Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap

ITB

40_cleverdist.com_420
Forrás: ITB

Akkor tölti be igazán célját egy város „okossága”, ha élhetőbbé teszi, megkönnyíti az ott lakók mindennapjait. A többi előny – a város hatékonyabb működése, az olcsóbb közszolgáltatások – már ebből következhet.

Kell egy központi, irányt mutató stratégia, de az egyes fejlesztéseknek a helyi közösségek igényeiből kell kiindulniuk és megvalósulniuk – így foglalható össze a legutóbbi, az okos városokról rendezett itbusiness club legfontosabb üzenete. Másképp fogalmazva: azok a projektek nem számíthatnak sikerre, amelyek csak valamely szállító termékét próbálják ráerőltetni a helyiekre vagy egy éppen elnyert pályázati forrás elköltését célozzák.

 

-
 

 

Intelligensből okos

Nem új keletű törekvés, hogy a világszerte egyre fokozódó urbanizáció okozta problémákat az infokommunikáció kínálta eszközökkel is megpróbálják enyhíteni. Az első kutatások még az 1990-es években elindultak Európában – mondja Lados Mihály, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ győri osztályának osztályvezetője. „Ebben a korszakban még mindenki intelligens várost emlegetett. Ez alatt pedig elsősorban a városháza működési hatékonyságának növelését, az e-ügyintézést, a polgárokkal aló elektronikus információcserét értették”, sorolta a jellemzőket.

Nagyjából tíz éve kezdett teret nyerni az okos (smart) város koncepciója. Ez már a városmenedzsment eszközeként tekint az infokommunikációs technológiákra. Ennek megfelelően felöleli a város üzemeltetésének minden területét, és azt keresi, miként lehetne ezeket költséghatékonyan, megbízhatóan működtetni. Az okos városban a korábbinál sokkal több információ áll a városvezetés rendelkezésére: ez egyrészt megalapozottabb döntéshozatalra ad módot, másrészt a polgárok információval való ellátása is magasabb szintre kerülhet.

Ezen koncepció alapján Magyarországon is elindult számos fejlesztés. Születtek intelligens túravezető alkalmazások (Sopron, Tihany, Debrecen, Szentendre); online panaszkezelő rendszer (Veszprém); intelligens közlekedési rendszerek (Győr, Sopron, Pécs), vagy éppen városkártya-megoldások (például Székesfehérvár). Egy néhány évvel ezelőtti kutatás hét alrendszert vizsgálva felmérte a magyar nagyvárosok helyzetét. (Az eredményt grafikonunk mutatja.) Lados Mihály szerint nem is az abszolút pontszám az érdekes, hanem hogy az egyes alrendszerek miként teljesítenek, mert erre alapozva lehet fejlesztési stratégiákat kidolgozni.

 

Technológia és lokálpatriotizmus

Szolnoki példák

– Városkártya A megszemélyesített (fényképes), rfid-chippel ellátott kártya helyi közlekedésben jegyként vagy bérletként, munkahelyi belépőként, elektronikus pénztárcaként is funkcionál. Felhasználják a Biztonságos Szórakozóhely programban, és megvalósították az nfc-s mobiltelefokban, a Mobiltárcában való elérhetőséget.

– Iskolakártya A szandaszőlősi iskola beléptető rendszere, amely be- és kilépéskor igény esetén sms-t küld a szülőnek; kiváltható vele a papír alapú ebédjegy és akár a könyvtári olvasójegy is.

– Városőrző A Szandaszőlősre telepített intelligens kamerarendszer figyeli a bejövő és kimenő forgalmat, leolvassa a rendszámot és a sebességet is méri.

A legátfogóbb és talán legismertebb okos város Magyarországon mégis Szolnok, amelyet a Magyar Telekom választott ki „kísérleti terepnek”. A vállalat – anyacégének példáján felbuzdulva – 2008-ban döntött úgy, hogy modern technológiákkal „felokosít” egy várost. Ám már az elején nem várt nehézségekbe ütköztek: másfél évig tartott, míg megtalálták az ideális várost.

A választás végül Szolnokra esett, mert ez a város, és személyesen Szalay Ferenc polgármester akarta a legjobban a projektet. „Szolnok a lehető legtöbb területen törekszik szolgáltatásai minőségének fejlesztésére, és ez infokommunikációs fejlesztések nélkül nem megy. Ráadásul így a feltörekvő generációkat is sokkal jobban meg tudjuk szólítani. Minden itt élőnek nagyszerű érzés, ha szeretett városa valamiben jobb, több mint mások. A lokálpatriotizmus erősítéséhez hozzájárulnak az elért eredmények, és ez a mindenkori városvezetés számára kiemelt szempont”, foglalja össze Szalay Ferenc, miért volt fontos számukra a projekt.

Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója, a program felelőse ehhez még annyit tett hozzá: „Számunkra is az az előnyös, ha a leendő felhasználó képes megfogalmazni az igényeit, elvárásait. Mi elsősorban azt akartuk tesztelni, hogy a megvalósított szolgáltatás tetszik-e a helyieknek, találkozik-e az elképzeléseikkel, hasznosnak és könnyen használhatónak tartják-e?.” A közös gondolkodás az elmúlt években már számos sikeres fejlesztésben öltött testet (Lásd a keretet!)

 

Alulról vagy felülről?

Felvetődik viszont a kérdés: az alulról jövő, külön-külön megfogalmazott, esetleg elszigetelt igényekből, és azokra adott válaszokból hogyan lesz egységes rendszer?

Pukler Gábor szerint felülről nem lehet rendszereket rákényszeríteni városokra: azok a vállalkozások, amelyek saját, mégoly jól kitalált „smart city” programjaikat akarják mindenhol eladni, nem fognak sikerrel járni. Ehelyett minden városnak a saját igényeikre szabott megoldást kell kínálni. A legfontosabb az egyéni felhasználóknak nyújtott élmény: az emberek csak azt a megoldást fogják használni, amely kézre áll, amely valóban megkönnyíti az életüket. És nem szabad semmit túlbonyolítani: az okos mérővel szerelt lakások tulajdonosainak nem hőérzetről kell beszélni, hanem arról, hogy ha két fokkal feljebb tekeri a klímát, hetente hány ezer forintot takarít meg.

Az alulról jövő kezdeményezés viszont nem helyettesítheti és nem teszi feleslegessé a magas szintű stratégiai tervezést, hívták fel többen is a figyelmet. Vahl Tamás, az IVSZ nemrégiben alakult, okosváros-munkacsoportjának vezetője szerint nem lehet mindenhova külön rendszert készíteni. Ha nincs átfogó stratégia, az egyesével megvalósuló rendszerek nem feltétlenül mutatnak egy irányba és nem lesz könnyű az integrációjuk sem. Jó példa erre a közlekedés: a közösségi és tömegközlekedéshez, a parkoláshoz tartozó fizetési és kártyarendszereket érdemes már a tervezésnél egységesen kezelni, megkönnyítve a használók és az üzemeltetők életét is.

Azt a Magyar Telekom sem gondolja, hogy például minden iskolába egyedileg fejlesztett sulikártya-rendszert kellene készíteni, mondta erre Pukler Gábor. Az első ilyen rendszert viszont mindenképpen a leendő felhasználó igényei szerint kell kialakítani. Ebből már készíthető olyan megoldás, amely más iskolák igényeihez is igazítható. Vagyis legyen egy étlap, amelyen szerepelnek a különböző fogások (például a kártyarendszerek különböző funkciói), és a későbbi felhasználók ebből választhassák ki azt, amit szeretnének. Ha valaki csak egy kést akar, a szállító nem erőlteti rá saját svájci bicskáját –így pedig a felhasználó is elégedettebb lesz.

 

-
 

 

Miből telik?

A magyar önkormányzatok helyzetét ismerve mindenkiben felmerül a kérdés, hogy miből lesz pénz az okos rendszerek megvalósítására és fenntartására. Erre nem létezik egyetlen jó válasz. Van, amit a piacnak kell finanszíroznia, de egy-egy fejlesztésre lehet találni belső forrásokat is, majd a hatékonyabb működésből származó megtakarításokat újabb rendszerek kiépítésére lehet fordítani. A városkártyákat például finanszírozhatja a hozzájuk kapcsolt kedvezménykártya-rendszer: éttermek, üzletek kínálhatnak kedvezményeket a kártyatulajdonosoknak, és cserébe beszállnak a rendszer fenntartásába. Az is járható út lehet, ha több város összefog, és hasonló fejlesztéseiket összehangolva közösen keresnek akár kormányzati, akár EU-s forrásokat.

Attól viszont óvott Pukler Gábor, hogy az elérhető pályázatokhoz igazítsák a fejlesztéseket: ne az határozza meg az irányokat, hogy mire lehet pénzt szerezni. „Sajnos az informatikai szakma és a városok is hajlamosak arra, hogy elcsábuljanak egy-egy pályázat kapcsán ahelyett, hogy tényleges igényeikre próbálnának meg forrásokat keresni”, fogalmazott a Magyar Telekom igazgatója.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2072 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Laufer Tamás

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4951 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: