Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

34_Inside_Higher_Ed.jpg
Forrás: ITB

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul vagy egyáltalán nem tud írni és olvasni. A digitális analfabetizmust már nehezebb megfogalmazni, leginkább olyan együttes kompetenciák hiányát jelenti, amelyek segítségével a felnőtt egyén a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket magabiztosan és hatékonyan tudja használni, kihasználni, felhasználni. Giller Tamás ERP szakértő értekezése.

A digitális analfabetizmus leegyszerűsítve a digitális tudás hiányát jelenti. Nem arról van szó, hogy valaki képes-e számítógép segítségével valamilyen munkát végezni vagy sem. Arról van szó, hogy képes-e a rendelkezésre álló digitális eszközök (hardverek, szoftverek) által nyújtotta lehetőségeket oly módon használni, kihasználni, felhasználni, hogy pozitív hatást érjen el a saját élete és munkája, mások élete és munkája kapcsán. A digitális tudásnak vannak fokozatai – az, hogy ki milyen módon határozza meg ezeket a fokozatokat, elég szubjektív. Nyilvánvaló, hogy ha valaki nem tud egy számítógépet bekapcsolni vagy nem képes az internetet használni, akkor a digitális tudás teljes hiányáról beszélhetünk. Ez Magyarországon (és valószínűleg az egész világon) egy bizonyos kor alatt/felett teljesen normális.

Az Európai Bizottság egyik 2016-os elemzése szerint az EU-ban dolgozó munkaerő 41 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben rendelkezik digitális tudással. Fontos kiemelni, hogy nem az EU lakosságáról beszélnek, hanem a dolgozó munkaerőről. Ez nagyon magas szám.

 

Megoldásra váró feladatok

Megkérdeztem egyik kollégámat, hogyan mérné fel, hogy valaki digitális analfabéta. Az ötletét kicsit felturbóztam, íme! Készítsen egy rövid prezentációt a CERN részecskegyorsítóról, és ossza meg legalább három kommunikációs csatornán keresztül. Alternatív téma a jégsapkák olvadásának oka, hatása. Feladatra szánt idő: a kérdés elolvasása után 10 perc gondolkodási idő, majd 25 perc megvalósítás. A megvalósítás folyamán bármilyen eszköz használható.

Ön meg tudná oldani? Nem biztos, hogy a fenti feladat tökéletes, de érdekes reakciókat váltott ki a környezetemben. Voltak, akik könnyen, pár perc alatt felvázoltak egy cselekvési tervet; többen a lexikális tudásra apelláltak és elkezdték végiggondolni, hogy mit olvastak, mit hallottak a fenti témában. És volt olyan is, aki egyenesen kijelentette, hogy nem tudja megoldani a feladatot, mert nem rendelkezik hozzá a kellő ismeretekkel.

Giller Tamás
Az EU-n belül használatos egy úgynevezett DESI (The Digital Economy & Society Index) mutató, amely a digitális gazdaság, a digitális technológiák és a társadalom közötti összefüggéseket vizsgálja. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató összetett mérőszám, amely öt tényező szerint összesíti a vonatkozó információkat, ezek: összekapcsoltság, humán tőke, internethasználat, integráció és digitális közszolgáltatások. Ezen elemzések alapján évről évre sorrendbe rendezik az EU országait. Sajnos Magyarország az átlag alatt van – Dánia az első a rangsorban, Románia az utolsó, Magyarország pedig a 21. a 29-ből. Bár az internethasználat szempontjából uniós átlag fölötti szintet értünk el, az összekapcsoltság és a humántőke tekintetében kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integrálása, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti.

Gondoljuk végig, az utcán szinte már az alsó tagozatos diákok is mobillal a zsebükben, fülhallgatóval a fejükön szaladgálnak. Széles körben használjuk az internet adta lehetőséget – az persze nagy kérdés, mennyire felelősen vagy felelőtlenül. Az internet olcsón, korlátlanul elérhető bárki számára, a 4G technológia napi szinten használt. Ennek ellenére a vállalkozások nehezen tudják a digitális technológiákat alkalmazni, és még rosszabb állapotban vannak a digitális közszolgáltatások. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb, és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország sajnos a lemaradó országok csoportjába tartozik.

 

A digitalizáció nem (csak) szórakozás

A humántőke vizsgálata kapcsán (amelyben szintén átlag alatt teljesítettünk) érdemes kitérni a hazai iskolarendszerre is. Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a lesújtó PISA eredményektől. Ez a monitorozó jellegű felméréssorozat három fő területen vizsgálja a 15 éves tanulók képességeit: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. Alapvetően nem a lexikális tudást méri. Azért érdemes kicsit elidőzni ezen a témán, mert az iskolából kikerült diákokat a munkaerőpiacnak kell felszívnia, ezeknek a pályakezdőknek kellene felpörgetniük a vállalatoknál a digitális transzformációt, valamint az állami szektorban a digitális közszolgáltatásokat. De ha a gyermekünk az iskolából digitális tudás nélkül kerül ki, vagy nem megfelelő szinten van, akkor hiába szeretné általa az őt alkalmazó vállalat az informatika adta lehetőségeket kihasználni. Tehát van némi ellentmondás a diákok rossz eredményei és a mindennapos facebookozás között.

A kettő sajnos nem egyértelműen függ össze, a diákok többsége csak szórakozásként használja az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket. Ahhoz hogy felelősen, átgondoltan, komplexen gondolkodjanak a digitalizációról, iskolai tudás, útmutatás szükséges, de sajnos az iskolákban sokszor elavult számítógépeken, még a múlt század ’90-es éveinek digitális problémáira keresik a választ. Sok osztályban számítógép sincs, és a tanárok sincsenek felkészítve arra, hogy átadják a tudást – a tanárok többsége akkor tanulta a szakmát, amikor még számítógépek sem voltak. Ezen az állapoton leginkább az iskolák „felokosítása” mellett a tanárok, a tanítók továbbképzése tudna segíteni.

De hol tart ma a digitális transzformáció az üzleti életben? Haladunk, de természetesen haladhatnánk gyorsabban is, mindenesetre vannak kiemelkedő projektek és vállalkozások. Mezőgazdasági területen az IoT-eszközök használata egyre elterjedtebb, szenzorok és érzékelők segítségével ellenőrzik a különböző növények állapotát. A terepi munkavégzést mobilmegoldásokkal lehet támogatni, tehát az irány jó, de még nagy hátrányt kell ledolgoznia a vállalatoknak, ehhez szemléletváltás és megfelelően képzett munkaerő szükséges.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2036 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kurtisz Krisztián

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4866 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: