Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


36_oliver_schabenberger.jpg
Oliver Schabenberger, SASForrás: ITB

Az adatelemzés és a mesterséges intelligencia már nem igazán választható szét, az MI a hagyományos adatelemzési módszerek következő fejlődési fázisának is tekinthető.

Ritkán fordul elő, hogy egy informatikai világcég konferenciáján a plenáris előadásokon szóba se kerüljenek az eredmények és az új termékek. A SAS most mégsem érezte fontosnak, hogy a nagy plénum előtt fényezze magát és termékeit (a szekcióelőadásokon és a bemutatótérben azért előkerültek a megoldások). Annál több szó esett viszont az innováció jellegéről, a változás szükségességéről és mikéntjéről, de elsősorban a mesterséges intelligenciáról a vállalat Analytics Experience rendezvényén.

 

Az MI középpontjában az adatok

Utóbbiról már csak azért is, mert a SAS voltaképpen úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint az adatelemzés következő szintjére. Az MI-vel már évtizedekkel korábban is sokat foglalkoztak, de az akkori automatizált rendszerek explicit szabályokon alapultak, amelyeket aztán számítógépes kódra fordítottak. A mostani MI-forradalom középpontjában azonban az adatok, az adattudomány áll – mondta a SAS idei európai felhasználói és partnerkonferenciáját bevezető előadásában Oliver Schabenberger, a vállalat operatív vezetője és CTO-ja. „Nem kell megtanítani neki, hogy mi a különbség a kutya és a macska között – csak meg kell mutatni egy csomó macska és kutya képét, a mesterséges intelligencia pedig majd rájön a különbségekre, és utána nagy biztonsággal felismeri őket” – érzékeltette az eltérő megközelítést a SAS CTO-ja.

Az MI-vel megtámogatott adatelemzés is sokat merít a korábbi analitikai módszerekből, de tovább megy egy lépéssel – egészítette ki a fentieket egy későbbi interjúban Saurabh Gupta, a vállalat fejlett elemzés és MI termékmenedzsment igazgatója. Az MI segítségével már nemcsak egy-egy részfolyamatot lehet megtámogatni, hanem adott üzleti problémára választ adó, a teljes adatelemzési folyamatot (az adatok gyűjtésétől és leválogatásától a vizualizációig) lefedő alkalmazást is lehet készíteni.

 

Mi lesz az emberrel?

Pedig most még csak a folyamat elején vagyunk, és amit alkalmazunk, az az úgynevezett „narrow AI”. Ezek olyan rendszerek, amelyek adott célra – csalásfelderítés, ügyfélviselkedés elemzése stb. – készülnek. Ez a fajta mesterséges intelligencia igazából nem gondolkodik, sokkal inkább kész algoritmusokat hajt végre. Aztán van az általános MI (artificial general intelligence, AGI). Ez gyakorlatilag mindenre képes, amire az ember, bármilyen feladatot végre tud hajtani – voltaképpen az emberi intelligenciát képezi le hardver és szoftver formájában. Csak éppen egyelőre nem létezik – hűtötte le a kedélyeket Schabenberger.

Megoldások helyett irányok

Az innovációt ma már nem az hátráltatja, hogy kevés az ötlet, hanem sokkal inkább az, hogy belefulladunk a sok ötletbe. Hogyan lehet válogatni közülük, miből tudhatjuk, melyik ötletből lesz üzleti siker – erre kereste a választ előadásában Roberto Verganti, a Milánói Politechnikum menedzsmentiskolájának professzora. (A SAS konferenciája abban is rendhagyó volt, hogy számos, ma népszerű üzleti gondolkodónak adott megszólalási lehetőséget, mint Giles Hutchins vagy Anders Indset).

Verganti szerint számos cég ott rontja el, hogy megoldást keres, nem pedig irányokat. Példaként a gyertyát hozta fel: Európában ma több gyertyát adnak el, mint valaha, és eközben az egyik legnagyobb múltú gyártó csődbe ment, egy másik cég pedig 30-40 euróért árusítja az olyan illatgyertyákat, amelyeknek a fénye is alig látszik. A gyertya ugyanis ma már nem megoldást kínál a sötétség ellen, nincs is értelme tovább tartó, fényesebb gyertyákat kutatni. Ehelyett olyat kell nyújtani, aminek értelme, jelentése van a vásárlók számára: hangulatot akarnak teremteni a derengő fénnyel, az illattal.

Azt viszont nem igazán lehet kikutatni, hogy mit is akarnak az emberek. (A Honeywell piacfelmérések alapján kikukázta az olyanfajta intelligens termosztát ötletét, amelyből nem sokkal később a Nest milliárdos cég lett.) Jól eladni viszont csak azt a terméket lehet, amiben te is hiszel. Verganti Steve Wozniakot idézte a PC-korszak hajnaláról: senki nem fog egy olyan terméket szeretni, amit te magad sem szeretsz.

 

Nem is baj, mert az AGI által felvetett kérdések és az általa megvalósítható egészen más lesz, mint amit a „narrow AI” előrevetít. Az általános mesterséges intelligencia már magát fejleszti tovább, a döntés ki lesz véve az ember kezéből. Az AGI ma még beláthatatlan képességekkel rendelkezik majd, de mi lesz akkor az emberrel? – tette fel a megválaszolhatatlan kérdést a SAS második számú embere. A legnagyobb gondot az jelentheti, ha rossz célokat kergetünk az MI-vel. Talán arra kellene használnunk a mesterséges intelligenciát, hogy megtaláljuk emberi mivoltunkat, azokat a megkülönböztető jegyeket, amelyek igazán emberré tesznek bennünket, mint az együttérzés, szeretet, kreativitás, empátia.

 

Bizalom kérdése

Az MI-vel kapcsolatos gyakorlati kérdések viszont már ma is jelentkeznek. Az öntanuló algoritmusok révén a mesterséges intelligencia rendszerek már ma is egyfajta fekete dobozként viselkedhetnek – csak azt tudhatjuk (illetve reméljük), hogy a kiadott eredmények, meglátások pontosak, arról viszont már fogalmunk sincs, hogy a gép hogyan jutott erre a következtetésre – ismerte el lapunknak adott interjújában Cristina Conti, a SAS szenior üzleti megoldások menedzsere. Ez pedig megengedhetetlen bizonyos feladatoknál – egy bank nem utasíthat el egy hitelkérelmet pusztán azon az alapon, hogy a számítógép nem engedte.

A SAS is komolyan veszi ezeket a kérdéseket, és nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy interpretálhatóvá tegye a modern gépi tanulásos módszereket. El kell tudni magyarázni, hogy mi történik a fekete dobozban, különben a nagyközönség nem fog bízni az MI-ben, vagy csak korlátozottan bízik meg benne.

Nem kis részben az MI-vel kapcsolatos bizalomról szólt az a kutatás is, amelyet az Accenture-rel és az Intellel közösen végzett a SAS. Ebből az derült ki, hogy a válaszadók nem egészen kétharmada bízik abban, hogy képes lesz a jövőben etikusan használni a mesterséges intelligenciát, azaz ugyanúgy felelősséget tud majd vállalni az MI döntéseiért, mint ahogy most a munkavállalókért felelősséget vállal. Cristina Conti szerint ez nem is rossz arány. Az MI-t amúgy sem csak önmagában alkalmazzák a vállalatoknál: beépül az üzleti folyamatokba, integrálódnak a szabályokkal, és az eredményeket sem fogadják el kritika nélkül, hanem összevetik más forrásokkal. „Végső soron mindig az ember lesz felelős azért, amit a mesterséges intelligencia tesz” – tette még hozzá Cristina Conti.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: