Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


26_Depositphotos_179973772.jpg
Forrás: ITB

Az Infotér Konferencia egyik felvállalt küldetése, hogy közelebb hozza egymáshoz az infokommunikációs szektor fejlesztéséért felelős, illetve abban érdekelt államigazgatási és a versenyszférából érkező szereplőket. Ennek megfelelően ezen a fórumon mindig sok szó esik a kormányzat IKT-val kapcsolatos terveiről, illetve eredményeiről. Nem volt ez másképp idén sem, és a kormányzati struktúra átalakítása nyomán különösen nagy érdeklődés övezte a megszólalásokat.

A nagy gazdaságpolitikai képet Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára festette fel. Mint mondta, a kormány átfogó célja világos: Magyarország 2030-ra legyen az Európai Unió öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa között, gazdasági ereje pedig érje el azt a szintet, hogy nettó befizetője legyen az uniónak. Ennek egyik kulcseleme a hazai tulajdonú kis- és középvállalatok hatékonyságának, versenyképességének radikális javítása, innovációs képességük fokozása. Az államtitkár az ITM egyik legfontosabb feladatának is azt nevezte, hogy növelje a magyar gazdaság krízistűrő képességét és alkalmazkodókészségét.

A fejlesztéspolitikára is komoly feladatokat ró ez a célkitűzés. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon állhasson, fajsúlyos hazai cégekre és értékláncokra van szükség, fogalmazott Schanda Tamás. „A gazdaság csak akkor lesz biztonságban, ha a magyar vállalatok súlya meghaladja a nemzetközi vállalatokét és el kell érni azt is, hogy a hazai tulajdonú vállalkozások részesedése az exportból a mostaninál legalább 50 százalékkal magasabb legyen” – tette hozzá.

A megfelelő ütemű fejlődéshez gyorsan, jobban és céltudatosabban kell kihasználni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, mint a vetélytársaknak. Ebben hátrányt jelent, hogy Európa a kutatás-fejlesztés és innováció területén lemaradt a többi világrégióhoz képest. Felismerve a hátrányt, az EU egyrészt a Horizont2020 program keretében 80 milliárd eurót fordít a tudomány és technológia felzárkóztatására, másrészt az idén nyáron meghirdetett Digitális Európa Program a következő költségvetési ciklusban 9,2 milliárd dollárt különít el a digitális kihívások kezelésére. Schanda Tamás ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az innovációs verseny nem csupán országok között zajlik, hanem az egyes államok és a multidimenzionális nagyvállalatok között is. Ebben a versenyben pedig nem szégyen, ha az állam is felhasználja ugyanazokat a digitális eszközöket és módszereket, amelyeket a piaci szereplők is alkalmaznak, hogy még hatékonyabb, személyre szabott szolgáltatásokat kínálhasson polgárainak.

Egy projekt nehézségei

Az államigazgatási fejlesztések buktatóit a bírósági videokonferenciás rendszer fejlesztésével illusztrálta a munkát elvégző NISZ vezérigazgatója, Szabó Zoltán Attila. Sokan értetlenkedtek, hogy miért kell külön fejlesztési projektet indítani egy ilyen rendszer megvalósítására, mikor a piacon számos kész rendszer érhető el.

A közigazgatásban azonban a műszakiak mellett számos speciális szakmai és jogszabályi követelménynek is meg kell felelni. A megoldásnak támogatnia kell a bírósági eljárásokat (távtanúzás, védett tanúk); a gyámügyi és szabálysértési eljárásokat a kormányhivatalokban; valamint a távmunkát a közigazgatásban. A figyelembe veendő jogszabályi környezet a törvényektől egészen a bírósági protokollokig terjed. És ha ez nem lett volna elég, a műszaki követelmények között szerepelt, hogy a központi komponensek beilleszthetőek legyenek a Kormányzati Adatközpontba, miközben szigetszerű rendszereket is integrálni kell tudni, no és persze garantálni kell a magas biztonsági szintet.

Az elkészült rendszer több mint 200 végponttal (köztük öt mobillal) rendelkezik; a kommunikáció a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton zajlik; a háttérben 180 virtuális szerver működik a kormányzati adatközpontban; a végpontok pedig alkalmasak a dokumentumszkennelésre és az online közvetítésre, és szoftkliens rendszerek is kapcsolhatók hozzá.

 

Hálózatok és kompetenciák

A gazdaságpolitikai célok és irányok szakmapolitikai leképzéséről már Kara Ákos, az ITM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára beszélt. Ezen a területen a kiindulási pont és az alapcélkitűzés az, hogy minden magyar ember, helyi közösség és vállalkozás a digitalizáció nyertesévé váljon.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb fejlesztése a Szupergyors Internet Projekt volt, amelynek eredeti határideje idén év végén jár le. A piaci szereplők az állam szabályozási és egyéb segítségével három év alatt több mint félmillió háztartásba juttatták el a nagysebességű, legalább 30 megabites internetet. Az új bekötések jelentős hányada optikai szállal valósult meg, így ott a továbbfejlesztésnek sincs akadálya. „Ha év végére minden szerződött partner teljesíti azokat a vállalásokat, amelyek most reálisan befejezhetőnek látszanak, akkor a korábbi 75 százalékról 90 százalékra vagy a fölé nőhet a vezetékes lefedettség, ami jelentős előrelépés” – fogalmazott az államtitkár.

Az eredmények ismeretében megfogalmazódott a kormányzati szándék az infrastruktúra-fejlesztés továbbvitelére, a SZIP 2.0 program elindítására. Ebben ismét csak ambiciózus célokat fogalmaztak meg. 2020 végére a háztartások 80 százalékában biztosítani kívánják a 100 megabit/másodperces internetelérést (erre jó alapot teremt a most kiépített optikai hálózat); 2025 végére minden háztartásba el kellene érnie az 1 gigabitesre növelhető 100 megabites kapcsolatnak; és ugyanerre az időpontra minden közintézmény számára biztosítanák az 1 gigabites internet-hozzáférést. Ugyanakkor, ha a körülmények lehetővé teszik, ennél még ambiciózusabb célok is elképzelhetőek, tette hozzá Kara Ákos.

Ugyancsak az infrastruktúrához tartozik a közösségi internet-hozzáférés és a Diákháló megvalósítása. Az előbbi azt jelenti, hogy szerte az országban 1500 DJP-pontot kívánnak kialakítani: ezek modern eszközökkel felszerelt közösségi terek, ahol szakképzet helyi mentorok segítenek eligazodni a digitális világban mindazoknak, akik csak most ismerkednek az internettel és az azon keresztül elérhető szolgáltatásokkal. Mindezidáig 1431 nyertes pályázat született, 1051 DJP-pontnak pedig már a felszerelése is megtörtént. A Diákháló program keretében pedig a digitális oktatás alapinfrastruktúráját valósítják meg. 30 milliárd forintból minden közoktatási intézményben és helyszínen (összesen 1,2 millió felhasználó számára) építik ki 2022 végéig a szupergyors vezetékes internetet és biztosítják a beltéri wifi-lefedettséget.

Kara Ákos fontosnak tartotta még kiemelni a kompetenciafejlesztésre és az informatikushiány mérséklésére irányuló erőfeszítéseket is. Az előbbi terén az állt a fókuszban, hogy azok számára biztosítsák a digitális ismeretek megszerzésének lehetőséget, akiknek ez nem áll rendelkezésére, hogy ezzel is javítsák munkaerőpiaci esélyeiket. 2021-re 260 ezer ember oktatása van tervbe véve; eddig 120 ezer főt tudtak bevonni a képzésbe, így jó eséllyel teljesülhet a cél. A jövőben az idősebb generációk képzése is nagyobb hangsúlyt kaphat; 2019 végére 100 ezer szépkorú számára szeretnék lehetővé tenni a digitális tudás megszerzését.

 

Egységesen, együttműködve

Az állam a szabályozó szerepén túl még egy nagy területen tudja érdemben befolyásolni a digitalizációt: azzal, ha saját munkáját – beleértve a belső államigazgatási folyamatokat, illetve a polgároknak és vállalkozásoknak szóló közszolgáltatásokat – is elektronikusan alapokra helyezi. Ezen a téren is volt miről beszámolnia az államigazgatás szereplőinek.

Számos elemnek kell a helyére kerülnie, hogy megvalósulhasson a hatékony és használható e-közigazgatás – mondta Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója. Az elmúlt években a legtöbb elem már a helyére is került, és azóta is folyik a fejlesztésük. Az e-közigazgatás alapját a kormányzati infrastruktúra adja. Ide tartozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, amely jelenleg mintegy 7700 végpontot szolgál ki, de a távlati tervekben 13 ezer végpont modernizálása szerepel, hogy mindegyiken legalább 30 megabites átviteli sebesség legyen elérhető – ezt már Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója árulta el saját előadásában. Az elmúlt egy év nagy eredménye a kormányzati adatközpont és a kormányzati felhő rendszerbe állítása is.

 

A külvilág felé kevésbé látványos, de az e-közigazgatás szempontjából kulcsfontosságú volt a kormányzati rendszerek interoperabilitását megvalósító Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSzB) kialakítása. A KKSzB technológiai platformként szolgál a nagy rendszerek kommunikációjában: az adatkéréseket, webes szolgáltatásokat egységes módon kezeli. Minden belső rendszernek csak arra kell figyelnie, hogy a külső szolgáltatásait a KKSzB-nek megfelelően tegye közzé, és azok rögtön elérhetővé válnak a többi szereplő számára is. Az indulás óta 48 szolgáltatást csatlakoztattak a KKSzB-hez és közel 100 millió információátadásra került sor; arra is lehetőség van, hogy nem kormányzati szereplők (közüzemi szolgáltatók, bankok) csatlakozzanak a KKSzB-hez.

 

Elektronikus ügyintézéssel egyszerűbb az élet

Az interoperabilitás is persze csak akkor hasznos, ha a közigazgatásban léteznek szolgáltatóképes alapnyilvántartások, központi szolgáltatások, elektronikusan intézhető ügyek és az ezekhez való hozzáférést biztosító portál – sorolta az e-közigazgatás további nélkülözhetetlen elemeit Karlócai Balázs. A nyilvántartások kapcsán fontos, hogy szabványos interfészeken keresztül legyenek elérhetők és ahol csak lehetséges, automatikus legyen az információátadás. A központi szolgáltatások az államigazgatás belső folyamatait egységesítik – ugyanarra a feladatra nem kell minden szervezetnek saját megoldást kifejlesztenie, mert elérhető (sőt, kötelezően használandó) egy központi ügyintézési szoftver.

Folyamatosan bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre is. Ma már gyakorlatilag minden állampolgári ügy indítható elektronikus formában is: az e-papír szolgáltatás segítségével az Ügyfélkapus bejelentkezést követően bárki írhat elektronikus levelet a kiválasztott hatóságnak. Ez átmeneti megoldásnak kiváló, de az igazi az lenne, ha az ágazati szakrendszerek is elérhetőek lennének a központi ügyintézési felületen – jelölte ki a jövő irányát Szabó Zoltán Attila. A tavalyi év egyik leglátványosabb fejlesztése éppen az új ügyintézési portál, a SZÜF volt. Ez személyre szabható felületet kínál az állampolgároknak, amelyen keresztül egyre több elektronikus szolgáltatás elérhető, beleértve az ügyfélkapus tárhelyet is.

A jövőben egyre nagyobb szerepet szán a kormányzat a már több éve elérhető, és immár közel 4 millió ember által használt e-személyinek is. Az elektronikus igazolvány a legmagasabb szintű autentikációt kínálja tulajdonosának – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Ilyenformán alkalmas az egészségügyi adatokhoz való hozzáférésre, a távoli elektronikus azonosításra, dokumentumok elektronikus aláírására vagy éppen a közösségi közlekedésben való felhasználásra. Az elektronikus azonosítás lehetősége iránt több piaci szereplő (közműszolgáltatók, távközlési cégek, bankok) is érdeklődnek, tette hozzá Karlócai Balázs.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: