Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


1_10_digitalisugyved.jpg
Forrás: ITB

Nem lezárt folyamat az e-ügyintézés megvalósítása, nem lehet úgy tekinteni rá, mint egy fix célra, hiszen folyamatos előrehaladást jelent. Az eddig elért eredmények sem az út végét mutatják, hanem csupán egy állomást.

Hajzer Károly, Belügyminisztérium
A Belügyminisztérium a kereteket biztosítja az államigazgatás számára, hogy végig tudjon haladni ezen az úton; jogszabályalkotással és projektmenedzseléssel segíti, hogy a közigazgatás szereplői az elhatározott rend szerint, a kitűzött célok figyelembe vételével végezzék fejlesztéseiket – mondta plenáris előadásában Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Az egyik kulcsszó az egységesítés: olyan informatikai környezetet alakítanak ki, amelyben az egyes közigazgatási feladatokat egységes módon lehet végrehajtani.

 

Egységesen és központilag

Ezt a célt szolgálja számos olyan fejlesztés, amely a külvilág felé kevésbé látványos, de az e-közigazgatás szempontjából kulcsfontosságú. A SZEÜSZ-ök, a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások egy-egy részfeladat – például az állampolgár azonosítása, az irattovábbítás, az elektronikus aláírás – pontos feltételeit és menetét rögzítik, hogy ugyanarra a funkcióra ne készüljön több (ráadásul egymással valószínűleg nem kompatibilis) megoldás. Legalább ennyire lényeges a kormányzati rendszerek interoperabilitását megvalósító Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) kialakítása. Az indulás óta 48 szolgáltatást csatlakoztattak a KKSZB-hez és közel 100 millió információátadásra került sor; arra is lehetőség van, hogy nem kormányzati szereplők (közüzemi szolgáltatók, bankok) csatlakozzanak a KKSZB-hez.

Szabó Zoltán Attila, NISZ
Szintén az egységesítés és a központosítás felé tett lényegi lépés volt a kormányzati adatközpont és az azon működő kormányzati felhő kialakítása. A BM célja egyértelműen az, hogy a kormányzaton belül ma megtalálható 3 ezer szerverterem helyett egy korszerű, a védelem szempontjából megbízható adatközpont működjön – mondta Hajzer Károly. Az adatközpont a hagyományos hostingtól a legmagasabb szintű Software-as-a-Service (SaaS) szolgáltatásokig minden igényt ki tud elégíteni – egészítette ki az elmondottakat saját előadásában Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója. Az új projektek során üzembe állított szerverek már ebbe az adatközpontba kerülnek, és a felhőn keresztül szolgáltatnak a többi hatóságnak és az állampolgároknak.

 

Gazdálkodni az adatokkal

A jövőbeni tervekről szólva Hajzer Károly kiemelte a nemzeti adatvagyon fontosságát. Egyrészt a jelenleginél jobban kellene hasznosítani az állami szervezeteknél, intézményeknél fellelhető adatokat (például térképi információkat). Ennek megvalósítását nehezíti, hogy még jogszabályváltozásokra is szükség van, másrészt az állami szereplők egy része féltékenyen őrzi az általa kezelt adatokat, amelyek értékesítéséből sokuknak komoly bevétele is származott. Ezeknek a szervezeteknek a kompenzálását meg kell oldani, de az adatvagyont mindenképpen meg kell nyitni egy szélesebb kör számára, mondta határozottan a helyettes államtitkár.

A másik rendkívül fontos feladat az állami adatokkal kapcsolatban: azok biztonságos tárolása, őrzése. A tervek szerint a kormányzat kialakít egy adattrezort (két, egymástól távolabb lévő helyszínen), amelyben a lehető legbiztonságosabb körülmények között őrzik majd az adatvagyont.

 

Speciális körülmények között

Az államigazgatási szoftverek terén is komoly előrehaladást értek el az elmúlt időszakban. Az év elején átadott személyre szabható ügyintézési felületen (SZÜF) már több mint 500 ügyet lehet intézni; az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) naponta 1,9 millió ügyet indítanak, amiből 900 ezer az e-recept. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az államigazgatási fejlesztések számos tekintetben különböznek a versenypiaci projektektől – fejtette ki a NISZ vezérigazgatója. A tervezés során komplex jogszabályi háttérnek kell megfelelni, az esetleges hibák pedig nemcsak egy cég, hanem az egész társadalom életében jelentkeznek. Ezért is van az, hogy a megszokott, dobozos termékeket legfeljebb az infrastruktúra és az alapszoftverek szintjén tudják használni, az alkalmazásokat pedig egyedileg kell fejleszteni. Ennek során figyelemmel kell lenni a korábbi rendszerekre, illetve az elvárt biztonsági követelményekre.

Jó példa erre a bírósági videokonferencia rendszer. Sokan értetlenkedtek, hogy miért kell külön fejlesztési projektet indítani egy ilyen rendszer megvalósítására, mikor a piacon számos kész rendszer érhető el. Ennek a megoldásnak viszont támogatnia kell a bírósági eljárásokat (távtanúzás, védett tanúk); a gyámügyi és szabálysértési eljárásokat a kormányhivatalokban; valamint a távmunkát a közigazgatásban. A figyelembe veendő jogszabályi környezet a törvényektől egészen a bírósági protokollokig terjed. Ha ez nem lett volna még elég, a műszaki követelmények között szerepelt, hogy a központi komponensek beilleszthetők legyenek a Kormányzati Adatközpontba, miközben szigetszerű rendszereket is integrálni kell tudni, no és persze garantálni kell a magas biztonsági szintet.

Az elkészült rendszer több mint 200 végponttal (köztük öt mobillal) rendelkezik; a kommunikáció a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton zajlik; a háttérben 180 virtuális szerver működik a kormányzati adatközpontban; a végpontok pedig alkalmasak a dokumentumszkennelésre és az online közvetítésre, valamint szoftkliens rendszerek is kapcsolhatók hozzájuk.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2041 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Gáspár László

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4897 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ALEF Distribution HU Kft.

A legkeresettebb cégek: