Menü
18_Logistik_Heute.jpg
Forrás: ITB

Bill Gates és Elon Musk is arra figyelmeztetnek, hogy a negyedik ipari forradalom technológiája munkanélküliséget eredményez – már rövidtávon is. Az állások akár 50 százalékát válthatja ki a mindenható automatizáció. Érint minden olyan szektort és feladatot, ahol mesterséges intelligenciát és okos algoritmusokat lehet alkalmazni. A munkanélküli jövő azonban új lehetőségeket is kínálhat.

Állítólag az SAP szoftvercég korifeusához, Henning Kagermannhoz kapcsolódik a negyedik ipari forradalom fogalmának bevezetése (igaz, ő Industrie 4.0 néven említette még), amelyen a digitális világ és a valóság szimbiózisát kell érteni. Vagyis a mai kapitalizmuson alapuló termelés hatalmas, globális hálózatokba fog rendeződni, ez lenne az új ipari forradalom alapja.

Annak idején az első szövőszékek (meg a gőzgépek és más, mechanikus eszközökön alapuló manufaktúrák és gyárak) jelentették az első ipari forradalmat a 18. század végén, mely jelentősen felforgatta és megváltoztatta a világot és az emberiség életét. A következő nagy változás a 20. század elején történt, amikor megjelent az elektromosság és az erre alapuló tömeggyártás és termelés (ipari szegregáció). A harmadik nagy korszak a múlt század ’70-es éveinek elejétől indult az elektronika és az informatikai alapú automatizáció megjelenésével. A negyedik ipari forradalom sokak szerint már az ezredfordulón elkezdődött, amikor is hálózatokba kezdett szerveződni a termelés folyamata, de csak az egymással kommunikálni tudó szenzorok, vagyis a dolgok internetének (IoT) megjelenésével fog a negyedik változat markánsan megjelenni a világban (intelligens eszközök és alkatrészek, illetve automata önműködő gyárak formájában).

 

Új világ születik

Nem véletlenül bolydult fel a világ, hiszen az adat lett az új olaj – a big data, vagyis a folyamatos adatgyűjtés és -elemzés következében sokkal hatékonyabban zajlik minden ipari folyamat. Ha minden igaz, az előrejelzések (az Accenture tanulmánya) szerint akár már 2030-ra 14,2 ezer milliárd dollár nyereséget fialhat a negyedik ipari forradalom. Nem véletlen, hogy manapság már kötelező a hozzá köthető technológiákat alkalmaznia a legtöbb nagyvállalatnak, ha piacon szeretne maradni a következő 10 évben.

Vannak, akik sokkal bizakodóbbak, a McKinsey 2025-re már 11 ezer milliárdos gazdasági növekedést vizionál, ez mellesleg a Föld GDP-jének a 11 százalékát jelentené, ha valóra válik a jóslat (még a pesszimisták szerint is legalább 3,9 dollármilliárdnyi haszon várható, ha ténylegesen beindul az IoT).

Klaus Schwab sztárközgazdász szerint ez az újdondász ipari forradalom gyökerestül felforgat minden technológiai dolgot, amit eddig a világban ismertünk. Nemcsak azért mert sokkal gyorsabb és robbanásszerű változásokat okoz, hanem azért is, mert az ipar és a technológia területén túl globálisan, mindenre kifejti a hatását. Ez lehet pozitív és negatív egyaránt, hiszen új gazdasági modell jön létre – gondoljunk csak a manapság divatos, megosztáson alapuló, okos gazdasági megoldásokra (sharing economy).

Persze nem szabad elfelejteni, hogy maga a negyedik ipari forradalom sem egységes közgazdasági fogalom. Van, akik szerint paradigmaváltás csupán eme digitális átalakulás, és nincs mindenki meggyőződve arról, milyen nagy megtérülést hozhat ez a trend a gazdaság számára. Nem véletlen hogy a Roland Berger is felhívja a figyelmet arra, hogy az Ipar 4.0-át nem szabad összekeverni az automatizálással. Maguk az okos gépek, a fenntarthatóság kiszámítható mítosza, a kiber-termelési rendszerek, a virtuális gyárak és üzemek a termelést ugyan hatékonyabbá tehetik, de óriási tőkeinjekciót igényelnek, ami vagy megtérül, vagy nem. A jövő nem lesz (még ha virtuális, akkor sem) kiszámítható.

Az Ipar 4.0-át nem lehet kikerülni hazánkban sem, a munkát némi leegyszerűsítéssel az okos robotok veszik át az emberektől. Ugyan 2020-ig akár ötmilliónyi munkahely szűnhet meg, de ennek a fele is újratermelődhet, mivel a megszűnő és újdondász állások nem ugyanazokat a képességeket igénylik. Sok múlhat az oktatáson és a versenyképes munkaerő fejlesztésén a következő években. Az Európai Unió már 2012-ben megszavazta az ipari termelés növelését, ezt 2020-ra 20 százalékra akarják feltornázni, ami 500 milliárdnyi hozzáadott értéket jelentene. Ehhez persze meg kellene teremteni a jövő okosgyárait is (ezek az Ipar 4.0 egyedi tömeggyártását kivitelezik), melyek a decentralizált, automatizált döntéshozatalokra és a robotikára támaszkodnak. Hogy ez disztópiát vagy tényleges utópiát eredményez majd, az még a jövő záloga.

 

Feltétel nélküli alapjövedelem

Elon Musk szerint a robotok elkövetkező totális hatalomátvétele miatt a munkahelyeken előbb vagy utóbb szükségessé teszi, hogy munka nélkül is pénzt kapjanak az államtól az emberek, hiszen már nincs szükség az ő szakértelmükre a mindennapokban. Egyre kevesebb olyan munkalehetőség lesz, melyet az okos gépek ne tudnának jobban elvégezni az emberi erőforrásnál. Nem véletlen, hogy manapság a Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) ismét reneszánszát éli. Guy Standing, a BIEN (Egyetemes Feltétel Nélküli Alapjövedelem Hálózat) társelnöke szerint ugyan eddig csak komolytalan, intellektuális síkon zajló viták voltak az alapjövedelemről, ma már a közgazdaságtan egyik legégetőbb kérdésévé vált ez a probléma a negyedik ipari forradalom egyre gyorsabb térnyerése miatt. Az FNA nem az ördögtől való, viszont a meglévő kapitalizmus rendszerszintű megreformálását hozza el. A „gépek lázadása” után az emberhez méltó életet és társadalmi biztonságot nyújthat mindenki számára, amikor is az emberi termelés az ipar és a gyártás már feleslegessé válik a boldog digitáliában.

Mit is jelent az FNA? Olyan egyetemes pénzbeli juttatást, amely minden állampolgárnak a születésétől a haláláig jár(na). Ez magában foglalja persze azt is, hogy a jelenleg ismert szociális juttatások megszűnnének (a két rendszer értelemszerűen antagonisztikus ellentétben áll egymással), vagyis az eddigi ösztöndíjakat, egyéb segélyeket konvertálnák át a feltétel nélküli alapjövedelem finanszírozásává. Az alapjövedelem tényleg csak az alapszükségletek kielégítésére lenne elég, kizárólag a létfenntartást (lakhatást, étkezést) lehetne belőle fedezni. Aki további javakat akar (kocsi, nyaraló stb.), nyilvánvalóan dolgoznia kellene, munkát kellene vállalnia. Az alapjövedelem bevezetéséhez jelentős adóreform társulna, a nagyon gazdagok valamilyen módon adóban egészítenék ki az alapjövedelmet. Lényegében egy progresszív újraelosztásról lenne szó, amelyhez nem kell többletforrás, hiszen a meglévők átcsoportosításán alapulna.

 

Vonzó ajánlat lehet(ne)

Ugyan sokan utópisztikus ötletnek tartják azt, ha majd a bőség kosarából, mindenki egyaránt vehet, de az FNA egyre népszerűbb a bal- és jobboldali pártok korifeusai és politikusai körében is, az EU lakosainak pedig 64 százaléka üdvözölné az alapjövedelem bevezetését. 2016-ot tekinthetjük úgy is, mint az „FNA-emberkísérletek” évét, a világ több országában is indítottak pilotprojekteket, hogy kipróbálják, mennyire lenne működőképes ez az utópisztikus megoldás a gyakorlatban. A legmerészebb Finnország volt, hiszen itt egy próba projekt keretében már januártól bevezették a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét. Vagyis havonta 560 eurót kap az előzetes válogatáson átesett fókuszcsoport minden tagja. Mindez már 2015-ben felmerült, ugyanis Juha Sipilä jelenlegi miniszterelnök ezzel az ígérettel kampányolt: egyszerűsítik a szociális juttatásokat, a munkaerőpiacot pedig erősítik az új metódussal. Jelenleg 2000 munkaképes korú finn állampolgár vesz részt ebben az alapjövedelem juttatásainak hatásait vizsgáló kísérletben, természetesen más szociális segélyt nem vehetnek igénybe a projekt alatt. Nem titkolt céljuk, hogy kiderüljön: növeli-e a vállalkozói kedvet és hajlandóságot az új alapjövedelem vagy sem.

 

Akik nem kérnek belőle

Svájcban viszont kissé finnyásabbak voltak az emberek, hiszen a tavalyi júniusi népszavazáson a lakosság 78–22 arányban elutasította, hogy alanyi jogon járjon a havi 2500 frankos alapjövedelem mindenkinek. Öröm az ürömben, hogy az FNA hívei szerint ez a népszavazás egy pozitív minta, hiszen végre elkezdődött a vita róla. Valószínűleg a legnagyobb probléma az FNA-val kapcsolatban az volt, hogy sok minden homályos még körülötte, például az, hogy ki és hogyan lesz jogosult a méltányos alapjövedelemre. A legtöbben elsőre nem is értik, mi fán terem ez a kissé Marx szellemét felidéző megoldás. De a svájci szavazás egyik fiaskója lehetett az is, hogy a felnőtteknek szánt 2500 és a 18 éves kor alatti 650 frankos összeg finanszírozását sem közölték pontosan, a svájci ipar védelmével pedig jól politizáltak az FNA-t elutasító politikusok és pártok.

Az FNA hazánkban nem népszerű téma, ugyan nálunk vélhetőleg a lakosság több mint háromnegyede a bevezetése mellett érvelne, de a 2017-es költségvetési vitába már nem kerülhetett bele az ötlet. A magyar kultúrában irreálisnak tűnik az, hogy ha az ember kap valamennyi alapjuttatást, az kiemelheti a nyomorból. A tevékeny, önmagát menedzselni akaró emberkép életidegen a magyar rögvalóságtól napjaink döntéshozói szerint. Pedig ezt a 21. századi találmányt előbb-utóbb a munkaadóknak és a munkavállalóknak is át kell gondolniuk, sőt az állam járhatna vele a legjobban a jövőben. A feltétel nélküli alapjövedelem bővíthetné a munkaerőpiacot, nem leszoktatna a munkáról, hanem új perspektívát jelentene a magyar cégek számára. Nem beszélve arról, hogy a mai romokban heverő állami nyugdíj és egészségbiztosítás feladatait is átvehetné és modernizálhatná azokat.

Bookmark and Share

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1974 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Javorniczky Áron

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4698 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Bee Design Agency

A legkeresettebb cégek: