Szanyi János

– Ennyire jól állunk ezen a területen?

– Magyarország akár európai, akár világviszonylatban abban a különleges helyzetben van, hogy kiváló geotermikus adottságai és bőséges hévízadó képződményei vannak. A hőkészletet csak óriási számokkal lehet leírni. Hat éve a geológiai szolgálatnál végeztünk egy felmérést, és kiderült, hogy az öt kilométeres mélységig található statikus készlet nagyjából százezerszerese az ország éves energiaigényének! Ennek természetesen csak egy kis töredéke vehető ki, de még így is hatalmas mennyiségekről beszélünk.

– Mennyiben tekinthető megújuló energiaforrásnak a geotermikus energia?

– A geotermikus energia részlegesen megújuló energiaforrásnak minősül. Ha az említett húsz százalék közelébe akarjuk felvinni a hagyományos energiaforrások kiváltását, az csak úgy képzelhető el, ha a nagyobb mélységből kivett vizet visszasajtoljuk a kőzetbe. Ellenkező esetben jelentősen csökkenne a nyomás, és a rendszer kevésbé lenne fenntartható. De hazai és nemzetközi példák is mutatják, hogy gazdaságosan is lehet vizet visszasajtolni, amivel az energiatermelés lényegében bármeddig folytatható.

– Milyen területeken és milyen módon hasznosítható ez az energia?

– Figyelembe kell venni, hogy a geotermikus energia áramtermelésre csak korlátozottan alkalmas, illetve azt, hogy a hő nagyobb távolságokra (5-8 kilométeren túlra) csak drágán és viszonylag nagy veszteségekkel szállítható. Ezzel együtt kétféle hőhasznosítási forma is lehetséges, ami egyúttal az alkalmazási területet is meghatározza. Az egyik a városi távhőszolgáltatás, ahol nem a mélyből kivett vizet keringtetik, hanem hőcserélőt alkalmaznak, az abban lévő vizet melegítik fel és használják fűtésre. Az tény, hogy a kitermelés megkezdése beruházásigényes, de ha egyszer megvan, onnantól kezdve meglehetősen olcsón kinyerhető az energia. Igazából csak a karbantartásra és a vízmozgatáshoz használt segédenergiára kell költeni.

A másik megoldás a hőszivattyú lehet, ami ráadásul nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is jó. Ilyenkor az esetek többségében nem termelünk ki vizet a mélyből, hanem egy zárt rendszerben keringetjük, majd a földhőt a felszínen hasznosítjuk. A modern hőszivattyúk többsége négyes hatékonysággal működik, vagyis a működtetéséhez szükséges egy egységnyi elektromos árammal négy egységnyi hőmennyiség állítható elő. Ilyenből viszont nagyon széles skálán mozog a választék: a néhány kilowattos rendszerektől akár az egy megawattos „erőművekig” terjed a skála; utóbbihoz hasonló működik az új Telenor-székházban. Tehát ezzel a módszerrel családi házakat, közösségi épületeket, uszodákat vagy akár nagy irodaházakat is lehet használati meleg vízzel, illetve fűtéssel-hűtéssel ellátni.

– Mi az oka annak, hogy a geotermikus energia kisebb figyelmet kap, mint a többi alternatív energiaforrás, a szélerőművek vagy akár a napkollektorok?

– Ez sajnos valóban így van, aminek egyrészt a technológia magas beruházásigénye az oka. A másik ok, hogy a szakmapolitikai-jogszabályi háttér annyira kaotikus és nehezen kiszámítható, hogy elriasztja az esetleges befektetőket. Csak egy példa: a geotermikus energia hasznosítására a bányatörvény is vonatkozik, amit viszont a rendszerváltás óta 47-szer módosítottak. Nehéz az állandóan változó jogszabályi feltételekhez alkalmazkodni. Pedig megérné ebbe fektetni, mert a projektek 10-12 éves megtérüléssel számolnak, ami az energetikában egyáltalán nem rossz.