Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


44_dronedayboston.com.jpg
Forrás: ITB

Akár 120-szorosára is nőhet a magyar légtérben repkedő drónok száma 10 év múlva – igaz, ehhez még jelentős jogszabályi változásokra is szükség lesz. Jelenleg főleg videofelvételek és fotók készítésére vetik be itthon ezeket az eszközöket, de segítettek már mobilhálózat kiépítésében is.

A mai napig a videofelvételek és légi fényképek készítése a drónok legnépszerűbb felhasználási módja itthon, illetve ehhez kapcsolódóan olyan feladatokra is bevetik őket, amikor a távérzékelés válik fontossá. Bár egyre több alkalmazási lehetőség van, egyelőre korántsem lehet azt állítani, hogy tömegesen használnák üzleti célokra ezeket az eszközöket. Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) elnöke elmondta, hogy jelenleg a szervezet mintegy 700 tagja közül mintegy 10 százalék üzleti felhasználó.

 

Térerőt keresnek

Mivel ezek az eszközök nagy segítséget nyújtanak a földfelszín digitális leképezésében, kiválóan használhatók a bányászatban, a külszíni fejtések felmérésére. De felfedezték a drónokban rejlő lehetőségeket a jelentős vonalas infrastruktúrát működtető vállalkozások is, mint például a közműszolgáltatók. Így többek között cső- és villanyvezetékek felülvizsgálatára is használják már őket, hiszen könnyű belátni, hogy lényegesen egyszerűbb egy drónnal odarepülni egy nagy magasságban lévő vezetékhez, mint a szakembereknek felmászniuk.

A telekommunikáció területén is vannak már jó példák ezeknek a készülékeknek a bevetésére, így Magyarországon is előfordult már, hogy mobilhálózat kiépítésének alkalmazták az eszközöket. A próbasugárzáshoz drón vitte fel a megfelelő magasságba az antennát és tartotta ott bizonyos ideig, hogy közben a távközlési szolgáltató szakemberei egy mérőkocsival bemérhessék, hogy az adott ponttól meddig van térerő. De még jellemzőbb, hogy mikrohullámú adóberendezések telepítésénél használják a drónokat, ilyenkor úgynevezett átlátás vizsgálatoknál lehet bevetni, amikor azt nézik meg, hogy ha felépítenek egy tornyot, azon milyen magasra kell szerelni az antennát, hogy a terep adottságait és a növényzet várható növekedését is figyelembe véve a másik állomás antennájára rá lehessen látni.

Vissza a bázisra

Mivel a drónok szabadon felhasználható frekvencián működnek, amit más eszközök – például autók távirányítói, egyéb távvezérlők – is használnak előfordulhat, hogy direkt külső szándék nélkül rádiózavarok keletkeznek. Ilyen esetben a robotrepülők olyan üzemmódra váltanak át, amikor a kezelő beavatkozása nélkül megpróbálnak visszatérni az előre meghatározott pontra. Bár hasonló zavart szándékosan is elő lehet idézni, kereskedelmi célra használt drónok esetében erre nem nagyon van példa. Ilyenkor a legnagyobb problémát az okozhatja, ha a visszatérési útvonalba belekerül valamilyen akadály, és leesik a drón, ami akár komoly károkkal is járhat. Tuzson Gergely, a DOE elnöke szerint az, hogy illetéktelenek teljesen átvegyék egy drón irányítását egyelőre nem számít komoly veszélynek. A hackerek érdeklődését még nem keltették fel ezek az eszközök, persze ha beindul például a csomagszállítás és így az eltérítéssel akár értékes tárgyakhoz is hozzá lehet jutni, akkor persze változhat a helyzet.

 

Pontos szórás

A DOE elnökének közlése szerint komoly lehetőségek vannak a drónok mezőgazdasági felhasználásában is – igaz, ebben az esetben főként a nem látható fénytartományban készülnek felvételek, amelyek révén azt lehet vizsgálni, hogyan fejlődnek a termesztett növények. A jelenlegi jogszabályi környezet miatt Magyarországon legálisan nincs lehetőség arra, hogy pilóta nélküli légi járműből bármilyen vegyi anyagot szórjanak ki, azonban globális szinten már vannak erre kísérletek. „A precíziós mezőgazdaságban nemcsak a pontos mérés, de a minél pontosabb kiszórás is fontos. A drónok nyilván nem alkalmasak több tonna műtrágya kiszórására, de például a szőlősben kezdődő gombás fertőzés kezelésére be lehet vetni őket, ahogyan arra is, hogy a permetanyagot egészen alacsonyan szállva juttassák el a növényekre. Ez egyrészt megtakarítást eredményezhet a felhasznált permetanyag mennyiségében, másrészt a pontosabb eljuttatás miatt kisebb lesz a környezeti terhelés” – vázolta a megoldás lehetséges előnyeit Tuzson Gergely. A DOE elnökének közlése szerint a vagyonvédelem is egy olyan terület, ahol egyre gyakrabban találkozni drónokkal, például ipari telepek megfigyelésére is alkalmas lehet egy éjjel látó kamerával felszerelt eszköz.

A szakember a drónok alkalmazásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy univerzális, mindenféle feladatra használható eszközök nincsenek, így mindig az adott feladatkörnek megfelelően kell optimalizálni a berendezést. Ha permetezési céllal vetnék be, akkor az akkumulátor és tartálykapacitás kulcsfontosságú, míg például a filmezés esetében úgy kell kialakítani, hogy a nagy teljesítményű kamerákat képes legyen felemelni. Ennek megfelelően a drónok árában is számottevő eltéréseket lehet találni, az üzleti célú felhasználásra szánt, professzionális eszközök ára pár millió forinttól akár tízmilliós szintig is terjedhet.

 

Komplikált reptetés

Ahogyan az a DOE-tagok között lévő, üzleti célból drónt reptető pilóták alacsony arányában is látszik, itthon bizony még várni kell arra, hogy tömegesen lehessen beszélni robotrepülők üzleti felhasználásáról. Ez részben annak köszönhető, hogy a vállalkozások még csak most ismerkednek az alkalmazási lehetőségekkel, de valószínűleg az is komoly szerepet játszik ebben, hogy a jogszabályi környezet sem igazán kedvező a drónok elterjedése szempontjából. „Az összes pilóta nélküli légijárművet eseti légtérben kell működtetni Magyarországon, ami azzal jár, hogy milyen repüléshez rendelkezi kell egy engedéllyel, amihez a kérelmet a repülés előtt 30 nappal be kell nyújtani. Emellett biztosítással is kell rendelkezni, illetve ha üzleti célra használják a drónokat, akkor ezt szintén be kell jelenteni a megfelelő hatóságnak. Az Európai Unió más országaiban már jóval megengedőbb a jogi környezet, több országban elegendő a regisztráció, és egy online elvégezhető tanfolyamot követően, a biztonsági szabályokat betartva és a személyiségi jogokat figyelembe véve már lehet drónokat reptetni” – mondta el érdeklődésünkre Török Ágnes, a Légtér.hu repülésbiztonsági elemzője.

Ihletet adott a Méhkirálynő

A pilóta nélküli repülők jelölésére elterjedt drón (angolul drone) kifejezést a brit Királyi Haditengerészet (Royal Navy) egy kísérletének köszönhetjük. A britek 1935-ben egy Queen Bee, vagyis Méhkirálynő elnevezésű repülőgépet alakítottak át távirányításúvá, kiképzési feladatokra. A gép bemutatóján részt vett egy amerikai admirális is, akinek annyira megtetszett a koncepció, hogy utasította beosztottjait saját eszköz elkészítésére. Az amerikaiak a brit kísérletnek történő tiszteletnyilvánításul nevezték el „drone”-nak saját rendszerüket, ami egyrészt azt jelenti, hogy döngicsél, zümmög, másrészt a méheknél a méhkirálynő megtermékenyítéséért felelős heréket is így hívják angolul.

 

A helyzet ugyanakkor néhány éven belül változhat a szakértő szerint, az Európa Unióban ugyanis készül egy egységes szabályozási keretrendszer, amely a mostaninál jóval felhasználóbarátabb megközelítést tartalmaz. A jelenleg ismert elképzelések szerint a kisméretű eszközöket a megfelelő képzés elvégzését követően a biztonsági intézkedéseket betartva külön engedély nélkül lehet majd működtetni, tette hozzá Török Ágnes.

 

Szükség lesz az MI-re

Biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak a jogszabályi környezet pozitív irányú változása, de az új felhasználási módok miatt is a következő években látványosan nőhet majd a levegőben repkedő drónok száma. Kínában és Afrikában például már azzal kísérleteznek, hogy a megrendelt árukat, vagy a postai csomagokat is robotrepülőkkel szállítsák ki, és figyelembe véve azt, hogy itthon milyen kihívást okoz a logisztika karácsony környékén a webáruházaknak és partnereiknek, könnyen elképzelhető, hogy a megfelelő feltételek mellett nálunk is lesznek hasonló kezdeményezések. Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója az INSIDE ITB rendezvényünkön szeptember elején arról beszélt, hogy 10 év múlva az előrejelzések szerint a mostanihoz képest 120-szor több drón lesz egyszerre a magyar légtérben, és ezt a forgalmat valamilyen módon menedzselni kell majd, amihez a mesterséges intelligenciára (MI) is szükség lesz.

Török Ágnes szerint várhatóan nagyon megnő majd a drónok számra, és mivel alapvetően légijárművekről van szó, fontos feladat lesz, hogy integrálják őket a légtér többi felhasználója közé. Ehhez azonban minden egyes eszközt meg kell figyelni, azonosítani kell, és folyamatosan monitorozni kell az elhelyezkedésüket a többi légi járműhöz képest. „Azt gondolom – és ebben sok szakértő egyetért velem –, hogy nincs ember, aki kézi irányítással kezelni tudná a várhatóan rendkívüli módon megnövekvő forgalmat, csak egy autonóm, irányítási, felügyeleti rendszerrel lehet kezelni ezt a kihívást. Létezik egy globális szintű kezdeményezés arra, hogyan lehetne világszinten biztonságossá tenni a drónközlekedést. Az Unmanned Traffic Management (UTM) azonban egyelőre inkább csak egy jövőkép arról, hogyan fogják a jövőben automatizáltan beilleszteni a légtérbe a drónokat, nincs még rendelkezésre álló technológia” – fűzte hozzá Török Ágnes.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: