2011 közepén mintegy 3,2 millió háztartás, a hazaiak 80 százaléka vett igénybe
valamilyen fizetős televíziós szolgáltatást,
derült ki a Magyar Infokommunikációs Jelentésből. A BellResearch átfogó
kutatása szerint mintegy 690 ezer háztartás kizárólag ingyenes tv-vételi móddal
rendelkezik, többségük ma még az analóg földfelszíni sugárzást nézi. Az
ingyenes DVB-T platform (digitális földfelszíni sugárzás – MinDigTV)
penetrációja a 2011. nyári adatfelvételkor 4 százalék körüli. Vezetékes (CaTV
vagy IPTV) televíziós szolgáltatást közel 2,3 millió háztartásban találunk. A
műholdas (DVB-S) technológia ennél lényegesen kevésbé elterjedt, a paytv-szolgáltatást
igénybe vevők 28 százaléka tévézik ilyen platformon, mindeközben a „fizetős”
DVB-T (MinDigTV Extra) is folyamatosan gyűjti ügyfeleit.
Moderáltan nő a televíziós szolgáltatások piaca a
BellResearch szerint. 2010-ről 2011-re 2 százalékkal bővült az előfizető
háztartások száma, miközben a szolgáltatók árbevétele érdemben nem változott.
A piacot az elmúlt időszakban sokkal inkább a szereplők közötti (ár)verseny, a
csomagajánlatok,
illetve a technológiai szerkezetváltozás határozta meg, az egy előfizetőre jutó
árbevétel enyhén csökkent. A payTV-szolgáltatást igénybe vevő háztartások
mintegy fele már valamilyen digitális szolgáltatásra (DCaTV, IPTV, DVB-S/T)
fizet elő.
A BellResearch szakértői szerint a televíziós
szolgáltatóváltás sokszor impulzív. Az ügyfelek általában elégedettek a
jelenlegi szolgáltatással (az ingyenessel is!), az előfizetés fenntartásáért
semmit sem kell tenni. A többség már most is „sokcsatornás” konstrukciót néz.
Sokakat béklyóznak meg a csomagok hűségszerződései.
Még a legszilárdabb hívőket is
elgondolkodtatják a „többet kapsz, és nem lesz drágább”, a „többet kevesebbért”
ajánlatok, még ha nincs is bajuk a jelenlegi szolgáltatással. A telefonos és
személyes szolgáltatói megkeresések nem csodafegyverek, de működnek. Az
ajánlatokat odaviszik a potenciális ügyfelek elé, csak rá kell mondani az
igent. Mivel televíziós szolgáltatót nem mindennap vált az ember, ezért a
többség általában nincs is tisztában az aktuális ajánlatokkal, milyen kondíciók
érhetők el a különböző szolgáltatóknál. Már ha egyáltalán van választási lehetőség
de sokan például nem is számolnak a műholdas tévével, ami a háztartások
túlnyomó részének egyébként bármikor alternatívát jelenthet(ne).
|
ICT-report
|
|
Téma: Lakossági tv-multimédia szolgáltatások
Tartalom: tv-készülékek, multimédia-eszközök, filmnézés és -kölcsönzés, paytv, csatornatípusok
és -preferenciák; digitális és hd televíziózás, vod, ismeretek és attitűdök,
funkciók, igények és árérzékenység; penetráció, piacméret, trendek, tervek,
prognózisok.
Információk:
www.ictreport.hu
|
|
Reflexió
Grósz Judit, a UPC marketingért és tartalomért felelős vezetője:
„Az utóbbi években jelentősen
megnőtt a verseny a tévés piacon. Nemcsak különböző technológiák versengenek
egymással, hanem a platformokon belül is gyakori a választási lehetőség. Magyar
jellegzetesség, hogy a mindenütt elérhető, négy műholdas szolgáltatás mellett
egyre több területen épülnek ki párhuzamosan kábelhálózatok. Az újabban piacra
lépett szolgáltatók pedig olcsó csomagokkal vonzanak előfizetőket, elsősorban
a kábellel el nem látott lakóterületeken, ez enyhe piacnövekedés.
A nagy kábeles szolgáltatók eközben kedvezményekkel, csomagajánlatokkal és újszerű
digitális kiegészítő funkciókkal igyekeznek megtartani előfizetőiket, illetve
ellensúlyozni az árverseny bevételcsökkentő hatását.
Fokozatosan túlsúlyba kerül a digitális televíziózás. Kérdéses még, hogy az analóg
földfelszíni sugárzás lekapcsolásának közeledtével és főként utána hogyan választanak
majd
a jelenleg még ingyenesen tévézők, akik egyelőre kutatásaink szerint nagyon
nehezen ismerik ki magukat a fizetős szolgáltatások sokaságában.”