IQ, és még kevésbé a végzettség függvénye; a mostaniak között is van, aki kitűnőre végezte az elitgimnáziumot és olyan, aki végigbukdácsolta a szakközépiskolát. De nem árt, ha a tehetsége mellett valamilyen hivatalosan elismert tudása és szakmája is van, mert úgy sokkal könnyebben boldogul az életben.