Menü
16_GYU_4060.jpg
Forrás: ITB

Jól megfogalmazható, hogy milyen informatikai hatások érik a magyar vállalkozásokat és ezek milyen követelményeket támasztanak a céges informatikai részlegekkel szemben. A magyar gazdaság kisebb szereplői azonban megelégszenek a követő magatartással.

Teljes trendfordulót, paradigmaváltást élhettünk meg az elmúlt néhány évben az infokommukációs iparban és a technológiák terén – foglalta össze a közelmúlt legfontosabb tanulságát Mátrai Gábor, a BellResearch stratégiai tanácsadója. A mostani megatrendek egyik fontos jellemzője – ami megkülönbözteti a korábbi technológiai átalakulásoktól –, hogy nemcsak az informatikát érintik, nemcsak kimondottan IT-megoldásokról beszélünk. Példaként említette, hogy az infokommunikáció fejlődésének köszönhetően a fizikai termékek helyét egyre inkább átveszik a szolgáltatásként kínált termékek; a tömeggyártás után a tömeges testreszabás kora jött el; és a vezető cégek nem kielégítik, hanem generálják a fogyasztói igényeket.

„A digitalizáció teljes egészében átalakítja a vállalatokat, a társadalmat és az egyéneket is. Az egyes gazdaságok és társadalmak versenyképessége pedig nagymértékben azon múlik majd, hogy miként tudnak minél gyorsabban és minél jobban alkalmazkodni” – fogalmazott a szakember.

 

Megatrendek, ha jönnek

És hogy technológiai oldalról mi hajtja a digitalizációt? A mobiltechnológiák és a mobilalkalmazások széles körű elterjedése; a rádiós frekvenciák egyre kiterjedtebb használata; a nagy tömegű adatok elemzése (amely a mesterséges intelligenciával megtámogatva a múlt megismerése helyett egyre inkább az előrejelzést szolgálják, a felhőszolgáltatások révén pedig az adatok akár a távolból is kiértékelhetők). Emellett a közösségi média minden korábbinál nagyobb arányú elterjedése; a felhasználói élmény mind fontosabbá válása (és nemcsak az egyéni, hanem a vállalati felhasználók körében is); az IoT és ehhez kapcsolódóan a gépek közötti kommunikáció; és természetesen a mindent átható információbiztonság. „Ezek közül a következő két évre nem lehet kiemelni egyet sem, együtt, egymás hatását erősítve fogják alakítani a jövőt. Legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy a legtöbb technológia vagy eszköz terjedése még az optimista jóslatokat is felül fogja múlni” – tette hozzá Mátrai Gábor.

Mindezen hatások alól a magyar vállalkozások sem vonhatják ki magukat. Azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a vállalati informatika egyik fontos feladata továbbra is a kritikus infrastruktúrák magas színvonalú, megbízható üzemeltetése. Ugyanakkor az IT-nek alapvetően az üzlet fejlődését, az üzletfejlesztést kell támogatnia – hangsúlyozza Bodrogközi László, a Neuron ügyvezető igazgatója. „Az informatika nem költségtétel, hanem olyan eszköz, amely segítségével többletbevételt lehet elérni, jobb munkatársakat lehet találni, és úgy általában, könnyebben elérhetővé válnak a vállalati stratégiában megfogalmazott célok” – mondja a szakember.

Felkészülnek: a kkv-k

Miközben a szakma a digitalizáció elkerülhetetlenségéről beszél, az is jól látszik, hogy a vállalkozások sem egyformák a technológia alkalmazásában. „A magyar társadalom és benne az üzleti felhasználók jó része még távol áll a világban tapasztalható megatrendektől, és kifejezetten követő magatartást folytat. Erre az informatikai szállítóknak is fel kell készülniük: számos kkv egyszerűen nem igényli a legmodernebb technológiákat. Van, amikor egy, de akár két generációt is vissza kell lépnünk, hogy számukra is jó megoldásokat tudjunk kínálni” – világít meg egy fontos szempontot Bodrogközi László. Ezen az segíthet, ha az új technológiákat a társadalom szélesebb rétegeiben is sikerül elterjeszteni. A mikro- és kisvállalkozások körében nem nagyon különül el a magán- és a céges felhasználás. Így amennyiben a vállalatvezető magánemberként felkarol egy új megoldást, nagy eséllyel fogja azt a vállalkozásában üzleti célokra is alkalmazni.

 

A modern informatikai rendszerek legfontosabb tulajdonsága a flexibilitás: már struktúrájukban, felépítésükben hordozzák magukban az átalakíthatóságot. Banos Gergely, az MITH ügyvezetője szerint nem is annyira az egyes eszközök, hanem az eszközök összekapcsolási logikájának rugalmassága számít sokat. Ezzel kapcsolatban mindenképpen kiemelendőnek tartja a szoftverdefiniált megoldások terjedését. Ezek már az olyan „hardverközeli” területeken is megjelentek, mint az adatközpontok, és a nagy nemzetközi rendszerek egyre inkább ez alapján épülnek meg.

 

Sok fogyasztó, sok igénnyel

Ugyancsak fontos aspektusa a fejlődésnek, hogy gyakorlatilag mindenki az infokommunikáció fogyasztója, felhasználója lett. A sok fogyasztónak viszont sokfélék az igényeik is, amire a szolgáltatóknak reagálniuk kell – hívta fel a figyelmet Gál István, a FŐGÁZ informatikai és üzemeltetési igazgatója. A nemzeti közműszolgáltató 3,5 millió gázfogyasztójának és 780 ezer áramfogyasztójának többsége (még) nem lelkes felhasználója a legújabb technológiáknak. Többségüknek a szolgáltatóval kapcsolatban nem a csinos mobilapp vagy a jól használható online felület számít, hanem az, hogy a gázszerelő a megbeszélt időpontban jöjjön a javításra és ne hagyjon koszt maga után. Ez persze a FŐGÁZ-t sem akadályozza meg a fejlesztésekben, például egy chatbot technológia bevezetésében az ügyfélszolgálaton – de azt látni kell, hogy ezek a fejlesztések egyelőre csak szűk réteg igényeit elégítik ki.

Az mindenképpen örvendetes, hogy egyre több felhasználója van az infokommunikációs technológiáknak, ám ennek van árnyoldala is – figyelmeztetett Bodrogközi László. Ez az árnyoldal pedig az informatikai biztonság kérdése. Mindenki használja a megoldásokat, legyen szó mobilalkalmazásokról, közösségi médiáról, e-banki rendszerekről, felhőszolgáltatásokról, miközben nem igazán ismerik az eszközöket, szoftvereket, azok képességeit, és még kevésbé a használatukban rejlő veszélyeket. Ez a jövőben, ahogy életünk egyre nagyobb része tevődik át az online térbe, még több problémát fog okozni. Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy a közbeszédben nagyobb teret nyerjen a végfelhasználói IT-biztonsági problémák megelőzése, kezelése – mondta Bodrogközi László.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 1977 személy szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4700 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Clarmont I.S. Kft.

A legkeresettebb cégek: